8. Az unitáriusok, ágostai hitvallású evangélikusok, gör. katholikusok s keletiek és izraeliták egyházai.
8. Az unitáriusok, ágostai hitvallású evangélikusok, gör. katholikusok s keletiek és izraeliták egyházai.
Szólanunk kell még a vármegyéinkben létezett s létező más vallásfelekezetekről is.
Az unitáriusok János Zsigmond alatt, a kit Blandrata György s Dávid Ferencz az unitárius vallásra térítettek, kezdtek alakítni egyházmegyénk területén egyházakat, mint Ákos, 546Borzás, Ér-Girolt, Ér-Hatvan, Ér-Mindszent, Kraszna, Kraszna-Horvát, Magyar-Keczel, Nagy- és Kis-Paczal, Perecsen, Ráton, Szilágy-Somlyó, Varsolcz, Sámson, Sarmaság, Szakácsi, T.-Szántó, Szilvás, Tasnád, Kövesd, Korond, M.-Baksa és Zilah helységekben;* de ezek 1646-ban, voltakép Markó Mihály kővári és középszolnoki kerületi esperes áttérésével, megszüntek. Markó Dániel ev. ref. esperes pedig 1620–25 körűl tért át az unitárius vallásról.
Névkönyv az erd. ref. anyaszentegyház számára. 1874. 6. l.
A Szilágyban Dávid Ferencz terjesztette e vallást. Hagymási Kristóf, középszolnokvármegyei főispán, pártfogása alatt, ki maga is e vallásnak híve volt.
1569 októberben Váradon tartott Disputation, illetve synoduson, melynek igazgatását Békési Gáspárra bízta a király («Összegyűlének azért erre a synodusra Erdélyből a király sok nagyságos urakkal, Dávid Ferencz a király papja, több őtet követő papokkal. Jelen volt Blandrata György is») a papok közül: Bánfihunyadi Benedek, tasnádi, Szamosujlaki Bálint náprádi, Éradonyi Mihály, paczali papok voltak jelen.*
Bod Péter: Eccl. Hist. II. k. 272–275. l. Erd. múz. kézirattár.
A Deésen 1638 julius 7-én tartott országgyűlés complanatióját az unitáriusok ügyében aláírták Serédi István, főlovászmester s Kraszna vármegye főispánja, Cseffei László, Szolnok vármegye főispánja s protonotarius, Balázsházi László, Közép-Szolnok vármegye alispánja is.*
U. o. IV. k. 226, 263. l. Erd. múz. kézirattár.
Az 1839–40-diki országgyűlésen a Partium visszacsatotása actualissá tette, hogy az unitárius vallásnak bevett vallássá nyilvánítása ügyével is foglalkozzanak; de annak elintézését akkorra halasztják a főrendek, a mikor majd tényleg megtörténik a visszacsatolás, miután akkor válik szükségessé voltakép, hogy a Kraszna, Közép-Szolnok s Zaránd vármegyében élő unitáriusok szabad vallásgyakorlatát az egész országra kiterjeszszék.*
Ballagi G.: A nemzeti államalkotás kora. 498. l.
547Ágostai hitv. evangelikusok Hadadon vannak, 1750-ben telepedtek oda részint Badenből, részint Schweizból a Wesselényi-család meghívására, Mária-Terézia alatt Felső-Ausztriából is jött néhány protestáns német család Hadadba.*
Fodor D.: Szilágymegye és a magyar-ügy. Zilahi polg. isk. 1884–85. tanévi értesítője, 19. l.
A gör. kath. s keleti egyházakról eléggé teljes képet nyerünk már 1733-ban.* A szamosudvarhelyi főesperességhez ezek a falvak tartoztak: Sz.-Udvarhely, Inó, Nagyszeg, Oláh-Nádasd, Mutos, Hadad-Györtelek, Kis-Nyires, Közép-Várcza, Bábcza, Bikácza, Felső-Várcza, Bükk-Tótfalu, Egerbegy, Mosó-Bánya, Égerhát, Alsó-Szivágy, Vadafalva, Kecskésfalva, Alsó-Várcza, Illésfalva, Felső-Szivágy, Felső- és Alsó-Berekszó, Gardánfalva, Szélszeg, Tóhát, Sülelmed, Kelencze, Hosszú-Újfalu, Róna, Turbucza, Széplak, Köőd, Náprád, Aranyos, Goroszló, Horvát, Benedekfalva, Vicsa, Böősháza, Szamos-Újlak, Dabjon-Újfalu, Dabjon, Nyírmon, Debren, Solymos, Kucsó, Paptelek, Görcsön, Kirva, Haraklány, Vártelek, Egres-Patak, Gurzófalva, Mojgrád, Zsákfalva, Bréd, Karika, Csiglen, Prodánfalva, Szilágy-Cseh, Monó, Völcsök, Ardó, Zsibó, Kis-Debreczen, Lele, Kis- és Nagy-Doba, Hadad, Korond, Girókuta, Derzsida, Varazsitó, Fürményes, Nyírsid, Czigányi, Zálnok, Szécs, Ököritó, Szilágy-Sziget, Szilágy-Kövesd, Szeő-Demeter, Tasnád-Szilvás, Tasnád-Szántó, Ér-Kőrös, Ér-Szodoró, Ér-Hatvan, Ér-Kávás, Ér-Mindszent, Ér-Girolt, Király-Darócz, Ér-Kisfalu, Uj-Német, Csög, Tasnád-Szarvad, Tasnád-Balázsháza, Oláh-Csaholy, Nagy-Bajom, Usztató, Csány és Pele-Szarvad. Ugyanekkor összeírtak e helységekben 96 papot; ezek között 33 görög katholikust, 63 görög keletit és 23 kétnejűt.* Lakott a főesperesség területén 2187 oláh család; ezek között van Király-Darócz 25 családdal. Nem állapíthatták meg a családok számát Csiglenben és Prodánfalván. A bojáni görög kath. főesperességhez a következő helységek tartoztak: 548Boján, Somlyó-Csehi, Kerestelek, Doh, Somály, Kémer, Almás, Márkaszék? (Szikul), Felső-Kaznacs, Cserese, Alsó-Kaznacs, Elyűs, Halmosd, Detrehem, Gyümölcsénes, Jaáz, Váralja, Oláh-Valkó? (Valkó), Magyar-Valkó, Paptelek, Fűzes, Új-Vágás, Felső-Szék, Kraszna-Tótfalu, Felső-Bán, Baltaháza, Csízér, Perje, Bagolyfalu, Bogdánháza, Kraszna-Horvát, Sereden, Oláh-Keczel? (Keczel), Récse, Perecsen, Bádon, Oláh-Baksa? (Bokse), Hosszúmező, Somlyó-Györtelek, Badacson, Hídvég, Lompért, Szilágy-Somlyó, Pecsely, Máron, és Alsó-Bán. E helységekben volt összesen 29 pap, a kik között 21 gör. kath., 8 görög keleti és 7 kétnejű; az oláh családok összege pedig 790, a mely összegben benne van Almás is 48 családdal. A milványi gör. kath. főesperességhez a mai Szilágymegye területéről a következő helységek tartoztak: Meszes-Szentgyörgy, Vármező (Butsumi), Bodja, Fel-Egregy, Szent-Péterfalva, Ördögkút, Poósa, Magyar-Egregy, Felső-Kékesnyárló, Romlott, Somró-Újfalu, Farkasmező, Borzova, Rákos, Kendermező, Almás-Balázsháza, Kettősmező, Galgó, Tihó, Őrmező, Csömörlő, Alsó-Kékesnyárló és Galponya. E falvakban volt összesen 26 pap, kik közűl 22 gör. kath., 4 gör. kel. és 3 kétnejű; az összeírt oláh családok száma pedig 733.
Transilvania, «Statistika Românilor din Transilvania în 1733.»
Ezek t. i. másodszor nősűltek.
Most vármegyénk területén ekként helyezkednek el a gör. kath. s kel. egyházak:
A szamosújvári gör. kath. püspökséghez tartoznak: 1. a náprádi kerület Kelencze, Kis-Goroszló, Kis-Debreczen, Köőd, Náprád, Róna, Turbucza, Szamos-Nagygoroszló, Hosszú-Ujfalu s hat, más vármegyebeli községgel; 2. az ippi kerület (Almás, Szóvárhegy), Alsó- és Felső-Kaznacs, Zovány, Doh, Domoszló, Kárásztelek, Hídvég, Mojád, Kerestelek, Bürgezd, Maladé, Somlyó-Újlak, Márkaszék, Cserese, Porcz, Ipp, Lecsmér, Somály és Kémer községekkel; 3. a krasznai kerület Alsó- és Felső-Bán, Bagolyfalu, Boronamező, Paliczka, Ballaháza, Kraszna-Tótfalu, Bogdánháza, Csízér, Boján, Kraszna, Horvát, Petenye, Máron, Pecsely, Perje, Sereden, Hosszúaszó, 549Ráton helységekkel és Szilágy-Somlyó várossal; 4. a magyarvalkói kerület Detrehem, Elyűs, Nagy-Falu, Felső-Szék, Tusza, Fűzes, Új-Vágás, Gyümölcsénes, Magyarpatak, Halmosd, Hármaspatak, Jaáz, Váralja, Magyar-Valkó, Borzás, Bagos, Oláh-Valkó, Paptelek és Somlyó-Csehi községekkel; 5. a perecseni kerület Badacson, Bádon, Ilosva, Magyar-Goroszló, Magyar-Keczel, Panit, Oláh-Baksa, Balla, Oláh-Keczel, Perecsen, Récse, Varsolcz, Somlyó-Györtelek, Lompért és Szécs községekkel; 6. a várczai kerület Alsó-, Felsőés Közép-Várcza, Hadad-Győrtelek, Hadad, Kirva, Vásármező, Erked, Kusaly, Diósad, Menyő, Magyar-Baksa, Mutos, Völcsök, Szilágy-Cseh, Szelistye-Pataka,* Szilágy-Szeg, Nyírmon és Lele helységekkel; 7. a brédi kerület Bréd, Csiglen, Prodánfalva, Zsibó, Czigányi, Egrespatak, Gurzófalva, Fürményes, Nyirsid, Szilágyfő-Keresztúr, Görcsön, Nagy- és Kis-Doba, Haraklány, Karika, Mojgrád, Paptelek, Vártelek községekkel és Zilah várossal; 8. az érmelléki kerület Ákos, Kraszna-Mihályfalva, Csög, Szakácsi, Ér-Kávás, Ér-Kisfalu, Kraszna-Czégény, Ér-Mindszent, Ér-Girolt, Ér-Szentkirály, Új-Német helységekkel; 9. az illésfalvi kerület Alsó-Berekszó, Alsó-Szivágy, Bükk-Tótfalu, Kecskésfalva, Egerbegy, Felső-Berekszó, Felső-Szivágy, Gardánfalva, Illésfalva, Monó, Tóhát, Mosóbánya, Örményes, Égerhát, Szamos-Újlak, Vicsa, Szélszeg és Vadafalva községekkel; 10. a nagyszegi kerület Benedekfalva, Ardó, Böősháza, Oláh-Horvát, Dabjon, Dabjon-Újfalu, Inó, Kucsó, Nagy-Monújfalu, Debren, Nagy-Mon, Vérvölgy, Szilágy-Szentkirály, Nagy-Szeg, Deésháza, Oláh-Nádasd, Solymos, Sülelmed, Czikó, Szamos-Széplak és Szamos-Udvarhely községekkel; 11. a sámsoni kerület Bábcza, Bikácza, Apácza,* Felső-Szopor, Girókuta, Kis-Derzsida, Mojád, Korond, Szeér, Bogdánd, Magyar-Nádasd, Baromlak,* Szegény-Ág,* Szilágy-Kövesd, Nagy-Derzsida, Ököritó, Hosszúmező, Somfalu, Kis-Nyires, Szilágy-Sziget, 550Mocsolya, Sámson és Sarmaság helységekkel; 12. a szarvadi kerület Balázsháza, Magyar-Csaholy, Ér-Hatvan, Ér-Szodoró, Ér-Kőrös, Tövised,* Nagy-Bajom, Usztató, Oláh-Csaholy, Orbó, Peér, Pele-Szarvad, Ete,* Szeődemeter, Oláh-Keszi, Pele, Magyar-Keszi, Tasnád-Szántó, Tasnád-Szarvad, Tasnád, Tasnád-Szilvás, Csány, Tasnád-Malomszeg, Új-Kis-Paczal,* Nagy-Paczal, Kis-Paczal, Csekenye és Zálnok községekkel. A 2–12 kerületek alkotják a szilágy-somlyói gör. kath. vicariatust. A gyulafehérvár-fogarasi gör. kath. érsekséghez tartoznak a következő esperességek: 1. a magyalmási esperesség Fel-Egregy, Szent-Péterfalva, Kásapatak, Vármező, Bodja, Csömörlő, Puszta-Rajtolcz, Nagy-Rajtolcz, Meszes-Szentgyörgy és több, más megyebeli községgel; 2. a magyarderzsei esperesség Borzova, Somró-Ujfalu, Romlott, Kettősmező, Almás-Balázsháza, Kendermező, Rákos, Alsó-Kékesnyárló, Vaskapu, Galgó, Farkasmező, Tihó, Őrmező szilágymegyei és más megyebeli községekkel.
Puszták.
Puszták.
Puszták.
Puszták.
Puszták.
Puszták.
Kraszna- s Szolnok-Paczalusa.
A nagyváradi gör. kath. püspökséghez tartoznak Alsó-Szopor és Kegye községek.
A nagyszebeni gör. keleti érsekséghez tartozik a magyaregregyi kerület Almás-Balázsháza, Bodja, Perje, Szent-Péterfalva, Galponya, Zsákfalva, Bréd, Romlott, Poósa, Vaskapu, Rákos, Felső-Kékesnyárló, Csömörlő, Ördögkút, Magyar-Egregy, Alsó-Kékesnyárló és 12, más megyebeli községgel.
Okirataink keveset mondanak ezeknek az egyházaknak kormányzatáról s egyéb dolgairól. De, úgy látszik, a kormányszék gondoskodó keze hozzájok is elért.
A múlt század közepén «a felséges asszony parancsából» kiküldetett Közép-Szolnok vármegye által bizonyos férfiakat a görög szertartású egyházak megvizsgálására, templom és parochia-helyeknek, a hol nem volnának, valamint a papok jövedelmének megállapítására és rendezésére. A kiküldötteknek 551sok idejükbe, munkájukba és fáradságukba kerűlt a dolog, miért illő honoráriumot is kivánnak, mit is a vármegye egyáltalában nem tagad meg tőlük, sőt megadatni rendel, az ő fáradságuk és a munka érdeméhez képest, mihelyt azt ő kegyelmök bemutatják; lévén ez a dolog az ő felsége kegyelmes parancsolatja szerint való.*
Szj.
Majd elrendeli a vármegye, hogy a guberniumnak az oláh papok kepéjéről szóló s Kolozsváron 1748 szeptember 28-dikáról kelt rendeletét hirdessék ki s hajtsák végre.*
U. o.
A vármezei gör. egyesült alesperességet 1823-ban állították föl s ettől az időtől fogva alesperese, mint 1837-ben Hodor írja, Marinkás Simon. Ez alesperesség négy falujában van: 1. Vármezőn 1177; 2. Fel-Egregyen 553; 3. Alsó-Kékesnyárlón 1684; 4. Csömörlő-Nyárlón 123, vagyis 2021 lélek.*
Hodor K.: D vm. 863. l.
1847-ben Sterka Sulucz Sándor, szilágysági gör. kath. püspöki helytartó Sz.-Somlyón intézkedik, hogy a czikói parochia administratiójában a sülelmedi lelkész meghagyassék.*
Id. Péchy I. családi levelei közt Sárközújlakon.
Drág alapítá Balk testvérével a körtvélyesi görög keleti apátságot s a körtvélyesi apátság joghatósága a Drágfiak akaratából Erdőd és Szilágy vidékére is kiterjedt, tehát a XIV-dik század végén és a XV. században ez apát volt a szilágyi gör. keletiek püspöke.
Az izraeliták vallásügyi viszonyairól alig maradt fenn némi adat. Különben vármegyéinkben még az újabb időben is szerfölött csekély számmal laktak. 1837-ben Galgón lakik «a f. kerületi zsidók polgári feje, kit ők a tisztség rendeleténél fogva választottak maguknak» – írja Hodor, de hihetőleg ez az adat sem a mi Galgónkra tartozik s csak kis részben érdekli a Meszes vidékét. Rendszerint csak mellékesen érintve szerepel a Részek zsidó lakossága, mint pl. «Magyarország s a hozzákapcsolt részek izraelita lakosai nevében eljáró 552küldöttség» azt kéri az 1839–40-diki országgyűléstől, hogy «a törvényhozás szívére vevén polgári viszonyaik megjavításának szükséges voltát, adja meg nekik a honfiúság jogait».*
V. ö. Ballagi G.: A nemzeti államalkotás kora. 499. l.
Nagyobb egyházaik Szilágy-Somlyón, Szilágy-Csehben és Tasnádon vannak.
1862-ben a szilágysomlyói rabbi kéri Kraszna vármegyét, hogy az izraelitáknak rabbinatusokra való felosztása iránt intézkedjék az anyakönyvek czélszerű vezetése végett.*
Szvlt. Krasznamegye közig. jkönyv 1862. év. 1926. szám.
