1. Csáthy. Görcsöni. Dobai. Marosi. Budai s mások.
1. Csáthy. Görcsöni. Dobai. Marosi. Budai s mások.
A Pannoniai Ének a Szilágyságban készűlt. A Csáthy Demeter verse, a ki azt 1541 tájt szerezhette, a mikor «nagy bú volt Magyarországon».
Ezth zerzetteek Zylaghsaghban,
Chathy Demeter nagh Gondolyathaban,
Mykorth nagh Bw wala Magyarorzagban
Egh nemynemy mulathsagaban.
Chathy Demeter nagh Gondolyathaban,
Mykorth nagh Bw wala Magyarorzagban
Egh nemynemy mulathsagaban.
Széchy Károly alapos tanúlmányban* fejti ki, hogy Dugonics a maga «igen megkopott» szövegét, a melyet használt, «egyenesen a Szilágyságból» kapta, gróf Lázár Jánostól. A Lázár-család gyalakuti ágának rokonsága a Szilágyságban birtokos 624volt a Bethlen-, Apaffy-, Teleki-családok révén s az itt készűlt ének ily módon juthatott a Lázár János birtokába.
V. ö. Széchy Károly: A Pannoniai ének. 80–86., 109. ll.
Csáthy Demeter életéről annyit tudunk, hogy 1493–1509 tájt a krakkai egyetemen volt* s mint Ferenczrendi szerzetes* Kusalyban, a rendnek «ez erős és népes» telepén élhetett.*
Széchy i. m. 91. l.
U. o. 116. l.
U. o. 117. l.
Görcsöni Ambrus a XVI. századnak egyik legtehetségesebb írója. Életéről többet nem tudunk, mint a mit ő maga mond el a versében. Elbeszélő költeményének, históriás énekének a czíme: Az felséges Mátyás királynak, az nagyságos Hunyadi János fiának viselt dolgairól, életiről, vitézségiről, végre az ő ez világból való kimulásáról. Hogy korában milyen népszerű lehetett, bizonyítja, hogy a XVI. század elbeszélői igen gyakran idézik az első sorát: «Árpád vala fő az kapitányságban.» Műve négy kiadásban is megjelent 1570-, 1571 és 1581-ben Kolozsvárt a Heltai Gáspár könyvnyomtató műhelyében és egy névtelen kiadásban Debreczenben. Szabó Károly e debreczeni kiadást tartja az elsőnek, de dr. Széchy Károly szerint ez csak a kolozsvári után készűlhetett. A költő énekét Homonnai Drugeth Gáspárnak ajánlja, a ki Zemplén és Ung vármegyékben volt főispán. E körűlményt tekintetbe véve közelebb lehetett a debreczeni kiadóhoz, mint Heltaihoz. Bár a Baranyában is van egy Görcsön nevű helység, de mégis minden valószínűség szerint a szilágysági Görcsönből való lehet, erre a feltevésre útal már maga a választott pártfogó is, mert a Homonnai Drugethek mind e vidéken, Felső-Magyarországon szerepelnek. Költőnk a Szilágyságból igen könnyen kerűlhetett a Zemplénben és Ungban szereplő Homonnai Drugeth Gáspár szolgálatába. Elbeszélésének mind a négy kiadása csonka. Bár Heltai 1574-ben meghalt, s már 1575-ben a nyomtatványokon a felesége neve szerepel, de a gyűjteményes könyv ajánlása és a czímjegyzék még a Heltai idejében készűlt s a Görcsöni Ambrus éneke is benne van; 625nem gondolhatunk arra, hogy az ének csonkaságának Heltai az oka, a kéziratnak már az ő kezében kellett lennie. Valószínű, hogy Görcsöni a munkája kiadása közben halt el; mert gyakran megtörtént, hogy egy-egy író valamely nagyobb elbeszélését már felében is elkezdette nyomatni. A legnagyobb valószínűség szerint a Görcsöni elbeszélése csonkán jutott a Heltai kezébe is. Elbeszélését Árpáddal kezdi s úgy vezeti le a Zsigmond király törvénytelen fiától, Hunyadi Jánostól származott Mátyást. Mátyás életét egészen Bécs elfoglalásáig követi s itt megszakad elbeszélése. Mátyás király halálát nem írhatta már le a czímben tett igéretének megfelőleg; de korának egy másik jeles elbeszélője, Bogáti Fazekas Miklós 1576-ban Tordán írt egy hasonló tárgyú elbeszélő költeményt a Mátyás életéről, a mely a Görcsöni Ambrus éneke folytatásának tekinthető.*
Dr. Széchy Károlynak a kolozsvári m. kir. tud. egyetemen az 1896. évben tartott előadása után.
Dobai András 1540-ben az Utolsó Itéletről írt egy 196 alexandrin-sorból álló versezetet, (Patak városában, a Bodrog mentében), mely őt a XVI. század egyik elsőrendű költőjévé avatja. Születése helyéről Szilády Áron azt mondja, hogy az vagy a szilágysági Kis- és Nagy-Doba nevű helység egyike lehetett vagy Szatmár vármegyében keresendő.* Versét Vas Mihálynak ajánlja, a kiről tudjuk, hogy Perényi Péternek siklósi várában kapitánykodott s a kiről Istvánfi írja, hogy Nagy-Károlyból való volt.* Szilády véleménye szerint nem lehetetlen, hogy ezzel az ajánlással azt a pártolást kívánta meghálálni, melylyel Perényi meghítt embere őt, földiét(?) arra segítette, hogy Perényi udvari papságát megnyerje.*
R. M. K. T. II. 443.
Istvánfy, Hist. XV. Régi Magyar Költők Tára. II. 443.
U. o.
A Szilágyságban való szerepléséről nincs biztos adat; arról tudunk, hogy Perényi udvarában (1540) esztendeig maradt. Azután Bártfán nevelősködik, honnan szülőföldére vágyakozik. Innen a mint eltávozik, tán épen az ott dühöngő 626pestis miatt,* nyoma vész, valószínűnek látszik, hogy hazafelé tart s tán épen itt szolgálja a reformáczió ügyét, ő, a ki kora nevezetesebb oktató férfiai közé tartozott. Szilády maga is megemlíti, talán épen szűlőföldén várta a meghívást a Tisza mellé valami nyilvános tanítóságra.* De már erről többet nem tudunk. «Ha csak nem ő azon Andreas Dobay, a ki 1560-ban iratkozott be a wittenbergi egyetem hallgatói közé».*
R. M. K. T. II. 442. l.
U. o. 442, 443. l.
U. o. 443. l.
Marosi Istvántól, a ki Egrespatakon 1680 körűl lelkész volt, valóban igen becses verses leírás maradt fenn a Szilágyról ily czímen: Topica Descriptio Sylvaniae. E verses munkának egyes részeivel munkám megfelelő helyein találkozik az olvasó. Igazán ékes rigmusokba szedte a Szilágy nevének eredetét, várait, hegyeit, vizeit, területét, határait, a sóútakat történeti hűséggel megjelöli. A zengzetes alexandrinusok végül rávallanak a kálvinista papra, a ki mindenek felett a «fényes mennyországból» leszálló «megannyi szép virtust» énekli meg az ecclesiáról.*
A verses munkát másolta krasznai Kovács Mihály 1710-ben s ezt a másolatot Borbély Sámuel, tanítóképzőintézeti igazgató küldte hozzám. E mellett fenmaradt a Topica Descriptio Sylvaniae egy kézíratban levő s 1710-ben Biró Sámuel egybeállította könyvben is, mely Kiss Ernő, zilahi ügyvéd birtokában van.
Ugyancsak Marositól, mint szilágyhorváti prédikátortól 1672-ben Kolozsvártt ily czímű munka is jelent meg: Füge Físzek, melyben öt tojások vannak.
(Menyői) Tolvaj Ferencz 1675-ben könyvet is írt: Az arithmetikának mestersége czímen.*
L. Szabó Károly: Régi M. Könyvtár 1531–1711. év.
1759-ben gróf Teleki Ádám, dobokai főispán, kormányszéki tanácsos, majd Kolozs, Torda és Közép-Szolnok vármegyék főispáni helytartója mívelte a magyar költészetet. Emlékeztető Oszlop czímű verses munkáját felesége emlékének szenteli. Lefordította Czidet, melynek előszavában lángoló 627hazafisággal buzdít a nemzeti nyelv tanulására s irodalmunk becsűlésére.*
Gróf Teleki Ádám: Czid, melyet hajdan Korneille Péter franczia nyelven készített. Kolozsvár 1773. III. lap.
Laskai (Zilahi) Sámuel: Erkölcsi katékézise Kolozsvárt jelent meg. (1804. in 4° pag. 182. Sámuel Demjén.)*
Nemz. Muz. Inventarium Codicum Hungaricorum. Quart I. – Nr. 116.
BUDAI ÉZSAIÁS.*
Budai Ezsaiás. A Vasárnapi Ujság 1858. évi 3. számából.
Budai Ezsaizsás Peérban született 1766 május 7-dikén. Tanulását szülőföldén kezdte. 1841 július 14-dikén halt meg. Életrajzát közli Kátai Gábor.*
Vas. Ujs. 1858. 3. sz.
