SARKAD. (GARGAD. GARKAD.)
SARKAD.
(GARGAD. GARKAD.)
(GARGAD. GARKAD.)
Nevét S(anctus) Arcadus-tól szokták származtatni épen annyi leleményességgel, mint a szintén biharmegyei Szalárd nevét S. Alardus-tól vagy Siter-t S. iter-től. Egyik származtatás sem helyes; Sarkad neve a legegyszerübben onnan eredt, hogy Biharmegyének délnyugati 471szögletén, mintegy sarkán áll. A hasonló fekvésü helyek más megyékben is Sarkad nevet viselnek.
Egyháztörténetileg alig van nagyobb jelentősége; egyszerü falusi lelkészség volt. Ezt igazolja papjainak tized-összege, mely sohasem haladta felül a tizenöt garast, de volt olyan év (1335), midőn csak tizre szállott alá.
Papjai voltak: 1332–1335-ben László, kire Péter következett, de csak egy évig, mert 1337-ben már Tamás váltotta fel.
Középkori egyháza azon a helyen állt, hol mosta helv. vall. egyház áll. Ennek tornyában egy állítólag régi, kath. eredetü harang volt, de az 1866-iki nagy tüzvész alkalmával, sajnos, elenyészett anélkül, hogy rajza, vagy legalább feliratának másolata maradt volna.
Határán két «klastrom» nevü hely is van, de azoknak történeti vonatkozását sem a helyi szóhagyomány, sem történeti emlékeink nem tudják felderiteni. Különben amennyire multja ismeretes, nemesi birtok gyanánt szerepel mindig.*
MÁRKI S: Sarkad története.
