A VÁRADI PÜSPÖKSÉG S KÖNYVES-KÁLMÁN.
45A VÁRADI PÜSPÖKSÉG S KÖNYVES-KÁLMÁN.
AZ ELSŐ PRÉPOST ÉS KANONOKJAI. – A PRÉPOSTSÁG HELYT AD A PÜSPÖKSÉGNEK. – SOMOGYI PRÉPOSTSÁG: VESZPRÉMI PÜSPÖKSÉG. – KÖNYVES-KÁLMÁN VÁRADI PÜSPÖKSÉGE A KRÓNIKÁKBAN S A TÖRTÉNELEMBEN.
Honnan jöttek, kik voltak a férfiak, az első prépost és kanonokjai, kiket Szent-László az alapított váradi egyház szolgálatára rendelt? arról hallgatnak történeti emlékeink; de alig szenvedhet kétséget, hogy mint Szent-István a csanádi, ugy Szent-László a váradi egyház számára különféle, de hazai monostorokból gyüjté papjait.* Hazánknak kivált nyugati részeiben már akkor, a XI-ik század végén számosan lehettek benszülött papok; ama jelenet, midőn Szent-Gellérthez „harmincz uj keresztény jöve, kérvén, hogy vegye fel gyermekeiket, s a tudományokban megoktatván, tegye papokká,”* kétségkivül nem maradt hatás nélkül s ennek következtében páratlanul.
SZABÓ K: Emlékiratok a magyar kereszténység első századából, 67. és 69. ll.
SZABÓ K: Emlékiratok a magyar kereszténység első századából, 67. és 69. ll.
Várad első apostolainak eszerént neveik nincsenek, csak – tetteik. Ezeket sem a krónikások jegyezték fel, hanem ők maguk hazánk földjének azon részére, melyet váradi egyházmegyének nevezünk. Hogy e megye megalakult, hogy benne évről-évre több egyház keletkezék, hogy nemzetünk szelleme megbarátkozott s egybe olvadt a kereszténységgel és ennek általa meg lőn vetve alapja hazánk felvirágzásának, egy ezredéves jövőnek: ezek az ő tetteik. Hogy azok közben hányan roskadtak le? munkájokat 46hányszor öntözék veritékükön kivül kiontott vérökkel is? csak sejthetjük a végzett munka nagysága és sikereinek gazdagságából.
Bizonyos azonban, hogy a váradi monostornak, mint prépostságnak müködése csak néhány évre terjedett. Szent-László király mielőtt szemeit örökre lehunyta volna, betetőzte váradi alkotását: a prépostságot püspökséggé emelé.
A tény, hogy prépostság püspökséggé emeltessék, valamint az ujabb, ugy a hajdankorban sem vala szokatlan.* Figyelemre méltó adat említi, hogy legelső püspökségeink egyike, a veszprémi szintén igy alakult a somogyi prépostságból.*
Ismeretes, hogy a szepesi, székesfehérvári, szombathelyi stb. püspökségek egy-egy ős prépostságból alakultak a mult században.
Adnotationes Joannis Listii Episcopi Vesprimiensis [1568.] in Exemplari Bonfinii. Bonfinius Decad. II. Lib. 6. de Praeposito Simeghiensi scribens. Manus Listii: Simeghiensis Praepositus, ex hac Praepositura factus est postea Episcopatits Vesprimiensis.” KOVACHICH M: Scriptores rerum Hungaricarum minores. I. 332. 334. ll.
Ezzel a homály, a zavar, mely a váradi püspökség keletkezését egy évszázadon át takarta, szétfoszlott. Előttünk áll a püspökség egészen világos hátterével, melyben nagy alapitójának, Szent-Lászlónak alakját oly tisztán láthatjuk, mint őseink, kik épen nem valának kétségben afelől, hogy ki alapitá a váradi püspökséget? Ezt igazolják a Chartularium idézett szavain kivül történeti emlékeink számtalan helyei, melyek, mint láttuk, egész Imre király koráig felérnek, egyértelmüleg azt hangoztatva, hogy a váradi püspökség alapitója Szent-László.*
E helyek legérdekesebbjeit láttuk fentebb az első czikkben, ezek elsejét, Imre király levelét, mint tárgyunkra nézve legfontosabbat, im itt közöljük:
„In nomine sancte trinitatis et individue unitatis Hemericus Dei gracia Hungarie..... rex in perpetuum. Regie serenitatis clemencia universos Christi fideles protegere consvevit et tueri, specialius tamen ecclesias dei presertim in iis, que a sanctis progenitoribus suis salubriter sunt ordinata. Hinc est, quod nos piis predecessorum vestigiis insistentes, tributum castri bychor de Kewres ad usum episcopi et fratrum ecclesie waradiensis ex donacione beati Ladislai regis tempore sue fundacionis collatum, divine retributionis intuito et pro remedio anime patris nostri recolende memorie Bele regis
presentis scripti patrocinio confirmamus. Item contulimus eidem ecclesie beati ladizlai regis"... Az oklevél itt, sajnos, megszakad, és csak a szokásos berekesztés következik, melynek végszavai: „Datum per manus magistri Catapani, agriensis episcopi, aule regie Cancellarii, anno dominice incarnacionis M. C. XCVIII. [1198.] Hazai okmánytár: VII. 3. l. – Hogy itt a „castrum bychor de Kewres" nem Biharvárat, mint Fejér György értette [Cod. dipl.: VII. 5. 149. l. jegyz.], hanem Biharvármegyét jelent, ennek, valamint az egész levélnek könnyebb megértése végett v. ö. Codex dipl. IX. 1. 58–60. ll. továbbá: JAKAB E: Oklevéltár Kolosvár története első kötetéhez. 6 16. ll.
47A püspökség megalakulásával azonban még nem árad annak első történeteire elegendő világosság. Adataink hézagossága vagy épen megbizhatatlansága miatt sok, különben érdekes dolog felől bizonytalanságban maradunk, vagy csak nehezen tájékozhatjuk magunkat.
Ez utóbbiakhoz tartozik mindjárt első sorban a kérdés: hogy ki volt az első váradi püspök? Történeti emlékeink nem hagynak ugyan bennünket felvilágositás, sőt egyenes válasz nélkül; mindemellett a felállitott tétel épen oly vitás, mint maga az alapítás kérdése, melylyel az különben is elválaszthatatlanul összefügg.
Thuróczi krónikásától kezdve Pázmány Péterig legtekintélyesebb történeti forrásaink azt hangoztatják, hogy Könyves-Kálmán, a későbbi király volt az első váradi püspök.* Hasonlóképen nyilatkozik a váradi káptalan Chartulariuma, de hozzá teszi: „amint ez a valószínü körülményekből s a magyarok krónikájából kitetszik.*
„Iste Colomanus, sicut quidam dicunt, fuit episcopus Waradiensis.” THURÓCZI J: Chronica Hung. II. 62. fej. – „mikor az királyi mag elfogyott volna [Szent-Lászlónak t. i. nem maradt figyermeke] Könyves Kálmánt, az első váradi püspököt, az római pápa engedelmiből, az püspökségről királyságra emelék.” WERBŐCZY I: Tripartitum II. tit. 14. – Mosóczi Z : Decreta Regni Hung. 791. l. – PÁZMÁNY P: Az állandó trónörökösödés megállapításának szüksége. TÖRÖK J: Magyarország primásai. II. 133–4. ll. – A zágrábi krónika. KNAUZ N: Századok. 1875. 688. l. stb.
„Sicut ex verisimilibus coniecturis et praecipue ex Cronica apparet Hungarorum: primus Episcopus ecclesiae Waradiensis fuit Colomanus primogenitus Geysae Regis secundi [Szent-István atyját veszi elsőnek], tempore scilicet S. Regis Ladislai, nam eo migrante ad dominum, succesit ei idem Golomanus in Regno per dispensationem apostolicae sedis, qui cum horas Canonicas ex debito Pontificalis dignitatis exsolveret, Kewnwes Kalman vocabatur." Batthyány-codex: 11. l. – BATTHYÁNY I: Leges eccl. III. 223. l.
48Az első krónikás, ki után Thuróczi s a többiek valamennyien indultanak, mint láttuk, emliti Kálmán váradi püspökségét, de azon megjegyzéssel: „mint némelyek mondják.” És e megjegyzés élénken emlékeztet a Chartularium idézett „valószinü” kifejezésére. Valóban Könyves-Kálmán életében nem hiányoznak oly körülmények, melyek valószinüvé teszik az ő püspökségét.
Ilyen mindjárt Kálmánnak „könyves” előneve; a könyv a képzőmüvészet szabályai szerént is első sorban az egyháziasság jelképe; középkori pecséteinken a papot főpásztori jelvények hiányában könyv mutatja.* – De fontosabb II. Orbán pápának Kálmán királyhoz intézett levele, melyben őt trónralépte alkalmával üdvözli, mint müvelt s még az egyházi tudományokban is jártas férfiut.* És ez utóbbi körülmény, kivált azon korban, midőn a legmagasabb rangú főurak is világszerte nem sokat foglalkozának a magasabb tudományokkal, – nagyon valószinüvé teszi, mit Szent-Lászlónak egyéb intézkedései is jeleznek, hogy Kálmánt elsőszülöttségi jogának ellenére is a trónöröklésből kizárva, az egyházi pályára nevelték. Lehet, hogy épen szüleinek valamely családi vagy országos veszély alkalmával tett fogadásából, amint erre azon korból számtalan példánk van magából az Árpádházból is.* És csak Szent-Lászlónak váratlanul közbejött halála adott 49Kálmán jövőjének más irányt, kit különben már jövendőbeli püspöknek, majd egrinek,* majd váradinak tartának.
PÉTERFFY K: S. Concilia. II. 39. 170. ll. stb.
„strenuitatem tuam praeter saecularem, qua praecellis, industriam scripturis etiam ecclesiasticis eruditam, et quod potissimum iudiciariam condecet potestatem, sanctorum canonum pollere scientia." FEJÉR GY: Codex dipl. II. 13. l.
„Midőn szüz szent Margitot az ő anyja még méhében viselné, az tatárok kemény üldözésének idejében szüz szent Margitnak az anyja az férjével, ugymint a királylyal fogadást tőnek néminemü áldozatképen s országnak megszabaditásáért .... hogy az ur Isten őnekik leánymagzatot adna, az szent apácza-szüzek közé adnák azt, mivel ez szent szüzén kivül soha az magyar királyok nemzetiből senki apácza nem lett vala.” PRAY GY: Vita S. Elisabethae, nec non B. Margaritae V. 252. l. – Pap azonban vala: Béla királynak [hányadiknak?] testvéréröl olvassuk, hogy a mölki apáturságot viselte, „Erat autam abbas, qui eodem tempore monasterio preerat, frater Bele regis ungarie.” KNAUZ N: Magyar Sion. IV. 865. l.
THURÓCZI J : Chronica Hung. II. 59. és 60. fej.
Innét származhatott, Kálmán püspökségének hagyománya, mely később azon közeli viszonynál fogva, melyben Szent-László a váradi püspökséghez, Kálmán pedig herczegsége korában a tiszai részekhez, mint birtokához állt,* – határozottabb alakot is ölte s a váradi püspökséget emelé előtérbe. És midőn Rogerius mester Kálmánt, mint István, Imre, László királyainkat, szentnek mondja,* kétségkivül azon áhitatos kegyeletnek hatása alatt teszi azt, melylyel testülete, a váradi káptalan, Kálmánnak, mint annyiszor emlegetett első püspökének emléke iránt viseltetek.
THURÓCZI J : Chronica Hung. II. 59. és 60. fej.
„Bela Rex Hungariae ... ad instar progenitorum suorum: Stephani, Emerici, Ladislai et Colomani Regum, qui sanctorum catalogo sunt adscripti." Miserabile carmen. 1. fej.
De mindamellett, hogy a káptalan e rája nézve megtisztelő hagyományt előszeretettel ápolá s Ghartuláriumába bejutni engedé: maga megjegyzi, mint láttuk, hogy Kálmán püspöksége nem kétségtelen tény, hanem csak valószinü, krónikai adat. Látva azonban, hogy a krónikás is csak „mondják” után ir, s tudósitása semmi határozott adattal nem támogatható, sőt minthogy Orbán pápának idézett levele, noha Kálmán püspökségéről a legjobb alkalma lett volna szólani, arról való hallgatásával épen azellen szól: ennélfogva Kálmán váradi püspöksége történeti ténynek nem tekinthető.
Várad püspökeinek fényes névsorát, mint mingyárt látni fogjuk, más férfiu nyitja meg.
