PAKISZTÁN
PAKISZTÁN
Pakisztáni Iszlám Köztársaság
Islami Jamhuriya-e Pakistan (urdu nyelven)
Islamic Republic of Pakistan (angolul)
Dél-Ázsia
Földrajz: Terület: 796095 km2, Magyarországnál több mint 8-szor nagyobb. Fekvés: Az Arab-tenger partján, Szomszédai: Irán (Ny), Afganisztán, Kína (É), India (K). Felszín: Ny-on és É-on hegyvidék; K-en az Indus alföldje, amely sztyeppvidékből (Punjab), D-en sivatagos, lefolyástalan területből és a tenger mentén sós mocsaras vidékből áll. Legmagasabb pont: Tirich Mir (7690 m). Legjelentősebb folyók: Indus, Sutlei.
Népesség: Lakosság (1988): 105409000. Népsűrűség: 132/km2. Etnikai csoportok: pandzsábi 65%; szindi 13%; urdu 7%; iráni (pastu, beludzsi) 2,5%; bengáli. Nyelvek: urdu (hiv.), angol (hiv.). Vallások: mohamedán (szunnita 77%, síita 20%), hindu 1,5%, keresztény 1,4%, buddhista. Városi lakosság: 31%. Főváros: Islamabad (Iszlámábád) (*1984): 236000. Városok (1981): Karachi 5103000; Lahore 2920000; Faisalabad 1092000.
Államforma: köztársaság. Államfő: Gulam Iszak Han (1988. dec. óta). Kormányfő: Navaz Sarif (1990. okt. óta). Nemzeti ünnep: márc. 23., aug. 14.
Gazdaság: Pénznem: rupee (pakisztáni rúpia) (1991. szept.: 23,56=1 USD). GDP (1991): 45,7 Mrd USD. GDP/fő (1991): 396 USD. Gazdasági növekedés (1991): 5,6%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1991); 3,7. Adósságszolgálat az export %-ában (1991): 21,5. Adósság/fő (1991): 184 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1987): 6,4. Fogyasztói árváltozások (1991): 130. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 53%; ipar 13%. Export (1990): 5,5 Mrd USD. Főbb exportcikkek: rizs, gyapot, bőráru, hal, banán, cukor, kávé. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 13%, Japán 10%. Nagy-Britannia 7%. Import (1990): 7,3 Mrd USD. Főbb importcikkek: kőolaj, iparcikk, gép, jármű, vegyipari termék, gyógyszer. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 18%, Japán 12%, Kuvait 11%, NSZK 8%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1988): 8775 km; ebből villamosított: 290 km. Közúti hálózat (1988): 108530 km; ebből burkolt: 46143 km. Gépjárművek (1987): 1160000. Fö kikötő: Karachi. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 73. rádió: 11; telefon: 159. Napilap (1988): 12/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható étettartam (1989): férfiak: 54; nők: 55 év. Születés (1989): 43,0‰. Halálozás (1989): 14,0‰. Népességnövekedés (1989): 2,9%. Csecsemőhalandóság (1989): 120,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 1783. Egy orvosra futó lakosok 2081.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1989) 26%.
Az 1947. aug. 14-én Indiától különváló, függetlenségét kikiáltó állam 1956. márc.-ban iszlám köztársasággá nyilvánítja magát. A katonai kormányzatok és a rendkívüli állapotok évtizedei után, Banglades elszakadását követően, 1973. aug.-ban új alkotmány lép életbe, amely az elnök, a kormányfő és a parlament kezébe adja a hatalmat. Az 1971 óta elnöklő Zulfikar Ali Bhutto az új alkotmány elfogadása után kormányfő. 1977. júl.-ban Ziaul Hakk tábornok a zavargásokra hivatkozva átveszi a hatalmat, s újra bevezeti a rendkívüli állapotot. A tábornok 1978. szept.-től az elnöki tisztet is betölti. Bhuttót a nemzetközi tiltakozás ellenére 1979. ápr.-ban kivégezteti. A tábornokelnök 1984. dec.-ben az iszlám támogatására szólító népszavazást tartat, amelyet úgy értelmez, hogy a pakisztániak 5 évre elnökükké választják. Az új parlament dec.-ben feloldja a pártok tilalmát, majd a rendkívüli állapotot is. 1986. ápr.-ban Bhutto elnök lánya, Benazir hazatér a száműzetésből, s valódi választásokat követel. A belső helyzet továbbra is feszült. 3 millió afgán menekült helyzete tisztázatlan. Az állítólag titokban kifejlesztett pakisztáni nukleáris fegyver miatt a szomszédok közül elsősorban India aggódik. 1988-ban Genfben pakisztáni tisztségviselők is részt vesznek az Afganisztán jövőjéről folyó tárgyalásokon. Máj.-ban az elnök meneszti miniszterelnökét. Ziaul Hakk repülőgépe aug.-ban tisztázatlan körülmények között lezuhan. Az elnök halála után rendkívüli állapotot vezetnek be. Nov.-ben - a választások eredményeként – Benazir Bhutto lesz a kormányfő. Dec.-ben az elektorok Gulam Iszak Hant választják elnökké. Bhutto asszony nem ismeri el az afgán ellenkormányt, s 1989. jún.-i amerikai látogatásakor Bush elnököt is az afgán belháború politikai megoldása mögé állítja. Az indiai Kasmírban dúló belháború többször átcsap a határ másik felére is. A helyi támogatás miatt tavasszal az indiai-pakisztáni háború veszélye is fenyeget. Aug.-ban az elnök leváltja Bhutto asszonyt. Helyére Musztafa Dzsatoit nevezi ki. A korábbi kormányfő és munkatársai ellen eljárás indul korrupció miatt. Az okt.-i általános, majd az ezt követő helyhatósági választásokon Bhutto asszony veszít, az iszlám párt győz. Az új kormánytő, Navaz Sarif keresi a kapcsolatokat Indiával. 1991. máj.-ban a parlament az iszlám sária törvényt teszi hatályossá.
