Az oklevelekben Szent-Király után(1519), Bőnye, Mázsatelek, Szértelek után (1520) Ilylyesthelke, Ilyliesthelke (1441), Elyestheleke (1442), Illyéstelek (1519), Elystheleke (1520), még pedig 1442-ben belsőszolnokvármegyei, 1519-től középszolnoki helységgel is találkozunk.
Ilye nevű hely van ugyan Egrespatak határrészei közt, de ez az Ilyéstelek Sarmaság határában feküdt. (1497.)
1440 május 15. előtt a kisdobaiak: Kysdobai Kakas és fiai: Máté és János, továbbá Kysdobai Zekel Tamás a Nagydobai Chyzer Mihályt, Benedeket, Balázst a középsz. Ilylyesthelke birtok elfoglalásától tiltják. május 15-dikén Nagydobai Chyzer Mihály magvaszakadása miatt rokonai beleegyeztével a középsz. Ilyliesthelke birtok heted részét testvére Erzsébet oltalmába helyezi atyjuk Miklós ellen.
A belsőszolnoki Elyestheleke egyike volt Vérvölgyi Anthos Balázs ama birtokainak, a melyeket ez 1442 február 4-dikén eladott 200 arany forintért Sándorházi Nagy Simon, Tamás (kétszer), Benedek, Demeter, János, Miklós, Balázs, Bereczk és László testvéreknek.
E prćdium felosztására Kisdobai Antal, Pál, Lázár és Kristóf megintetik Bőnyei Miklóst, Mátyást és Jánost meg Nagydobai Istvánt és Györgyöt s rajta (a középszolnokvármegyei Illyésteleke nevű prćdiumon) 1519-ben csakugyan a Kis-Dobai Szabó Antal, Pál, Lázár és Kristóf osztoznak rokonaikkal a Nagy-Dobai Csízérekkel, továbbá a (középszolnoki Ilyesteleke) részbirtokon Kisdobai Antal, Nagydobai Illés Tamás és Nagydobai György.
A középszolnoki Elystheleke erdő azon birtokok között van, a melyekre vonatkozólag II. Lajos meghagyja 1520 jun. 55123-dikán a kolozsmonostori konventnek, hogy iktassa be azokba Kőrösi Lászlót, Mihályt, Ferenczet és Miklóst.