MONGÓLIA
MONGÓLIA
Mongol Népköztársaság
Bügd Najramdah Mongol Ard Uls (mongolul)
Kelet-Ázsia
Földrajz: Terület: 1566500 km2, Magyarországnál kb. 17-szer nagyobb. Fekvés: K-Ázsia középső részében. Szomszédai: Oroszo. (É), Kína (D, K). Felszín: Ny-i részén 2000–4000 m magas hegységek homokos, sztyeppes, mócsaras, lefolyástalan medencéket zárnak közre. K-en 1000–1200 m magas fennsíkok, homok-, kő-és agyag-sivatagokkal (a Góbi peremvidéke). Legmagasabb pont: Pik Hujtun (4653 m). Legjelentősebb folyók: Szelenga, Onon, Herlen. Legnagyobb tavak: Uvsz-tó, Hövszgöl-tó, Har-Usz-tó.
Népesség: Lakosság (1989): 2093000. Népsűrűség: 1,2/km2. Etnikai csoportok: halha mongol 75%; burját mongol 5%; kazah 4%; orosz, kínai. Nyelvek: halha mongol (hiv.), kazah, orosz, kínai. Vallás: buddhista (lámaista) – egyetlen kolostor. Városi lakosság: 57%. Főváros: Ulánbátor (1989): 560000. Városok (1989): Darhan 87400; Erdenet 57100; Csojbalszan (1984): 23000.
Államforma: népköztársaság. Államfő: Punszalmagijn Ocsirbat (1990. szept. óta). Kormányfő: Dusinj Bjambaszüren (1990. szept. óta). Nemzeti ünnep: júl. 11.
Gazdaság: Pénznem: tugrik (1991. szept.; 39,79=1 USD). GNP (1988): 1,3 Mrd USD. GNP/fő (1988): 660 USD. Gazdasági növekedés (1984). 9,5%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1984): 11,5. Fogyasztói árváltozások (1985): 70%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 52%; ipar 10%. Export (1987): 786 M USD. Főbb exportcikkek: bányakincs, hús, bőr, élelmiszer, gyapjú, szőrme, élő állat. Fő exportpartner: Szovjetunió 80%. Import (1987): 1,2 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, jármű, iparcikk, gyógyszer, élelmiszer. Fő importpartner: Szovjetunió 91%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1989): 1100 km. Közúti hálózat: 1500 km; ebből burkolt:1185 km. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 18; rádió: 7,5; telefon: 36. Napilap (1989): 91/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak: 63; nők: 67 év. Születés (1989): 35,0‰. Halálozás (1989). 8,0‰. Népességnövekedés (1989): 2,8%. Csecsemőhalandóság (1989): 49,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 88. Egy orvosra jutó lakosok: 390.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1985): 89%. Iskolakötelezettség: 7 év (a nagyobb településeken).
A korábbi kínai megye, majd orosz protektorátus 1921. júl. 11-e óta független, 1924. nov. 26-a óta népköztársaság. Jumdzságín Cedenbal párttőtitkárt 1984. dec.-ben Dzsambín Batmönh követi a párt élén. Az 1986-os választásokon a 70000 tagot számláló Mongol Népi Forradalmi Párt gyakorlatilag 100%-os eredménnyel győz. Mihail Gorbacsov 1986. júl.-ban bejelenti, hogy csökkenteni fogják a Mongóliában állomásozó szovjet csapatok létszámát. 1987, ápr. és jún. között szovjet gépesített lövészhadosztály távozik Mongóliából. 1989 elején bejelentik, hogy csökkentik a fegyveres erők létszámát. Miközben javul a viszony Kínával, máj.-ban újabb szovjet haderőcsökkentés kezdődik, miszerint 50000 katona hagyja el az országot. 1990. jan.-ban ellenzéki tüntetések szerveződnek. Sztálin szobrát ledöntik. Márc.-ban lemond a pb. A Mongol Népi Forradalmi Párt új főtitkára Gombodzsavin Ocsirbat. Aug.-ban az első többpárti választásokon a kommunisták a parlament mindkét házában többséget szereznek. Az új kormányfő nyit a külvilág felé: 1991-ben magas rangú kínai és amerikai vendégek látogatnak az országba. Eközben folyik a múlt tömeggyilkosságainak, így a lámák kiirtásának feltárása.
