I. MIKLÓS. 1163–1180.
61I. MIKLÓS.
1163–1180.
1163–1180.
A KIRÁLYI KÁPOLNA KULCSA, S A KIRÁLYI PECSÉT EGY KÉZBEN. – GEJZA KIRÁLY TITKÁRA VÁRADI PÜSPÖK LESZ. – ESZTERGOM PRIMÁSI SZÉKÉRE EMELKEDIK.
Zsigmond király idejéig nem irták alá sajátkezüleg a legfontosabb okleveleket sem, hanem csak megpecsételték, s igy azok hitelessége kiválólag a rajok függesztett vagy nyomott pecséttől függött. Ily fontosak lévén a pecsétek, királyaink a pecsétnyomók őrizetét mindig a legtekintélyesebb férfiakra bizták. Rendszerént papok közöl választák e férfiakat. A királyi udvar kápolnájának főnöke volt a királyi pecsét őre is.*
LUCZENBACHER J: Kanizsai János pecsétgyűrűje. – Tudománytár. VII. 68. l.
Ily királyi pecsét-őr s kápolna-főnök volt az 1146–1156. években Miklós.* Származása, valamint életének korábbi szaka nyomtalanul vész el az idők távolában. Csak az bizonyos, hogy müveltsége s képességei a királyi udvarnál fényes jövőt készitének számára.
„Nicolaus ... regiae capellae presidens.” – „Comes Capelle regie.” – „Sigillator regius.” KNAUZ N: Monumenta Eccl. Strigon. I. 125–6. ll.
Mihály váradi püspök üresen hagyott székét Miklós királyi pecsétőr foglalta el. Püspökeink között ő az első, kiről a Chartularium megjegyzi, hogy püspöksége a káptalani levéltár adataival igazolható; de püspöksége kezdetét a Chartularium sem tudja megjelölni
62pontosan.* Mint püspök 1163-ban lép elénk először, de pár évvel előbb is viselhette e méltóságot.
Batthyány-codex: 11 l. – Gr. BATTHYÁNY I. Leges eccl. III. 224. l. – WENZEL G: Árpádkori uj okmánytár. VI. 91–2. ll.
Az idézett 1163. évben, tehát mingyárt püspökségének kezdetén válságos helyzetbe jutott azon zavarok közepette, melyek egyrészről III. István törvényes király, másrészről II. László s IV. István ellenkirályok közt kitörtek.* De hogy Miklós püspök nehéz helyzetében is fenn tudta tartani országos hitelét, már csak az is igazolja, hogy később (1180.) épen ő választatott a király s az ország sarkalatos jogainak őrévé: esztergomi érsekké. És igy elseje lőn azon püspökeinknek, kikkel egyházmegyénk az esztergominak mintegy hódolati adóval áldozott.*
KATONA I: Historia critica. IV. 42–7. ll. – HORVÁTH M: Magyarország története. [1860.] I. 280–1. ll.
SCHMITTH M: Episcopi Agrienses. I, 93. l. azt állítja, hogy Miklós az egri püspöki székből lépett az esztergomi érsekségre, de téved, mert egyrészt Lukács érsek letüntekor [1174.] Péter az egri püspök [FEJÉR GY: Coces dipl. VI. 2. 4. 3.] s még 1195-ben is az [Codex dipl. II. 301.]; másrészt Miklós, mint láttuk, 1163-tól 1180-ig ült Várad püspöki székén. – Ez utóbbi körülménynél fogva PRAY GY. [Hierarchia, II. 161. l.] II. Mihály püspökének, kire nézve forrást különben sem idéz, nem jut hely a váradi püspökök között.
