CZÉCZKE. (CEZKE. CECKE. CHECHKE.)
CZÉCZKE.
(CEZKE. CECKE. CHECHKE.)
(CEZKE. CECKE. CHECHKE.)
A Czibak nemzetség birtoka az «Erdőháton» amint Biharmegyének a Sebes-Körös-völgyi részét egy 1335-diki oklevél nevezi.* 405Érdekes Albert és Gzibak fiainak 1341-iki osztálylevele, melyből nemcsak arról értesülünk, hogy az Esküllő patak két partjára oláhokat szándékoznak telepíteni, hanem hogy Czéczkének egyháza kőépület volt Árpádházi királyaink leányának, Szent-Erzsébetnek tiszteletére szentelve.*
Bölöni S. levéltára.
NAGY I: Anjoukori okmánytár. IV. 79. 1.
Különben Czéczke a középkorban némi városias szinezettel birt; minden héten csütörtökön népes vásárai voltak, piaczát a király embere is felkereste a váradi káptalan bizonyságával, hogy ott birói megidézést hirdessen ki.*
E munka II. kötete. 112. 1: Ferencz karbeli áldozár. – Br. Radvánszky Béla sajó-kazai levéltára: 8. 27.
Lelkészei közől kettőt ismerünk: Albertet 1332-ből, s Pált 1335-ből, kik mindketten öt-öt garas pápai tizedet fizettek évenként. Eszerént a czéczkei lelkészi javadalom szegény volt, de általában e főesperesi kerület lelkészei feltünőleg kevés tizedet fizettek, vagy azért, mert tizedszedőjők szokatlanul engedékeny volt, vagy mert e vidéket, különben is hadak utját, valamely nagyobb csapás sujtotta. Szegénynek e vidék az állattenyésztés s szőlőművelés ama virágzó korában épen nem volt mondható.
