Karika.
594Karika.
Kerikapatak, Kerykapatak 1385, Karika 1475, Kar˙ka 1543, Kadika (?), románul Kreka 1733, Creaca = Krjáká.
Középszolnokvármegyei helység. 1545, 1564, 1575-ben Hadad várához, 1549-ben Kővárhoz tartozott.
A törökök, szatmári tolvajok és kuruczok 1682 előtt elpusztították.*
* Szv. lt.
Karika egy századdal ezelőtt költözött a mai helyére, de régebben is itt feküdt, csak nyolczvan évig huzódott meg a Valea petri határrészén, a mely a községtől északkeletre fekszik. A katonaság zaklatásai miatt költözött el egyidőre id. Wesselényi Miklós báró engedélyével. A katonai átjáró okozta bajait.*
* V. ö. e mű I. k. 225. l.
Határán a hadi sánczok nyomai Rákóczi idejéből még látszanak.
A Jakcsiak birtoka volt 1423-ban, a mikor a váradi káptalan Zsigmond királynak beiktató parancsára Kusalyi Jakcsi György fiának, tisztelendő Dénesnek ebbe az oláh falujába ellentmondás nélkül beiktatta György másik fiát Jánost, ennek nejét Annát, meg fiait: Lászlót és Györgyöt.*
* GKG. C. fasc. XII.
1475 körül egyik Drágfi van fölvéve 2 frt adóval s mellette István, hihetőleg Jakcsi, szintén 2 frttal.*
* E mű I. k. 180. l.
1543-ban a középszolnoki Kar˙kán 2 kapu után adóztatták meg a Jakcsi Mihály jobbágyait, de fölmentettek 1 birót, 4 szabadost és 4 szegényt.*
* Dical.
1549-ben (a Kővárhoz tartozó, középszolnoki Kar˙kán) 2 kapu után adóztak a Jakcsi Mihály jobbágyai, kiken kívül találtak e helységben még 4 szegényt és 4 új házat.* 1564-ben (a hadadi várhoz tartozó Karikán) szintén 2 kapuszámnyi adóval rótták meg a Jakcsi-árvák jobbágyait, de a behajtást 595nem engedte meg Sulyok György. A 2 kapun kívül volt itt még 3 zsellér, 6 új és 2 puszta ház.* 1570-ben (a középszolnoki Kar˙kán) már csak 1 kapu után rótták meg adóval a Jakcsi Boldizsár jobbágyait.*
* U. o.
* Dical.
* U. o.
Története egyébiránt az 1545., 1548., 1570., 1582. évekből követi a Jakcsiak többi birtokainak az útját. A Mihály leányai,* Mihály, a kit beiktatnak,* Kovászói Matuznai Pálné,* Jakcsi Boldizsár és Mihály, a kik Miksától új adományul kapják,* Jakabfi Ambrus és Móricz meg Jakcsi Boldizsár özvegye jutnak előtérbe,* szóval egy, kétségkívül XVI. századbeli jegyzék szerint is a Jakcsi-javakhoz tartozik.*
* Lelesz, Act. an. 1545. nr. 58.
* U. o. Stat. B. 434.
* U. o. Act. an. 1548. fasc. 2. nr. 73.
* Wl.
* Orsz. lt. Gyf. kápt. fol. 123.
* Wl.
Wesselényi Pál 1690 febr. 24-dikén elzálogosította két esztendeig kiválthatatlanul nemzetes Szűcs Bálint és felesége nemes Varga Erzsébet zilahi lakosoknak.*
* U. o.
A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben kiírták Karika községből br. Wesselényi Miklóst, Popa Zaharia papot, Pap Danila, kántort és Morár Ursz, molnárt.*
* Szv. lt.
A gör. katholikusok fatemploma 2781-ben épűlt. Anyakönyvök 1824-ben kezdődik.* Egy tantermű elemi iskolájokat 1850-ben szervezték.
* Sch. 1886. 165. l.
1715-ben 5 jobbágy háztartás fizetett adót, ebből 3 magyar és 2 oláh; 1720-ban 9 jobbágy, 7 zsellér és 1 taksás, összesen 17 háztartás és pedig 9 magyar és 8 oláh. A népesség száma 1715-ben 45 lélek, magyar 27, oláh 18; 1720-ban 153 lélek, 81 magyar és 72 oláh. A lakosok vezetékneve magyar ugyan, de nyelvre nagyobb részük oláh.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. l.
1733-ban 3 oláh családot találtak; gör.-keleti papja István.* 1750-ben a gör. kath. lelkek száma 164.* 1847-ben a lakosok száma 506; valamennyi gör. kath.* 1890-ben 606 lakosa van; nyelvre nézve magyar 31, oláh 559, egyéb nyelvű 16; vallásra 596nézve r. kath. 7, gör. kath. 556, ágost. hitv. evang. 17, evang. reform. 21, izr. 5. Házak száma 108.
* Tr.
* Tr. 1901. IX. 284. l.
* Nagyv. Nvk. 1847. 107. l.
Szántóföldje 1715-ben 26, 1720-ban 227 1/2 köblös; rétje 1715-ben 24, 1720-ban 56 kaszás.* 1895-ben gazdaságainak száma 118. Terülte 2099 katasztrális hold, a melyből erdő 1204, szántóföld 485, rét 153, legelő 141, kert 25, szőlő (parlag) 2, terméketlen 89 hold.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. l.
* Mg. St. 510.
A községnek 1900-ban 3549 K. 78 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1895 K. 38 f.
Határrészei ezek: Branisçe = Brányistyë (berek), Ungur (magyar), Şesul dinsus = Sëszul gyin szusz (felső róna), Fęnaţe = Funáczë (kaszálók), Dîmburele = Dimburelë (dombocskák), Jezer (hegyi tó), Dumbrava (liget), Sěcături = Szekaturj szakadékok), Mestecini = Mësztecsiny (nyirfás), Dos = Dosz (hát), Lá sáncz (a sáncznál), Dumbraviczá (ligetecke), Pśna Munteanului = Projáná Muntyánuluj (Muntean = Muntyán [=havasi] erdei rétje), Valea Indreichi = Váljá Indrëjki (Endrécske völgye), Satul Bětrân = Szatul Botrin (régi falu), Ceretesci = Csërëtyësty (cserfás), Dîmbul Morii = Dimbul Morij (malomdomb), Şesul din jos = Sëszul gyin zsosz (alsó róna), Cănepişte = Kinyëptyistyë (kenderföld), Valea Fulgilor = Váljá Fulzsilor (pihés völgy).
Erdejében van egy Peatra Lată = Ptyátrá láta (széles kő) nevű, nagy kőszikla.
Vizei: az Egregy és Bréd patak.
