SVÉDORSZÁG
SVÉDORSZÁG
Svéd Királyság
Konungariket Sverige (svédül)
Európa
Földrajz: Terület: 449964 km2, Magyarországnál több mint 4,5-szer nagyobb. Fekvés: É-Európában, a Skandináv-félszigeten. Szomszédai: Norvégia (Ny), Finnország (K). Felszín: Ny-i részén hegyvidék; középső és D-i területein dombvidék; a keskeny parti síkság D-en alfölddé szélesedik, nagy tavakkal. Legmagasabb pont: Kebnekajse (2132 m). Legjelentősebb folyók: Göta älv, Dalälven, Umeälven. Legnagyobb tavak: Vänern, Vättern, Mälaren.
Népesség: Lakosság (1990): 8600000. Életkor szerint: 0–14: 17,9%; 15–59: 59,0%; 60–: 23,1%. Népsűrűség: 19/km2. Etnikai csoportok: svéd 97%; lapp, finn 3%. Nyelv: svéd. Vallások: protestáns 95%, r. kat. Városi lakosság: 84%. Főváros: Stockholm (1989): 672187. Városok (1989): Göteborg 431840; Malmö 232908; Uppsala 164754.
Államforma: alkotmányos monarchia. Államfő: Károly XVI. Gusztáv (1973 óta). Kormányfő: Carl Bildt (1991. okt. óta). Nemzeti ünnep: ápr. 30., jún. 6.
Gazdaság: Pénznem: krona (svéd korona) (1991. szept.: 6,1=1 USD). GDP (1991): 237,4 Mrd USD. GDP/fő (1991): 27734 USD. Gazdasági növekedés (1991): –0,3%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1987): 2,9. Fogyasztói árváltozások (1991): 9,6%. Munkanélküliség (1990): 1,5%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 5%; ipar 30%; kereskedelem 21%. Export (1989): 51,5 Mrd USD. Főbb exportcikkek: gép, berendezés, közlekedési eszköz, nyersanyag, vegyipari termék, cellulóz, iparcikk. Főbb exportpartnerek: NSZK 12%, Norvégia 10%, Nagy-Britannia 10%. Import (1989): 47,8 Mrd USD. Főbb importcikkek: energia, gép, berendezés, nyersanyag, élelmiszer, iparcikk. Főbb importpartnerek: NSZK 21%, Nagy-Britannia 9%, Egyesült Államok 7%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1989): 11501 km; ebből villamosított: 7464 km. Közúti hálózat (1989): 205000 km; ebből burkolt: 87136 km. Gépjárművek (1988): személygépkocsi: 3482656; egyéb gépjármű: 281387. Főbb kikötők: Göteborg, Luleå, Helsinborg. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 2,4; rádió: 1,2; telefon: 1,1. Napilap (1988): 572/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak: 74; nők: 81 év. Születés (1989): 12,5‰. Halálozás (1989): 11,1‰. Népességnövekedés (1989): 0,1%. Csecsemőhalandóság (1989): 6,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 148. Egy orvosra jutó lakosok: 373.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1989): 99%. Iskolakötelezettség: 9 év.
A 10. sz.-ban alakult állam 1809 óta alkotmányos monarchia, élén 1973. szept. 15-e óta Károly XVI. Gusztáv király áll. A szociáldemokraták 40 éves kormányzás után 1976-ban és 79-ben választásokat veszítenek. T. Fälldin, majd O. Ullsten kormányát 1982. szept.-től újra a szociáldemokraták váltják fel, Olof Palme 6 év után újra miniszterelnök. A semlegességet hirdető, ugyanakkor több nemzetközi konfliktusban közvetítést vállaló vezető 1985. szept.-ben, az újabb választásokon is megőrzi posztját. Olof Palmét 1986. márc. 1-jén meggyilkolják, a tettesek azóta is ismeretlenek. A kormány élére helyettese, Ingvar Carlsson kerül, akit néhány nap múlva a parlamentben választanak utódául. Az 1988. szept.-re meghirdetett választások előtt újra kiéleződik az atomerőművek jövőjéről folytatott vita. Bővülnek a kereskedelmi és politikai kapcsolatok a Szovjetunióval; 1987 végétől az ország teljes kereskedelmi bojkottot hirdet D-Afrikával szemben. Az 1988. szept.-i választásokon a szociáldemokraták megőrzik vezető helyüket. Újdonságként a Zöldek is bekerülnek a törvényhozók közé. 1989-ben folyik a per a Palme-gyilkosság gyanúsítottja ellen. 1990. febr.-ban a gazdasági miniszter lemondása miatt kormányválság tör ki. A szociáldemokraták népszerűsége a háború utáni mélypontra zuhan. 1991-ben jelentős adócsökkentés lép életbe. Júl.-ban az ország hivatalosan jelentkezik a Közös Piacba. A szept.-i parlamenti választásokon a szociáldemokraták tért veszítenek, de az ellenzék sem szerez többséget. A mérsékeltek pártjának vezetője, Karl Bildt kap kormányalakítási megbízást.
