IV. GERGELY ÁGA. (II. táblán.)
IV. GERGELY ÁGA. (II. táblán.)
IV. Gergely Csömötében lakott; 1666-ban osztozik testvéreivel. 1667-ben megveszi Boda Tamásnak Bőd-ön levő udvarházát 100 csász. talléron, 1668-ban pedig Horváth János özvegyétől Sall Zsuzsannától ennek Söptén lévő 6,1/2 hold szántóföldjét és 2 darab rétjét 100 frtért, valamint Simon Judith és Kata nagy-csömötei curiáját 100 csász. talléron. Még ugyanazon évben eladja az előző évben Bődön szerzett részjószágát 300 frtért Lőrincz György agilisnek, 1670-ben pedig elzálogosítja ugyancsak ő neki, 15 évre, 80 csász. tallérban, Váth-on levő nemesi telkét. 1673-ban zálogba vet Nemes-Csóban egy rétet 12 frtban Kulcsár Pálnak; 1677-ben ellenben egy nemes- és egy jobbágy-telket vesz zálogba Nemes-Csóban Tulok Miklósnétól, Somogyi Katától 425 német frton. 1689-ben pedig megveszi Tóth Orsolya Major Györgyné kis-pössei 1/2 telkét 225 frton, melyet 1690-ben elad Kovács János agilisnek 250 frton; ugyanazon évben elad Váth-on és Bőd-ön 1–1 nemes telket gróf Nádasdy Tamásnak 275 frtért. 1692-ben pedig Nagy-Csömötében lévő egy nemes-telkét Kovács Mihály agilisnek adja el 260 frton. Végre 1703-ban visszaváltja Sankó Miklóstól 427 frtért az egész Orczi falut.
Jeles vitéz volt IV. Gergely, 1668-ban gróf Batthyány Kristóf dunáninneni főkapitánynál szolgált, vitézkedett Batthyány Ádám horvát bán alatt is, jelen volt Keszthelynél, végre Buda vára visszafoglalásában is részt vett, de itt lábán igen súlyos sebet kapott, melynek következtében egész életében sánta maradt. Az egykorú levelek igen istenfélő és jámbor embernek jellemzik. 1706-ban fiához VI. Istvánhoz költözött Hevesmegyébe, ott halt el Egerben 1710-ben mint 80 évet meghaladott aggastyán. Neje: Bodai Boda István és Nagy Anna leánya Boda Julianna volt, ki 1709-ben tett végrendeletet. Két leányának férjeit a táblázat mutatja, egyik fia II. János Nagy-Csömötén lakott, 1681-ben megvette 100 frton Orczy I. Ferencz Söptén lévő nemesi telkét. 1701-ben végrendeletet tett, melynek nejére vonatkozó részét, minthogy ez őt elhagyta, visszavonta; mely után rövidesen még ugyanazon évben el is halt. Feleségétől Horváth Katától egyetlen fia maradt VI. Péter, kinek azonban élete folyása teljesen ismeretlen.
IV. Gergely ifjabb fia: VI. István született 1669 szeptember havában, Kis-Pössében Vasmegyében. Iskoláit Kőszegen kezdette és Bécsben végezte, innen hazatérve Telekessy István akkori győri kanonok 1694-ben maga mellé vette a képzett ifjút közeli rokonság útján, de hogy a rokonság mily fokú volt, erre a levéltár nem szolgál adattal. Telekessy István 1699-ben egri püspöknek neveztetvén ki, magával vitte Orczy Istvánt is székvárosába, ki nála 1710-ig különbféle hivatalokat viselvén, fokról fokra emelkedett, míg végre az összes püspöki jószágok praefectusa lett.
II. Rákóczy Ferencz idejében Eger várában gróf Zinzendorff Ferdinand alatt egy lovas csapat kapitánya volt s többször harczolt a kuruczokkal, míglen 1705 febr. 28-án a vár feladásakor a kuruczok által Telekessy püspökkel együtt Cserép várába záratott, holott a feladási egyezség szerint az őrségnek szabadságában állott volna Budára mehetni. Fogságából azonban rövid idő múlva kibocsátatott, mert már a következő 1706. évben Rákóczytól útlevéllel ellátva Kőszegre utazott ingóságai elhozatala végett; ekkor jött el vele édesatyja is. Valószínűleg ezen utazásában történt, hogy a császáriak őt Rákóczy Ferencznek nézték (kihez igen hasonlított, mit Császlóczon Ungmegyében, Petrovay Ákosnál lévő eredeti arczképe is bizonyít) és elfogták. 1707-ben az ónódi gyűlésen Hevesmegye egyik követe volt. A kuruczokhoz azonban csak kényszerűségből csatlakozott, s a mint a császári seregek közeledtek, sietett már 1709-ben a hűségesküt letenni. Levelezésben állott gróf Pálffy 26Jánossal, báró Sicking tábornokkal, s tudósította őket a felkelők állásáról, terveiről. Sirok és Ajnácskő várak őrségét is ő birta rá a várak feladására; ő volt legfőbb előmozdítója annak is, hogy nemcsak a hevesmegyei nemesség tette le a hűségi esküt, hanem Eger városa és a vár is megadta magát; ezen érdemei jutalmazásáért kapta adományba Cusoni Jakab őrgróftól, felsőbb jóváhagyás reményében, 1710 nov. 4. a kurucz Darvas Ferencz birtokait, Darócz 1/3 részét és Puszta-Andornakot.
1710–12-ig Pálffy János horvát bán által kinevezve, a fiscals javak összeirására és elkobzására kiküldött királyi ügyész volt. Távolléte idejében 1710 vége felé Heves és Külső-Szolnok megyék I. alispánjának választatott meg, mely hivatalt 1715. év végéig viselte.
1716-ban részt vett Temesvár és Pétervárad bevételénél és az Erdélyen át, a túlatiszai megyékbe betört tatárok visszaveretésében.
1714 május 10-én a német-lovagrend jászkún kerületi főkapitánya lett, mely tisztséget 20 évig viselte. Három országgyűlésen volt Heves és Külső-Szolnok megyék követe. 1724 október 27-én a királyi tábla birája lett, mely hivatalban 6 évig maradt; 1730 január 9-én pedig al-országbírónak neveztetett ki, mely hivatalát 2 évig viselte.
1731 april 30-án római szent birodalmi báróságra emeltetett.
Péró pécskai kapitány 1735-ben lázadást kezd, mely a magyarságra is elragadván, egészen Mező-Túrig terjed már, midőn Mező-Túr előljárósága Kada Pál Hevesmegye I. alispánjának feljelenti a mozgalmat, ki is azonnal megye-gyűlést tart Gyöngyösön, s fegyverbe szólítván a nemességet, vezérül Orczy Istvánt ajánlja. A hevesmegyei nemesség május 15-én egyesül Szolnok mellett Pestmegye hadaival, melyek két, haditapasztalatokban gazdag volt katona, Beleznay Péter és Halász Ádám parancsnoksága alatt állottak. Ők magukat Orczy főparancsnoksága alá rendelvén junius 3-án már Mező-Túrnál táboroznak, ez alatt oda érkezik a békésmegyei és a jász-kún felkelő sereg is. Innen gyors menetekben haladt Orczy a Körösön át Gyula felé. Az elégedetlen parasztok, Matula, Sebestyén és Vészesi vezérlete alatt nagyobbrészt fegyvertelenül Aradmegyében Erdőhegynél gyűltek össze. A ráczok Orczy közeledésének hírére látván, hogy a lázadás felfedeztetett, s hogy a részvétel gyanúját magukról elhárítsák, barátság és társulás ürügye alatt az Erdőhegynél gyűlésező elégedetlenekhez közelednek, őket váratlanul megtámadják, nagy részöket leölik, a többit a Körösnek szorítják, melybe sokan belefúlnak. A hűségre térőknek Orczy István amnestiát hirdet s ezzel a lázadás 43 nap alatt le lett verve. Ezen időben az egész rendes hadsereg a Rajna mellett harczolt a francziák ellen, csak egyetlen ezred feküdt Debreczen mellett, melynek parancsnoka gróf Gvadányi József meg is indúlt Orczyval egyesülni, midőn azonban megértette, hogy a lázadás már teljésen lecsillapult, visszatért szállására.
A jó hírt Orczy István személyesen vitte meg Bécsbe, hol az udvarnál igen kegyesen fogadtatott s VI. Károly császár arany lánczon függő 68 nagyobb gyémánttal díszített arczképével lett jutalmazva, melylyel Lotharingiai Ferencz herczeg nagy ünnepélyességgel sajátkezűleg díszítette fel Orczy Istvánt Pozsonyban 1736 február 8-án több főméltóságok jelenlétében Még ugyanazon év julius 6-án magy. kir. tanácsnoknak neveztetett ki és de eadem előnévvel magyar báróságra emeltetett; a magyar bárósághoz gratuláltak Sáros, Ugocsa, Gömör és Borsod megyék rendeli. Szóba jött főispánná való kinevezése is.
Neje hozománya a fiágon kihalt Bedeghi báró Nyáry család Heves, Nógrád, Gömör, Kis-Hont és Túrócz megyei uradalmainak 1/48 része volt, mely birtokok azonban többnyire el voltak zálogosítva; István báró váltogatta ki majd mind s neki köszönhető, hogy a neoaquistica commissio legnagyobb részét el nem foglalta az örökösöktől.
yyBirtokszerzeményeivel megalapította családja jövendő gazdagságát; megszerezte: Abádfalu, Bánhalma és Tomaj puszták 1/2 részét 1727-ben; Bőszér és Csábor puszták 1/3 részét 1720-ban, másik 1/3 részét 1707-ben, harmadik 1/3 részét 1741-ben. Szerzett: Erdőkövesden egy jobbágytelket 1739-ben, ismét egy részbirtokot 1741-ben, Megszerezte: Filimes pusztát 1728-ban, – Fokoru és Szászberek puszták egy részét 1722-ben, többi részét 1723-ban. – Gyöngyösön Rákóczy Ferencz fejedelemmel elcserélte a solymosutczai 27házhelyét a piaczon lévő házzal 1708-ban; 1711-ben Kállay Erzsébettől a Sárhely-alján egy szöllőt vett; 1712-ben Vida Ignácztól a piaczon egy házat; 1712-ben Esterházy Katától zálogba vette annak részbirtokát; 1717-ben megvette a kincstártól a Thököly-féle részt; 1731-ben a Rezy-féle ház egy részét és 1733-ban a Rezy-féle kertet. – Megszerezte: Ivádon 1729-ben Ivády Dávid részét; 1736-ban Antal Mihály és Besze Tamás részét. – Bácsmegyében az Iván nevű pusztát Szegedi Szegedy Borbálától 1736-ban. – Borsodmegyei Szent-Iván, máskép Ivánka nevű birtokot Telekessy Páltól 1716-ban. – A mádi hegyen megvette a Becsek nevű szőllőt 1716-ban Rácz Annától, 1717-ben ugyanőtőle Tályán az Őszed hegyen levő szőllőt, valamint Svábi Imre Őszed hegyi szőllőjét is; 1719-ben megszerezte Zinzendorff Ferdinand gróftól annak mádi házát; 1724-ben Kakuk György házát; 1731-ben Kis Miklós Virgás nevű szőllőjét 1740-ben Szepessy Pál Pertre nevű szőllőjét; 1743-ban a Medveczky testvérek házát; 1734-ben Mada pusztán Hankus András és osztályos atyafiainak részét. – Micske pusztán Tassy Zsuzsa részét 1734-ben. – Báró Bossányi Gáspár Örs, Kőtelek, Nagy-Kürü és Szent-Iván-i részét 1747-ben. – Puszta-Péderiben a Mihalek-féle részt 1731-ben. – Vett Pesten 1717-ben az úri-utczában egy házat s 1728-ban ennek szomszédjában egy másikat. – Megvette: Porosztó és ErdőKövesd 1/2 részét 1738-ban br. Popovics és br. Szeleczkytől. – Pósvár, Túr-Pásztó és Varasszó birtokokat 1737-ben. – Saáron Takács Jánostól a Jó világ nevű szőllőt 1733-ban és ennek szomszédjában a Duda Ferencz szőllőjét 1733- és 1737-ben a Szabó Judit-féle szőllőt; 1719-ben vett a Varga testvérektől egy kőbe vágott pinczét; 1732-ben pedig Veréb Györgytől a Bene patakon egy malom 3/4 részét. – Az ujszászi birtokot 1723-ban kezdte megvásárolni a számtalan birtokosoktól és apróbb részletekben folyton vette 1747-ig. – Megszerezte 1721-ben a vadkerti puszta egy részét; 1746-ban pedig a többit. – A vezekényi pusztát (melyet azonban csak unokája örökített meg) gróf Bagni Scipiotól. – Végre a tömörkényi pusztát 1731-ben kapta nádori adományban. A pesti úri-utczai házat alapjából újra építtette; ezen háznak felére, mely most gróf Szapáry Gyuláé, később még egy emelet rakatott, másik fele azonban ma is úgy áll a mint azt Orczy István báró építette s jelenleg Béla és Andor bárók tulajdona.
István báró meghalt 1749 decz. 12-én, eltemettetett Gyöngyösön Szent-Bertalan apostol templomában. Neje: Dolhai és Petrovai Petrovay János, Rákóczy Ferencz tályai udvarbirája és Unghmegye alispánjának és Bedeghi báró Nyáry Zsuzsannának leánya Petrovay Zsuzsanna volt, született Császlóczon Unghmegyében 1690 okt. 6-án. Nőülment 1708 január 18-án, meghalt Tarna-Orsön 1737 aprilis 2-án; eltemettetett Gyöngyösön a Szent-Bertalan apostol templomában.
Nem lesz talán érdektelen kimutatni báró Orczy Istvánnak sógorsági viszonyát a Rákóczy fővezérével, Bercsényivel és az Ónodon összevagdalt Rakovszky Menyhérttel:
Bedeghi báró Nyári Pál nagyváradi kapitány. (1. Enyingi Török Zsuzsanna. 2. Kisvárdai Várday Kata.); 1-től: Nyáry Miklós (Alsólindvai Gróf Bánffy Judit.); Nyáry Zsigmond diósgyőri főkapitány 1652. (Brebiri báró Melith Anna Mária.); Nyáry Zsuzsa. (Petrovay János unghi alispán 1692.); Petrovay Ferencz kurucz ezredes 1709.; Zsuzsanna. (Br. Orczy István követ Ónodon 1707.); László Pest-Pilis-Solt m. alispánja 1703–1707.; Miklós (Báró Károlyi Judit); Mária (Regőczi Huszár Imre.); Huszár Mária (Rakovszky Menyhért † Ónodon 1707.); 2-tól: Nyáry Krisztina. (Gróf Esterházy Miklós nádor.); Esterházy Mária (Gróf Homonnay Drugeth György.); Drugeth Zsigmond. (Gróf Keglevich Teréz.); Drugeth Krisztina (Gróf Bercsényi Miklós fővezér 1703–11.); Drugeth Klára. (Gróf Zichy Péter szabolcsi főispán.).
28Felesége nyolcz ősét pedig az alábbi összeállítás mutatja:
Dolhai és petrovai Petrovay János máram. alispán; Gesztrédi Gesztrédy Borbála; Szinyei Merse Kristóf; Bocskai Bocskay Margit; Bedeghi báró Nyáry Miklós; Alsólindvai gróf Banffy Judit; Brebiri báró Melith Péter szabolcsi főispán; Kisvárdai Zokoly Erzsébet; Petrovay György tokaji vicekapitány; Szinyei Merse Ilona; Báró Nyáry Zsigmond; Báró Melith Anna Mária; Petrovay János; Báró Nyáry Zsuzsanna; Petrovay Zsuzsanna (Báró Orczy István).
PETROVAY GYÖRGY.
