Bödön.
Bödön.
Nevének változatai: 1305-ben* Bodyn. 1410-ben* Bywden. 1439-ben* Budun. 1447-ben* Bydeu. 1577-ben* Bodon. 1589-ben* Bödön és Bodon. 1622-ben* Bidda.
Gr. Bethlen ltár.
E. F. L. I. fasc. 22. B.
Gr. Bethlen ltár.
U. o.
K. M. szolnok Int. B. 25. és B. 46. F. 5.
Gyf. Cent. P. 19.
Nagysajói kápt. ltár.
Oláh ül: Bigyiu.
Bödön nevét a szláv Bódin, Budin szóból magyarázzák, mely őrhelyet jelent, szerintünk Bodön = völgy, teknő, medenczét fejez ki, mely megfelel egykori fekvésének.
Először emlittetik 1305-ben* Bodyn néven.
Gr. Bethlen ltár.
Fekszik nyugatról keletnek nyiló völgyben, azon patak balpartján, mely Apanagyfalu felett szakad a Melles vizébe. Deéstől 42-2 kilométerre a kékesi járásban.
Az 1721-beli* hivatalos összeírás szerint a falu délről északra húzódó völgyben feküdt, ma pedig a falunak fele oldalon, más része pedig a sík téren fekszik.
Erd. főkormsz. ltár.
Első birtokosaiul 1305-ben* a mai gr. Bethlenek elei emlittetnek és pedig az ez évi osztálylevél szerint Bödön Apa fiának Jakabnak jutott..
Gr. Bethlen ltár.
Ezentúl szakadatlan az Apafiak kezén maradt. De midőn Bálványos vára 1406-ban a szántói Laczkok kezére került, Bödönnek sokat kellett szenvednie tőlük, kik azt elfoglalván, a jobbágyokat megadóztatták, fosztogatták, szóval sok kárt okoztak, a mint ez az ennek folytán keletkezett perből* kitűnik.
E. F. L. I. fasc. 22. B.
1439-ben* birtokosa Apa fia Miklós s ennek fia László.
Gr. Bethlen ltár.
1447-ben* nagyfalusi Apa fia Miklós végrendelkezik felette.
U. o.
1467-ben* Apaffy Mihály az egész községet, de csak rövid időre Vingárti Geréb Jánosnénak Zsófiának zálogba vetette.
Km. prot. f. 35.
1468-ban* Mátyás király Apaffy Mihály e birtokát is, mert az 271erdélyi lázadásban részt vett, monoszlai Csupor Miklós vajdának adományozta.
Dl. 30212.
1473-ban* néh. Apaffy Mihály özvegye Klára pörrel támadta meg Csupor Miklós volt erdélyi vajdát, hogy férjének e birtokát még férje életében hűtlenség czimén a király részére elkobozta, jóllehet Apaffy Mihálynak Mátyás király már 1467-ben megkegyelmezett s birtokai visszaadását elrendelte. Az erdélyi vajda ezen kegyelemlevél alapján Csuport fővétségben elmarasztalván, Bödönt Klárának és kiskorú fiainak Apaffy Ferencz, Lénárd és Miklósnak visszaitélte.
Dl. 17898–99.
1530-ban* János király a hűtlenségbe esett Apaffy Miklósnak e birtokát ősi Jankafi Lázárnak s Devecseri Medgyesi Istvánnak adományozza oda.
Km. Doboka I. 34.
1534-ben* néh. Apaffy Miklós özvegye Katalin s fia Gergely ugyanazon Miklósnak fiát Farkast néh. Apaffy Miklós itteni részétől eltiltják.
Km. prot. 1534: 18. és gr. Bethlen ltár.
1535-ben* ősi Jankafi Lázár a neki János királytól Apaffy Miklós hűtlensége miatt adományozott részt Apaffy Miklós fiainak: Gergely, György, László, Miklós és Farkasnak bizonyos összegért visszaereszti.
Km. prot. 1534: 33. és Doboka I. l.
1568-ban* néh. Apaffy Farkas fiai Gergely, István, Imre és András s néh. Apaffy Miklós fia Ferencz ezen birtokukba új adomány czimén beigtattatnak.
E. f. L. I. V. 4.
1577-ben* Báthori Kristófot igtatták be Bödön egy részébe, valószinüleg a Patochi-féle részbe. Apaffy Ferenczné Bánffy Klárát, Geréb Ádám s Apaffy Istvánt Molnár Dénes idevaló emberei képviselték.
Km. B. 25, 46. és F. 5.
1584-ben* Apaffy István, Miklós és Imre magszakadásuk esetére itteni részük örökösévé a Bethlenieket teszik.
Gr. Bethlen ltár és Km. prot. D. 130.
1586-ban* Bánffy Anna Apaffy Lénárdné és leánya Erzsébet, Apaffy Miklóssal úgy egyeztek ki per közben, hogy Erzsébetnek lehető kihaltával itteni része a Miklósé legyen, melyet a fejedelem is megerősített 1589-ben.
K. M. Doboka A. 7. és Lib. Reg. II. Sig. Báthory 247. lap.
1589-ben* Báthory Zsigmond itteni Bethlenvárához tartozó részét Báthory András bibornoknak adományozza.
Gyf. Cent. P. 19.
1601-ben* néh. Apaffy Imre fiai Farkas és Mihály itteni 9 jobbágyukat Mindszenti Benedeknek vetik zálogba.
Km. prot. B. 116.
1624-ben* Somkereki Erdélyi István itteni részét Apaffy György leányának Erzsébetnek adományozza.
11. L. Reg. 52.
2721646-ban* Apaffy István ez egész faluját, mert szakácsának István mesternek füleit levágta, elkobozták, de 1651. és 1652-ben* kegyelmet kapván, abba visszaigtattatott, de csak inscriptioval, a minek testvérei Boldizsár és Mihály ellene mondanak.
E. F. L. I. 7. K. 12. T.
Gyf. Misc. II. fasc. 4. nr. 5. 25. L. Reg. 588.
1667-ben* Apaffy Mihály és neje Bornemisza Anna kihalásuk esetére örököseikül a Bethlen családot, t. i. buni Bethlen Jánost, fiait: Miklóst, Pált és Sámuelt és keresdi Bethlen Farkast, Gergelyt és Eleket teszik.
Gyf. prot. Deum time 83–88.
1694-ben* birtokosa Kemény János.
Gyf. Doboka fasc. 1. nr. 24.
1696-ban* Teleki Anna először Apaffy Miklós özvegye, most Kemény Jánosné, birja.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 2. E. F. L. I. 22. Y.
1753-ban* e falu egészen a gr. Bethlen család három tagjáé, van 15 zsellérük, 16 fiú 14 telken; 16 zsellérük, 21 fiú 14 telken; 14 zsellérük, 22 fiú 11 1/2 telken.
Gr. Bethlen ltár.
1770-ben* birja gróf Bethlen József fia Elek, anyja br. Kemény János leánya után.
E. F. L. III. 238. V.
1786-ban* birtokosai: gr. Bethlen Elek özvegyének van 17 jobbágya, gr. Bethlen Miklósnak 15 jobbágya, gr. Mikó Miklósnak 11 jobbágya, gr. Bethlen Dánielnek 6 jobbágya, gr. Teleki Domokosnak 6 jobbágya.
Erd. főkormsz.
1809-ben* birtokosai: gr. Bethlen Miklósnak van 18, gr. Mikó Miklósnénak 7, gr. Bethlen Dánielnek 4, br. Kemény Simonnak 6 telke.
U. o.
1820-ban* birtokosai: gr. Bethlen Dániel, gr. Bethlen Klára, báró Kemény Simon és gr. Bethlen Lajos.
Erd. kancz. ltár.
1863-ban* Katona Klára br. Bornemiszáné, br. Kemény Simon utóda, gr. Bethlen Mária és Klára, Mikó Eszter gr. Mikesné, özvegy Wesselényiné gr. Bethlen Zsuzsanna úrbéri kárpótlást kaptak.
Urb. Wesen 67–133.
1866-ban* az itt összeírt 84 füstből 2 nemesi füst volt. Censusos birtokosa volt Korbuly Gergely.
Erd. főkormsz. ltár.
Birtokosai: 1892-ben Kovács János, 150 h., vétel gr. Bethlen Gergelytől. Fogarassy Mihály, 176 h., örökölte nagybátyjától, néh. Fogarassy Mihály erdélyi róm. kath. püspöktől; gr. Mikes-féle birtok.
1898-ban Berggrün Ödön, br. Bánffy Dezső vásárlás; Encsán Kozma és Nekita Tivadar öröklés folytán.
E falu őslakosai, mint neve mutatja, magyarok voltak, kik valószinüleg a tatár-dulás alkalmával pusztultak ki s helyökbe szászok 273telepedtek s egyházközséget alapítottak. Básta hajdúi a protestáns szászokat kirabolták ugyan, de életben hagyták. E vidéken dúló Ali basa (1658–63 közt) török-tatár hordái gyilkolták le s fűzték rablánczra lakosait s a megmaradtak a beszivárgott oláhságba olvadtak be a nagy pusztítás után.
1846–47-ben gróf Mikes Benedek Szepesvármegyéből elköltözött 30 tót családot telepitett, kik a mai lakosságnak felét képezik. Vallásukat, nemzetiségüket levetkezvén, ma az oláhság számát szaporítják.
A XVI-ik században s a XVII-ik század elején ágostai szász lakosai a sajói káptalanhoz tartozó egyházközséget alkottak. 1622-beli* hivatalos összeírás ez egyházközséget a jobbak közé sorolja. Egy kelyhét a feladás szerint a hajdúk rabolták el, szentségtartóját (Monstrantz) Schuller Pál, Róth és Fischer Jakab, Sohes András zálogba tették Beszterczén, van egy díszes oltár-takarója, szentelt víztartója, ostyasütője, s egy harangja.* Van feles számú birtoka, melyre az egyház megszűnte után a birtokosok tették kezüket.
Törpényi Ábel Gáspár dékán összeírása (nagy-sajói kp. ltár) e czím alatt: „Consignatio inventariorum seu bonorum cujusque ecclesiae parochiae scholae quae in Capitulo Nagy-Sajoiensis.”
Ezen összeírás nem teljes, mert ezután még eegy pár sort, melyben többi javai lehettek felírva, nem lehet kiolvasni. A harang állitólag a szász-ujfalvi templomba került, mint feliratán olvasható(?) A falu felett emelkedő magas hegytetőn állitólag földvár nyomai látszanak, sánczai kivehetők.
Papjai dézmát kaptak. Volt iskolája s a mesternek minden egész telekkel biró 8 véka rozsot (10 kupás), a fél telkes felét s ezen kivül minden lakos 8 denárt s egy kenyeret, nagy temetésért 3, kisebbektől 2 kenyeret tartozott fizetni, a fizetés a papénak egyharmadát tette.
1754-ben* a ref. egyháznak volt itt kevés birtoka, melyet az esperes használt.
Széki esp. ltár. Egyházi javak összeírása.
1863-ban* az evang. református egyház részére dézma-kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 208. l.
Ma még a szájhagyomány se tudja megjelölni, hol állott temploma.
Gör. kath. egyháza a szomszédos szász-encsi filiája. Temploma újólag fából épült a falu északi részén 1897-ben, a midőn Mihály és Gábor angyalok tiszteletére szentelték föl. Harangjai 1815. évből valók. 1837 után térhettek át a gör. keleti vallásról a gör. katholikusra. Tanitót és iskolát Szász-Encscsel közösen tartanak.
Lakosai szorgalmasak, földmiveléssel foglalkoznak; a tótok, különösen télen át, az egész országrészt bejárják drótmunkáikkal. Főtáplálékuk a pityóka és málé, a tehetősebbek is csak ritkán esznek kenyeret.
274Házuk nádfedelü viskó, paticsfallal, részben zsindelyes, egy szoba és pitvarból áll.
1721-ben* határa két fordulóra van osztva s jobbára keletre fekszik, talaja a hegyek oldalán sárgás és terméketlen, az aljban feketés, ez már termékenyebb, a trágyázást mindazonáltal megkívánja. 6 ökörrel kétszer szokták szántani, őszi búzát rozszsal vegyesen termelnek, szénája jó, tüzelésre való erdeje van, hadi út terheitől gyakran szenvednek, őrölni egy, vásárba három mértföldnyire Beszterczére járnak.
Erd. főkormsz. ltár.
1721-ben van 24 ökör, 20 tehén, 12 bornyú, 7 ló, 75 juh, 11 méhkas, 44 sertés. Termőföldje 168 köböl férőű. Elvetettek ez évben 37 köb. őszi, 17 köb. tavaszgabonát s termett 300 kal. búza, rozs, 56 kal. árpa, zab, elvetettek 6 véka törökbúzát, szénája lett 56 szekérrel.
1821-ben a Cziráki úrbéri osztályzatban határa III. osztályú.
1837-ben* Hodor határát jónak, legelőjét simának, szőlőjét lankásnak írja. Erdeje kevés, de van jó sóskútja.
Dobokavármegye esmert. 760. l.
Jobbágyszolgálmányok: 1447-ben* a földesúrnak évente 16 arany frtot fizettek.
Gr. Bethlen ltár.
Határhelyek: 1754-ben* Nagy utcza, Viczébe menő út. Beszterczére menő út, Vale konkutruluj, Poducz, La Dimb, La podu Parvilor.
Széki egyházi javak összeírása.
1864-ben* Bunguri, Maru roski, Pogyerej, Dupa vie, Pe staniste, Valia Ujfaluiul, Parau vici, Coda taului, Dupe gyalu, Pojana mori, In spini, Pojana lunga, Intre furci, Gropa lui Sándor, Valia sarata, Podurea castailor, Valia Beuduilui.
Pesti Frigyes gyüjteménye.
1898-ban dülői: Bungur, Meru rosu, Ingyál, Stanistye, Ritu Uj-faluluj, Valea Beaduluj, La fures, Pojana Mori, Dupe Gyál.
1650-ben* fiaikkal együtt 19 jobbágy lakosa van s az egész községben 8 lakó és 4 puszta ház.
E. F. L. I. 7. k.
1700-ban* 17 jobbágy, 3 szegény lakosa s az egész községben 17 lakóház van.
Erd. főkormsz. ltár.
1720-ban* van 41 zsellér 35 fiúval, 32 telken, 2 jobbágy egy telken. Van 31 régi telek, ebből puszta kis ház 8, az egész faluban 39 sertés, a puszta házakat senki sem használja.
Gr. Bethlen ltár.
1721-beli* hivatalos összeírás szerint 11 zsellér és 4 kóborló lakosa van, kik ez utóbbiak kivételével 11 házastelken laknak, el van pusztulva 6 ház.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-beli* összeírás szerint lakik benne 32 jobbágy 29 telken, 30 275házban, 17 zsellér ugyanannyi házban és 5 kóborló, ezek nem laknak házakban, úgyszintén a zselléreknek sincs semmi fekvőségük.
Megyei ltár.
1753-ban* lakik az egész faluban 45 zsellér 59 fiúval 39 1/2 telken.
Gr. Bethlen cs. ltár.
1837-ben* népessége 247 lélek, házak száma 45.
Hodor. Dobokavármegye esm. 760. l.
1857-ben 393 lakosa volt, ebből 387 gör. kath. és 6 zsidó, házak száma 76.
Lakossága 1886-ban gör. kath. 475, zsidó 12, együtt 487.
Az 1891-beli népszámlálás szerint van benne 96 ház, 555 lakos, ebből 7 róm. kath., 523 gör. kath., 4 ev. ref., 9 lutheránus, 12 izraelita. Határa 1713 k. hold.
Adója 1721-ben* 239 frt 30 kr. és 1898-ban 1512 frt 32 kr.
E. F. K. ltár.
