SURINAME
SURINAME
Suriname Köztársaság
Republiek van Suriname (hollandul)
Dél-Amerika
Földrajz: Terület: 163265 km2, Magyarországnál több mint 1,5-szer nagyobb. Fekvés: D-Amerika EK-i partvidékén. Szomszédai: Guyana (Ny), Brazília (D), Francia Guyana (K). Felszín: Az Atlanti-óceán partvidéke mentén széles síkság; D-en őserdővel borított domb- és hegyvidék. Legmagasabb pont: Juliana Top (1280 m). Legjelentősebb folyók: Corantijn, Marowinje, Suriname.
Népég: Lakosság (1989): 400000. Népsűrűség: 2,3/km2. Etnikai csoportok: hindi 35%; kreol 32%; indonéz (jávai) 15%; fekete 10%; indián 2%; kínai 1,6%; fehér 1%. Nyelvek: holland (hiv.), angol, lakki-lakki (keveréknyelv). Vallások: keresztény 42%, hindu 27%, mohamedán 20%. Városi lakosság: 50%. Főváros: Paramaribo (*1988): 192109. Városok: Nieuw Nickerie, Albina.
Államforma: köztársaság. Államfő: Ronald Venetian (1991. szept. óta). Kormányfő: Jules Albert Wijdenbosch (1990. dec. óta). Nemzeti ünnep: nov. 25.
Gazdaság: Pénznem: gulden (holland forint) (1991. szept.: 1,77=1 USD). GNP (1989): 1,31 Mrd USD. GNP/fő (1989): 3020 USD. Gazdasági növekedés (1965–88). 1,1%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 29%; ipar és kereskedelem 15%. Export (1986): 482 M USD. Főbb exportcikkek: timföld, bauxit, alumínium, rizs. Főbb exportpartnerek: Hollandia 26%, Egyesült Államok 13%. Import (1986): 487 M USD. Főbb importcikkek: iparcikk, élelmiszer, gép, energia. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 30%, Trinidad-Tobago 21%, Hollandia 9%, Japán 7%.
Közlekedés: Vasúti hálózat: 120 km. Közúti hálózat: 1335 km. Gépjárművek (1987): személygépkocsi: 32000; egyéb gépjármű: 13000. Fő kikötő: Paramaribo. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 10; rádió: 1,6. telefon: 10. Napilap (1987): 80/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak: 66; nők. 71 év. Születés (1989): 27,0‰. Halálozás (1989): 5,0‰. Népességnövekedés (1989): 2,2%. Csecsemőhalandóság (1989): 40,0‰.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1989): 65%. Iskolakötelezettség: 6–12 éves korig.
A korábbi holland gyarmat – amelyet a hollandok cserével szereztek az angoloktól – 1975. nov. 25-e óta független. A polgári kormányzat csak 1980-ig tart, amikor az új katonai tanács tagjai először a kormányfőt, majd aug.-ban az elnököt, Johan Ferriert is letartóztatják. Az alumíniumipar nemzeti ellenőrzését célul kitűző katonák először Chin Sent nevezik ki miniszterelnöknek, aki polgári-katonai kormányt szervez. 1982-től Desi Bouterse ezredes veszi át a vezetést, akit 1985. aug.-ban választások is megerősítenek hivatalában. 1980 óta az alkotmány hatályon kívül van, pártok nem működnek. 1985 óta a parlament tagjait kinevezik. 1987-től feszültségek mutatkoznak a katonai vezetésben. 1990-ben a kormánycsapatok és Ronny Brunswijk gerillái között több összecsapásra kerül sor. Karácsony este katonai puccsot hajtanak végre, a fegyveres erők vezetője – Ivan Graanoogst – 100 napon belül választásokat hirdet. Johan Kraag elnökként vezeti az átmenetet. Az 1991. máj.-i parlamenti választásokon az ellenzék győz, de a katonák pártja is befolyásos marad. A szept.-i elnökválasztásokon a katonák pártja és jelöltje győz.
