SZEGHALOM. (ZEGHALM. ZUGHALM.)
SZEGHALOM.
(ZEGHALM. ZUGHALM.)
(ZEGHALM. ZUGHALM.)
Neve már a honfoglalás történetében szerepel, mellette akarván először is átkelni a Kőrösön a honkereső magyarok, hogy Biharvárához férhessenek.* Később szintén magára voná a figyelmet helyrajzi fekvésénél fogva. Minthogy központját képezé Békésmegye azon területének, mely a Sebes-Körös és Berettyó folyók, mint természetes és gyakran áthághatatlan határok által keríttetik, s mely ennélfogva külön egyházi kerületül szemeltetett ki: e kerület róla nevezteték el szeghalminak. Harmadik, s mondhatni legérdekesebb mozzanat történetében, hogy egyike azon kevés községeinknek, melyek már a tatárjárás előtti korból tudnak lelkészt előmutatni. Igy a már többször említett női hozomány perben a csolti apát s más előkelő férfiak mellett szerepel, mint tanu, Beliamin szeghalmi pap is.*
Névtelen jegyző 28. fej.
E munka I. kötete. 96–97. 11. – II. 60. 1. – II. 281. 1.
A pápai tizedjegyzékeknek pedig mind a hat évi folyamában előfordul, s ez időből három papjával ismerkedünk meg. Ezek: 1332-ben Gergely; 1333–35-ben Bálint; végre 1366–67-ben ismét Gergely. Évi tizedök összege egyszer sem volt több hét garasnál, mi az egyházi javadalomnak csak szerény voltát hirdeti.
A XV-ik században a Csáky-ak birtoka, kiknek vallásos bőkezüségéből a váradi székeskáptalannak is volt részbirtoka benne.* Régi egyházát a mult század elején bonták szét,* s helyét temetővé fordíták, amint kétségkivül temető volt már azelőtt is környéke.
E munka I. kötete. 96–97. 11. – II. 60. 1. – II. 281. 1.
HAAN L: Békésvármegye hajdana. I. 297. 1.
