SZENT-KIRÁLY. (SENKRAL. ZEMTELUK.)
SZENT-KIRÁLY.
(SENKRAL. ZEMTELUK.)
(SENKRAL. ZEMTELUK.)
Ikerközség Zentelkével, melytől csak a Kalota patak választja el, s hol egyik, hol másik néven fordul elő. 1288-ban, mint Gyerőmonostor, Mikola fiainak birtoka.* A bécsi codex Zenteleket említ hét kepe püspöki tizeddel; a pápai tizedjegyzék Szent-Királyt lelkészével, Pállal, ki 1337-ben két garas tizedet adott.
FEJÉR GY: Codes dipl. V. 3. 434–436. 11. – E munka II. kötete 353. 1.
Figyelemre méltó egyháza, melynek alaptervezete teljesen megegyezik a székelyhidival,* csakhogy ez rövidebb. Az egyház tengelye itt is a szentély keleti végén szögletbe esik, mert a szentély, mint Székelyhidon, a tizszög négy oldalával záródik. Ennek hossza 6.90, szélessége 6.70 mtr, a hajó hossza 14.80, szélessége 8.30 mtr. Nyugati s déli oldalán szintén egy-egy köbélletü csúcsives ajtó áll kettős horonynyal s rézslével; diadalive, valamint kőboltozata már hiányzik; ablakai átalakítvák, kivéve a hajó legnyugatibb végén állót, melynek csúcsives mérművei megmaradtak. Éjszaki oldalán nincs ablak, de itt valamely kápolnának vagy csontháznak nyomai látszanak. Tornya, szegletein faragott kövekkel, későbbi épület. A toronyban egy 50 cm. magas harang, melynek legnagyobb átmérője 62 cm. s koronája alatt e feliratot viseli:
Fentebb 317. lap.
(hoc opus fieri fecit ad honorem sancti nicolai confessoris anno domini 1481.)
Mingyárt az évszám alatt kis medaillon foglal helyet, melyben a Bold. Szűz látható ölében a keresztről levett Jézussal; felette csúcsives 427mezőben Mária nevének első betűje s két oldalt két szent alakja, de hiányos kidomborodásban.
