I. Futaky Demeter.
I. Futaky Demeter.
Az a főpap, ki 1345-től 1373-ig ült a váradi püspöki széken, méltán számitható jeles embereink közé. Elég róla annyit felemlitenünk, hogy ő készittete el Kolosváry Márton és György müvészek által Szent-István, Szent-László és Szent-Imre érczszobrait s állittatá azokat a váradi székesegyház elé.
E nevezetes főpapot Pray Gy. Nethkey-nek nevezte el, nyilván azért, mert Nekcsey Demeter (Demetrius de Nekche vagy de Nechke) 1326-iki adományát 1355-ben megerősitteté. Ebből azonban nem következik semmi.
Sokkal biztosabbaknak látszó nyomokon indult el Bunyitay Vincze, midőn a váradi püspökség történetét irta.* I. Károly királynak 1341 május 10-iki levelében rátalált Meszesi Demeterre. Ez akkor (1341-ben) budai éneklőkanonok, királyi káplán és egyszersmind váradi kanonok volt.* Bizonyos az is, hogy váradi püspökké való kineveztetésekor (1345 julius 15.) Demeter budai prépost, zágrábi és váradi kanonok volt* s mivel azelőtt a királyi udvar többször küldötte őt követül Nápolyba,* biztosra vehető, hogy a királyi káplánok közé is tartozott.
A váradi püspökség története, I. k. 181–83. 1.
Anjoukori okmánytár, IV. k. 91–92. 1.
Theiner, Mon. Hung. s. ill. I. k. 683., 742. és 700. 1.
Fejér, Cod. Dip. IX/2 398.
107Mi könnyebb már most, mint azt gondolni, hogy az a Meszesi Demeter, a ki 1341-ben a budai éneklőkanonokság mellett váradi kanonokságot is birt, 1345-ig előlépett a budai prépostságra s igy találta őt 1345-ben a váradi püspökké való kinevezés, annál is inkább, mert mind Meszesi Demeternek, mind a püspökké lett Demeternek váradi kanonokság volt a mellékjavadalma?! Kivált most mily könnyü ily gondolatra jönni, mikor a káptalanokban a fokozatos előléptetés dívik!
Azonban óvatosságra int bennünket az, hogy Meszesi Demeter hivatalai mégsem egészen egyeznek a váradi püspökké nevezett Demeter hivatalaival. Ha meg még szorgosabban vizsgáljuk történelmi kutforrásainkat, még nagyobb különbségeket találunk a két Demeter között. Azt találjuk, hogy Demeter nevü a budai prépost nemcsak 1345-ben, hanem 1342 deczember 10-ikén,* sőt már 1337-ben is.* Ellenben Demeter nevü a budai éneklőkanonok nemcsak 1342-ben, hanem még 1343 október 19-ikén is.* Ez adatok azt mutatják, hogy a budai egyházban egyszerre két Demeter szolgált. Egyik az 1337–45. években mint prépost, a másik, Meszesi vezetéknevü, az 1332–43. években mint éneklőkanonok.*
Fejér, Cod. Dip. IX/1 60. Tudom, hogy az Anjoukori okmánytár, IV. k. 292–93. l.-in 1477-iki átiratból közölt oklevélben a Petrus» áll «Demetrius» helyett, de ez csak az 1477-iki másoló hibája. V. ö. Urkundenbuch zur Gesch. d. Deutsch. in Siebenbürgen, II. k. 3–4. 1.
Monum. Vatic., S. I. 4. I. k. 199., 402. 1.
Zichy cs. okmánytára, II. k. 83. 1.
V. ö. Anjoukori okmánytár, II. k. 636. 1, III. k. 3l., 40., 232., 326. 1, IV. k. 149. 1.
Lehetne talán különböző módokat kigondolni Meszesi Demeternek a későbbi váradi püspökkel való azonos voltára, de hát minek, mikor azok a módok sem adnák meg a történeti bizonyosságot: Minek, mikor az ő, atyja és testvére vezetéknevéről maga Demeter váradi püspök már püspöksége idején tesz nyilvánvaló vallomást?
1346 junius 23-ikán ezt a folyamodványt nyujtotta be Demeter váradi püspök az apostoli szentszéknél:
«Supplicat S(anctitati) v(estre) devota et humilis creatura vestra, Demetrius episcopus Waradiensis, quatenus sibi et Dionisio patri ac Stephano fratri suis de Futac, Colocensis diocesis, plenam indulgentiam et peccatorum suorum remissionem semel, tantum in mortis articulo concedere dignemini uti in forma.»*
E nagybecsü adatot VI. Kelemen pápa supplicatiók-regestáiból (Clement. VI. Regesta Supplic. a. V. p II. 11, fol. 67.) még boldogult Fermendzsin Özséb atya, a ferenczrendüek történetének nagyérdemü kutatója jegyezte ki a pápai supplicatiók regestáiból s ő adta át dr. Városy Gyula székesfejérvári püspök urnak. A püspök ur pedig nekem adta át. A pápa a kérelemre rájegyezte Fiat. R. s az ennek következtében kiállitott levél «Datum apud Villam Novam Avinionensis dioces. IX. Kal. Julii anno quinto» 1346. junius 23-án kelt.
Egyszerre fény derül ezzel Demeter váradi püspök származására. Kitünik, hogy ő is azon főuri családok egyikének sarjadéka, a kik a XIV. században versenyezve adták fiaikat a papi pályára s el is érték azt, hogy soha előkelőbb, magyarabb püspöki kar nem állott a magyar kath. egyház élén, mint épen a XIV. században (Bebek, Garay, Laczkfy, Telegdy, Kanizsay stb. családok tagjai). Mert a Futaky család már csak vagyonánál fogva is, de még inkább birói kiváltsága és Demeter püspök atyjának viselt hivatalai révén méltán sorozható a főuri családok közé. Töredékes, hirtelenében összeszedett adatokon épülő nemzedékrendje ez:
N.; Máté; János* 1250–1270; Mária* 1336, Ireghy András; N.; Márk* 1270; Domokos ispán (comes)* 1250 † 1270 előtt?; I. István; Dénes* 1282–1350, a bácsi és bihari főispán;?Margit* 1325-ben özvegy, Gereczy Mihály; Demeter* 1337–1372, a váradi püspök; II. istván* 1346–1355;
Fejér, Cod. Dip. IV/2 67. és Wenzel, Árpádkori okmánytár, VIII. k. 294. 1.
Anjoukori okmánytár, III. k. 266. 1.
Fejér, Cod. Dip. IV/2 67. és Wenzel, Árpádkori okmánytár, VIII. k. 294. 1.
Fejér, Cod. Dip. IV/2 67. és Wenzel, Árpádkori okmánytár, VIII. k. 294. 1.
Wenzel, Árpádkori okmt. IX. k. 338. 1. Anjoukori okmánytár I. k. 441.; 581. 1., II. k. 482. 1., III. k. 266. 1., V. k. 359. 1. Bács-Bodrogh vármegye egyetemes monographiája, 175–76. 1.
Anjoukori okmánytár, II. k. 211. l.
Regest. supplicationum Clem. VI. a. V. p. II. 11. fol. 67, és Bács-Bodrogh vm. monogr, 176. 1.
Regest. supplicationum Clem. VI. a. V. p. II. 11. fol. 67, és Bács-Bodrogh vm. monogr, 176. 1.
A mint látható, e nemzedékrend egyhelyt bizonytalan. Nincs rá adatunk, vajjon I. István 108Domokos fia volt-e vagy pedig Márké? Az oklevelek azt sejtetik, hogy Domokos mester utóbb ispán mind Jánosnál, mind Márknál idősebb volt, mert 1270-ben már halott és mert 1250-ben is ő nevesebb ember, úgy hogy Jánost az ő felemlitésével teszik ismeretesebbé. Az időrend is azt mutatja, hogy Domokos nagybátyja volt Jánosnak, mert csak igy érthető, hogy unokája 1282-ben már önálló ember. I. Istvánnak és leszármazóinak Máté fia Jánossal, Márkkal és Domokossal való összefüggése kétségtelen. Mária 1336-ban világosan (harmad) unokatestvérének vallja Dénest I. István fiát, még pedig a kövi (bánmonostori) káptalan előtt,* tehát olyan helyen, a hol az ő családját nagyon jól ismerték. Továbbá 1355-ben II. István azon 1250-iki levelet, a melylyel János Futak egy részét szerezte, a maga részére iratta át.* Ez világosan mutatja, hogy János után mint legközelebbi vérrokon ő örökölt.
Anjoukori okmánytár, III. k. 266. l.
Bács-Bodrogh vm. monogr., 176.
Demeter püspöknek atyja a XIV. század elején Ujlaky Ugronnal és a többi délvidéki főurakkal együtt I. Károlyhoz csatlakozott. Ezért I. Károly Bácsmegye főispánjává tette. 1316-ban még ez volt.* De 1320-ban már bihari főispán és sólyomkövi várnagy s ez marad legalább is 1330-ig.*
U. ott, 175. 1.
Anjoukori okmánytár, I. k. 581. 1. – Bács-Bodrogh vm. monogr. 175. – Zalamegyei oklevéltár I. k. 226. 1.– Fejér, Cod. Dip. VIII/3 423.
Épen sólyomkövi várnagysága mutatja, hogy I. Károly, a mikor őt Biharmegye főispánjává nevezte ki, nem csupán előléptetni akarta őt, hanem biztos, hü kezekre óhajtotta bizni Biharmegyét, a fellázadt s 1317-ben levert Barta nemzetség (Kopasz volt nádor és társai) fészkét. Méltán következtethetjük ebből azt is, hogy Futaky Dénes kinevezése Biharmegye főispánjává és sólyomkövi várnagygyá mindjárt 1317-ben, a lázadás leveretése után történt.
Mindenesetre biztos, hogy Futaky Dénes hosszu időn át ült Biharmegye főispáni székén és igy midőn fia, Demeter Nagy-Váradra bevonult, rég ismert család tagjaként üdvözölték őt hivei.
