MYANMARI UNIÓ
MYANMARI UNIÓ
(korábban: Burma)
Myanmari Unió Köztársasága
Pyidaungsu Myanma Naingngandaw (burmaiul)
Délkelet-Ázsia
Földrajz: Terület: 676552 km2, Magyarországnál kb. 7-szer nagyobb. Fekvés: D- és DK-Ázsia között, a Bengáli-öböl partján. Szomszédai: India, Banglades (Ny), Kína, Laosz, Thaiföld (K). Felszín: É-on, K-en és Ny-on értékes erdőkkel borított, 3000–5000 m magas hegyvonulatok zárják körül az Irrawaddy alföldjét és a szavannás fennsíkot. Legmagasabb pont: Hkakabo Razi (5881 m). Legjelentősebb folyók: Irrawaddy, Salween, Chindwin.
Népesség: Lakosság (1989): 40796000. Életkor szerint: 0–14: 41,2%; 15–59. 52,8%; 60–: 6,0%. Népsűrűség: 59,7/km2. Etnikai csoportok: burmai 75%; shan 9%; karen 7%; csin 2%; mon 2%; kacsin 1%; indiai 1%; kínai. Nyelvek: burmai (hív,), angol, tamil, hindi, kínai, shan, karen. Vallások: buddhista 85%, törzsi vallású 11%, mohamedán 2%, hindu 2%, keresztény. Városi lakosság: 24%. Főváros: Rangoon (Rangun) (1985): 2458712. Városok (1985): Mandalay 532895; Bassein 336000; Henzada 284000.
Államforma: szocialista köztársaság. Állam- és kormányfő: Saw Maung (1988. aug. óta). Nemzeti ünnep: jan. 4.
Gazdaság: Pénznem: kyat (1991. szept.: 6,08=1 USD). GNP (1988): 9,3 Mrd USD. GNP/ fő (1989): 210 USD. Gazdasági növekedés (1980–86): 4,9%. Adósságszolgálat az export %-ában (1989): 30,4. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1987): 3. Fogyasztói árváltozások (1989): 27%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 66%; ipar 12%. Export (1989): 215 M USD. Főbb exportcikkek: rizs, teak- és egyéb fa, nyersgumi, érc. Főbb exportpartnerek: DK-ázsiai országok 30%, Közös Piac 12%. Import (1989): 201 M USD. Főbb importcikkek: gép, közlekedési eszköz, vegyipari termék, fém, energia; papír. Főbb importpartnerek: Japán 50%, Közös Piac 20%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1989): 4465 km. Közúti hálózat (1988): 23253 km; ebből burkolt: 3923 km. Főbb kikötők: Rangun, Sittwe, Bassein. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv. 592; rádió. 13; telefon: 501. Napilap (1987): 14/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989) férfiak: 53; nők: 56 év. Születés (1989): 33,0‰. Halálozás (1989): 13,0‰. Népességnövekedés (1989): 2,0‰. Csecsemőhalandóság (1989): 99,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 1498. Egy orvosra jutó lakosok: 3485.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1989): 66%. Iskolakötelezettség: 4 év.
1948-ban Burma úgy válik el Nagy-Britanniától, hogy minden kedvezményes kapcsolatról lemond. 1973-ban új alkotmányt fogadnak el, 1974-ben véget ér a katonai vezetés, és az ország egypártrendszerű szocialista köztársaság lesz. Az 1985. okt.-i választásokon is a másfél millió tagot felsorakoztató Burmai Szocialista Programpárt kap meg minden parlamenti helyet. A soknemzetiségű, máig is magába zárkózó országban a kormánycsapatok csak 1987 elején hódítanak vissza területeket a fegyveres gerilláktól, akik a mák-, vagyis az ópiumtermelést is ellenőrzik. 1988-ban újra éleződik a szembenállás a kormánycsapatok és a gerillák között. Nyáron fokozódó zavargások kezdődnek. Maung-Maung az új államfő. Szept.-ben U Nu volt miniszterelnök vezetésével ellenkormány alakul. Az országban sokan a Többpártrendszer bevezetését követelik. 1989 nyarán ismét zavargások kezdődnek. Az általános választások után júl.-ban a rendszer vezetői elismerik, hogy az ellenzék győzött. Megígérik, hogy átadják a hatalmat Aung San Su Ki asszonynak, aki házi őrizetből figyeli a választási kampányt. Az év végén az ország nevét hivatalosan is Myanmari Unióra változtatják. Az ellenzék 1990. okt.-ben ellenkormányt alakít, amelynek élére Sein Win áll. A politikai nyitás 1991-ben sem megy végbe. Aung San Su Ki kapja az év Nobel-békedíját, de nem engedik, hogy az átvételre elutazzon és továbbra is házi őrizetben tartják.
