A Turos-familiáról.
A Turos-familiáról.
Ha esett, kevés szó eshetett erről a nemes családról, mely a XVII. század folyamán tesz szert ármálisára. A nemesség megszerzője Turos Miklós, a ki maga bizonyára jobbágy-családból származott s mint ilyen katonáskodott. A katonai pálya, ha a személyes vitézséghez egy kis szerencse is járult, a törökkel vivott harczok idején a nemesség- s a vagyonszerzésnek egyaránt lépcsője volt. Turos is megszerezte mindkettőt. Ugy mondják a család tagjai még a XVII. századból való följegyzésökben, hogy Turos Miklós 1634-ben kapta nemesi levelét.* A királyi könyvek nem őrizték ugyan meg ezt a nemességadományozást;* de Turos jövő életsora, vagyoni helyzete és családi összeköttetései bizonyossá teszik, hogy a nemesités megtörtént. Nemesi czimere, miként pecsétjén látjuk, kerek talpú egyenes pajzsban ágaskodó, első lábával görbe kardra füzött török fejet tartó oroszlán, az oromdisz kiterjesztett szárnyak.* Kétségtelenül megmondja e czimer, hogy a török ellen vivott harczokban tanusitott hősiesség jutalmául emelkedett ki Turos Miklós a köznép soraiból.
Guáry-levéltár Pannonhalmán 434. sz.
Legalább Illéssy-Pettkó összeállitása szerint nincs a megfelelő Liber Regiusban.
A végrendeletén van ez a pecsét. U. o. 288. sz. – A század utolsó negyedében (1673–1674 folyamán) Turos András zala- és somogymegyei szolgabiróval is találkozunk (u. o. 368. sz.), de az itt emlegetett Turosokkal semmiféle összeköttetése nem látszik.
Mikor nemesitése megtörtént, meg is nősült s a nemes származásu Nagy Ilona lett a felesége. Boldog házasságban élhettek, mert Kristóf és János nevü fiairól, Ilona, Katalin, Zsuzsanna nevü leányairól tudunk.
Élete házassága után is a katonai pályán telik el; csak kissé előkelőbb s az egyszerü vitéz helyzetéhez képest nyugalmasabb állást kap. 1651 október 11-én ugyanis II. Ferdinánd király, a fiatal Bessenyei László mellőzésével, noha először erről volt szó, vitézsége és helyismerete miatt Pető László kapitány mellé kiskomáromi alkapitánynak nevezte ki. Hogy ebben valamely közeli török támadás és ezen alkalommal ismét tanusitott vitézsége is az ő javára döntötte el a választást, következtethetjük abból a nem valami sürü szerencséből, melyben 28az egész őrség részesült, hogy a fölség egyszerre három hónapi zsoldot utalványozott a számára.*
Guáry-levéltárban levő számozatlan irat.
Turos Miklós nemcsak jó, vitéz katona, hanem gondos, szerző ember is volt. 1653-ban 300 forintot adhatott kölcsön Cziráky Ádám nádori itélőmesternek, melynek fejében Locsmándon hét jóbbágytelket kapott zálogba.* Ugyanezen évben szeptember 24-én Pusérffy Mihály a pécsi káptalan előtt oly vallomást tesz, hogy, mivel Turos Miklós 210 tallért – egyetegyet 1 forintba és 50 dénárba számitva – adott neki, hogy évek óta tartó török fogságából magát kiválthassa s magának a kiváltás lehetőségének előmozditásán is fáradozott, tiz évig megválthatlan zálogul adja neki Somogymegyében lévő jószágait, Csertő falut, Sárd felét, Simonfalván hat, Kádarkuton három jobbágytelkét, Csákánypusztát s azt is megigéri, hogy ha örökösei nem lennének, a mit Isten eltávoztasson, ezen javak véglegesen, örök tulajdonul Turos és családja birtokába kerülnek.* Nádasdy Ferencztől a micskei határban a Csáván forgó malom került hozzá 800 forintért zálogos jószágul. Wesselényi Pál adománya folytán fiága részére megkapta Tolna, illetve Baranyamegyében Harság (Hasság?), Iszeg (Üszög?), Sáros (Sárás?), Herten, Németfalu, Élesd és Békés helységeket.* Széchényi György veszprémi püspök Sümegen 500 forint értékü, örökül adott házzal jutalmazta hüséges szolgálatait.* Részint zálogul, részint örökös tulajdonul jószágokat szerzett még Ráczörsön, Nagymányokon, a somogymegyei Remetepusztán, Ráczeddén, Micskén, kertet, földeket, szőlőt a sümegi házhoz, szőlőt Babacsonyban, gesztenyést Szentgyörgyön és más kisebb fekvőségeket.
U. o. 424. sz.
U. o. 284. sz.
U. a. 434. sz.
U. o. 431. sz.
Noha még nem érezte közeledni végét, 1655. május 7-én Kiskomásomban Vukovics Pál, Homonnai Drugeth György gróf titkárja és Csanádi János előtt sajátkezüleg megirja a végrendeletét, mely igy-hangzik: «Én Turos Miklós, császár urunk ő fölsége Kiskomár végházának vicekapitánja, az én jószágomban szabad ur és dispositor levén, mivel magam keresménye, teszek ilyen dispositiót (most, Istennek hála, egészséges lévén) az én gyermekim között s mind unokáim között: Legelsőben mindennemü jószágomat mind odaföl Rábán fölül, mind itt alatt Szala és Somogy vármegyében és egyéb helyekben is, a hol találtatik, hagyom az én két fiamnak, Turos Kristófnak és Jánosnak és feleségének, gyermekeinek. Ezenkivül a kit az ide alá megirt leányomnak és unoka-gyermekeimnek hagyok: Turos Suskának hagyom Mányokot, Eddét, Remetét; Górinak* Kércseligetet.* mivel atyjának is adtam az ő részére pénzt, melyről levelet is adott; Horváth Mihály vőm* gyermekinek, mivel az atyjok leányom lakodalmára egy pénzt sem költött, sem jegyruhát nem hozott, költöttem arra is 100 forintot, azonkivül marhaszámvetésben is, avval együtt a szőlővel, kit a micskei hegyen neki adtam, maradt nála 214 tallér, gyermekit penig én tartom, leányát is ruházom, kiházasitom, de mindezt sem gondolom, hogy mi keveset ne hagyjak nekiek gyermekinek, azért hagyom Vörsinámot, ismét Kapos mellett való Apátit. Ha penig ezen unokagyermekeknek lejártok és magvak szakadása történnék, azon gyermekimre mind visszaszálljon.
Guárp Gergely, a ki Kata leányát vette feleségül.
Somogymegyében, közel a tolnai határhoz.
Ez Ilona nevü leányának volt a férje.
Kezünket penig sem magam, sem feleségem, Nagy Ilona a jószágból ki nem veszszük, hanem holtunk után eszerint a dispositio szerint kiki az ő részéhez nyulhasson. Ha penig mi oly adósság találtatik és készpénz, az ingó-bingó marha, egy szóval akármivel neveztessék, a két fiamra maradjon és ne másra.»*
Guáry-levéltár 288. sz.
Ámde Turos Miklós nem sokáig tarthatta a kezét javaiban; mert a következő év folyamán meghalt, szeptemberre már özvegyen hagyta feleségét,* miután előbb még megérte, hogy idősebb fia, Kristóf és Ilona leánya is elköltöztek az élők sorából.
U. o. 314. sz.
Nagy Ilona asszony magára maradva előbb Zsuzska leánya segitségével élt, majd, mikor ez is elszegényedett, ezzel «összeszorulva, szegényen» a sümegi házban húzta meg magát, jórészt unokájának, Guáry Miklósnak s ennek a feleségének a támogatásával tartván fönn magát annyira, hogy a mi kis vagyonkája még volt, ne kelljen elvesztegetnie. Néhány apróbb-nagyobb anyagi kérdésekre vonatkozó ügyéből, melyekből családja tagjaival kapcsolatban alább többről esik szó, emlitsük azt, hogy 1659-ben Récsei Mihály és felesége, Beke Judit a még Turos Miklósnak elzálogositott Örs falut illetőleg úgy egyeztek meg Ilona asszonynyal, hogy mostantúl a fél falunak veszi a hasznát; ha pedig a zálogpénzt leteszik, a falu felét is tartozik ő kegyelme visszaereszteni.* Majd 1668-ban meg jelent Sümegen Széplaki Botka Ferencz alispán a zalamegyei törvényszék előtt s tekintve, hogy öregségében leányával, Zsuzsánával, Batthyány László özvegyével volt kénytelen együtt élni s ez mint szolgálója, oly készséggel gondozta, 29teljesitette kivánságait, ennek javára teszi meg a következő végső rendelkezését: «...... Néhai Batthyány László meghagyott özvegyének, Turos Suska leányomnak hagyom örökbe az ide alább az én jószágbeli részemet, úgy mint a sümegi szőlőhegyen levő szőlőmnek felét, mely az én részem, azon sümegi városban levő kőházamnak felét ...., ugyanazon sümegi határban két rétemnek felét, a mogyorósi* gesztenyésemnek felét, Örsi falumnak felét, melyek nékem osztályban jutottak ..... A magam részére szabad lettem volna eddig is, ha csak eladtam volna, de, mivel emlitett leányom emberségével élek, most is azon jó akaratjáért kötöm és vallom a nemes vármegye előtt örökben. Azonkivül a Rábán túl való jószágból tartozik Turos János fiám száz tallért adni, a vagy jószágul Turos Suska leányomnak. Ezeket, átok alatt legyen, ha meg nem adja, a vagy csak impediálná is. Ha pedig holta történnék Turos János fiamnak, maradékja nem lenne, azon Rábán túl való jószág Turos Suska leányomra szálljon vissza. Az unoka-gyermekimnek penig semmit sem hagyok, mivel fölöttébb is most kiadtam az ő részeket, nincsenek is semmi emberséggel, sőt inkább sokat molestáltak, háborgattak méltatlanul.»*
Guáry-levéltár 322. sz.
Bizonyára ugyanaz, a mit máshol szentgyörgyinek emlitenek.
U. o. 301. sz.
Ilona asszony, a ki később leányával együtt mégis élvezte unokája, Guáry Miklós emberségét, még jó ideig ette az özvegység, ugy látszik elég terhes és keserves kenyerét; nem is tudjuk, mikor lett vége küzködésének; 1673-ban még élt.*
U. o. 368. sz.
Turos Miklós fiai közül Kristóf, a ki Szalay Erzsébettel lépett házasságra, halt meg legkorábban, talán még atyja életében; 1656-ban már bizonyosan nem élt. Ebben az évben ugyanis özvegy Turos Miklósné a maga, fia, János és unokája, Horváth Judit nevében, Guáry Gergely Turós Katalin asszonytól született fia Miklós és Turos Zsuzsánna, Batthyány Lászlóné nevében tiltakozásuknak adnak kifejezést a miatt, hogy Szalay Kata néhai Turos Miklósnak valami végrendeletét emlegeti, melyről ők semmit sem tudnak s óvást tesznek az esetleg valóban meglevő végrendelet rájok sérelmessé válható pontjai ellen.* Szalay Kata, kinek Kristóftól nem született gyermeke,* csakhamar kivált a családból s előbb Pető Miklóshoz, majd ennek halála után Vukovics Mihályhoz ment férjhez.
Guáry-levéltár 314. sz.
U. o. 425., 429., 434. sz.
Kristóf halálával a második fiura, Jánosra maradt a család föntartásának gondja. Valószinüleg kezdettől fogva Nádasdy Ferencz «főember szolgája» volt s mint ilyen vette feleségül Kondoray Katát. Ezen házassága idejében bátyjának özvegyével, Szalay Katával, 1662-ben már Vukovics Mihálynéval perel Micske jószág miatt.* Az özvegy bizonyára hozományát akarta ebből a jószágból megkapni s e miatt támasztotta a pert, mely különben 1666-ban azzal végződött, hogy Turos János kielégítette az özvegyet. Alighanem ez tette szükségessé, hogy 400 forint kölcsönt kellett fölvennie sógorától, Kondoray Tamás vasvári préposttól, kinek már tiz évvel korábbi időből is tartozott 600 forinttal s most a kölcsönök biztositékául 800 forintot érő locsmándi szőlőjét kötötte le.* Ebből az összeköttetésből talán azt is következtethetjük, hogy felesége még élt. Pár évvel utóbb Nádasdy Ferencz leveléből már meglátszik, hogy új házastársa van. Nádasdy kedvelhette az ő főember szolgáját, mert 1664-ben megujitotta vele a zálogos malomra már atyjával megkötött egyezséget és jelen, meg jövendő szolgálatai fejében továbbra is nála hagyta, s azt is megengedte neki, hogy másfélszáz forintig épithet rajta s ez az összeg a zálog visszaváltásakor szintén megtéritendő lesz. Turos János azonban el-elmaradozott a kikötött évi bér és természetbeli szolgálmányok megadásával. Nádasdy azonban 1668 május 25-én nemcsak ezeket engedte el neki és feleségének, Deli Simonovics Annának, hanem a következő időkre nem is kivánt bért; azonban, hogy «jövőben per abusum szabad malomnak ne tartassék», ennek meggátlására kikötötte, hogy Turos évenként tartozzék nála jelentkezni s tőle a lékai tiszteknek sommissiókat vinni, továbbá, hogy – kiváltképen Turos tisztjének változása után – ennek utódainál «ezen commissiója és levele semmiben se suffragáljon.»* Ugy tudjuk, hogy Turosnak ez a Simonovics Annával kötött házassága is gyermektelen maradt és csak a harmadik, Maholányi Judittal való házassága nem szükölködött gyermekáldás nélkül. Judit asszonytól János, Ilona, Magdolna, Mária gyermekei születtek.* Csak 1678 januárjában tünik ugyan föl Judit, mint Turos felesége, de a házasság bizonyára előbb köttetett.* Jánosról tudjuk még, hogy 1683-ban egyezségre lép testvérével, Zsuzskával s mivel a micskei jószágból ennek járó 100 tallért lefizetni nem tudta, helyébe a sümegi házból őt illető részt engedte át neki.*
U. o. 427. sz.
Guáry-levéltár 428. sz.
U. o. 417., 434. sz.
U. o. 429. sz.
U. o. 431. sz.
U. o. 417. sz.
Családjáról annyit hallunk, hogy gyermekei 301691-ben még kiskoruak.* 1694-ben Mária leánya Világhi András felesége lett.* János fia később Locsányi Máriával, Locsányi Miklósnak leányával lépett házasságra s Erzsébet nevü leánya született.* Turos János nem valami idős korában halt meg, vagy a felesége, Judit volt fiatal, mert ez férje halála után Leidel István felesége lett.
U. o. 426. sz.
U. o. 435. sz.
U. o. 434. sz.
Turos Miklós leányai mind férjhez mentek s az utolsót kivéve, gyermekeket hagytak magok után.
Ilona Horváth Mihályné lett s férjével Damonyán lakott. 1656-ban már nem élt. Miklós és Mihály nevü fiai és Judit nevü leánya maradtak.
Katalin Guáry Gergelyné lett s Miklós, Klára gyermekei születtek. 1656-ban már nem élt. Tudjuk, hogy Saárdon, Csertőn, Kadarkuton, Simonfalván kapott részeket a családi vagyonból.* Fia, Miklós, ki utóbb Sándor Erzsébettel lépett házasságra, jó viszonyban volt anyjának családjával s később öreganyját s nagynénjét, Zsuzsánnát is támogatta.
Guáry-levéltár 891. sz.
Zsuzsána atyja halálakor Batthyány Lászlóné volt, de csakhamar megözvegyülvén, 1656 végén Pogrányi Ferencz felesége lett. A 80-as évek elején második ura is meghalt s ettől fogva jó ideig anyjánál lakott Sümegen; gondos ápolását anyja azzal jutalmazta, hogy maradék vagyonát mind neki adta. Harmadszorra Gesztesy Mihály tapolczai vajdához ment feleségül.* Mint Gesztesy felesége hálásan emlékezett vissza azon jóságra, melylyel Guáry Miklós és felesége, Sándor Erzsébet vele és anyjával szemben viselkedtek, sőt Erzsébet asszony még utóbb, mint Simaházy Ferenczné is viselkedett. Hogy háláját lerója, 1688 augusztus 28-án sümegi kőházát s a hozzá tartozó földeket, réteket, szőlőket, badacsonyi szőkóllejét, szentgyörgyi gesztenyését, a baranyai Mányokot, somogyi Remetét és Ráczörsöt Sándor Erzsébetnek, most Simaházynénak s ennek első házasságából született gyermekeinek, Gábornak és Klárának vallotta be 1700 forintban. Sőt még férjét is rávette, hogy kilátásba helyezte, hogy a Guáryakat teszi meg örőköseinek.* Zsuzsána, kinek gyermekei egyik házasságából sem születtek, 1694 január havában még élt, de augusztusban azt mondják, hogy nem régiben, superioribus non ita pridem evolutis temporibus meghalt.*
U. o. 432., 434. sz.
U. o. 287., 436. sz.
U. o. 416., 289., 435. sz.
Áttekintés kedvéért legyen itt a Turosok XVI. századi tagjainak családfája:
Turos Miklós ~ Nagy Ilona; Kristóf ~ Szalay Erzsébet; János ~ 1. Kondoray Kata 2. Simonovics Anna 2. Mohalányi Judit s ettől:; Ilona ~ Horváth Mihály; Katalin ~ Guáry Gergely; Zsuzsánna 1. Batthyány László 2. Pogrányi Ferencz 3. Gesztesy Mihály; János ~ Locsányi Mária; Ilona; Magdolna; Mária ~ Világhi Lukács.; Erzsébet.
SÖRÖS PONGRÁCZ.
