MALAYSIA
MALAYSIA
Maláj Államszövetség
Persekutan Tanah Malaysia (malájul)
Federation of Malaysia (angolul)
Délkelet-Ázsia
Földrajz: Terület: 329749 km2, Magyarországnál kb. 3,5-szer nagyobb. Fekvés: A Maláj-félszigeten, a környező szigeteken és Borneó sziget É-i partján. Szomszédai: Thaiföld (É), Indonézia (D). Felszín: A Maláj-félszigeten: Ny-on a tengerparttal párhuzamos hegyvidék. Borneó szigeten: K-en a tengerparton mocsaras síkság, beljebb dombvidék és trópusi erdővel borított hegység. Legmagasabb pont: Kinabalu (4101 m). Legjelentősebb folyók: Pahang, Perak, Rajang.
Népesség: Lakosság (1989):16901000. Életkor szerint: 0–14; 37,8%; 15–59: 56,7%; 60–: 5,5%. Népsűrűség: 50,2/km2. Etnikai csoportok: maláj 61%; kínai 31%; indiai, pakisztáni 7%; dajak. Nyelvek: maláj (hiv.), angol (hiv.), kínai, tamil, fiban. Vallások: mohamedán (államvallás), hindu, buddhista, konfuciánus, r, kat., törzsi vallású, Városi lakosság: 41%. Főváros: Kuala Lumpur (1980): 937875. Városok (1980): Ipoh 300727; Bandaraya Tanjung (Georgetown) 250578; Johor Bharu 249880
Államforma: monarchikus államszövetség. Államfő: Azlan Muhibuddin sah (1989. márc. óta). Kormányfő: Datuk Seri Mahathir bin Mohamed (1981. júl. óta). Nemzeti ünnep: aug. 31.
Gazdaság: Pénznem: ringgit (1991. szept.: 2,74=1 USD). GDP (1991): 47,2 Mrd USD. GDP/fő (1991): 2658 USD. Gazdasági növekedés (1990): 10%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1990): 8,9. Adósságszolgálat az export %-ában (1990): 10,9. Adósság/fő (1990): 1036 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1987): 3,2. Fogyasztói árváltozások (1990): 3,1%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 21%; ipar és kereskedelem 22%. Export (1990): 29 Mrd USD. Főbb exportcikkek: gumi, fa, kőolaj, ón, pálmaolaj, gép, fűszer. Főbb exportpartnerek: Szingapúr 23%, Egyesült Államok 17%, Japán 16%. Import (1990): 29 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, jármű, félvezetők, iparcikk, élelmiszer, gyógyszer, energia, közszükségleti cikk. Főbb importpartnerek: Japán 24%, Egyesült Államok 16%, Szingapúr 15%.
Közlekedés: Gépjárművek (1987): személygépkocsi: 1,5 M; egyéb gépjármű: 338000. Főbb kikötők: Georgetown, Kelang, Melaka. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 10; rádió: 2,4; telefon: 11. Napilap (1987): 109/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak: 65; nők: 70 év. Születés (1989): 26,0‰. Halálozás (1989): 6,0‰. Népességnövekedés (1989): 2,0%. Csecsemőhalandóság (1989): 31,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 442. Egy orvosra jutó lakosok: 2853.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1989): 80%. Iskolakötelezettség: 6–15 éves korig.
Az 1963. szept. 16-án a Brit Nemzetközösség tagjaként függetlenné váló föderatív köztársaságból 1965. aug. 9-én Szingapúr – megegyezéssel – kiválik. A monarchiában a 9 szövetséges maláj állam szultánjai közül ötévenként választják a királyt. Az 1984. febr.-i választáson Johore szövetségi állam szultánja, Mahmud Iskander AI-Haj kapja a szavazatok többségét. A rendkívüli fejlődés, a virágzó gazdaság évei után újabban feszültségek mutatkoznak: 1985. szept.-ben iszlám fundamentalisták tüntetnek, a rendőrség beavatkozása 18 halálos áldozattal jár. 1986. júl.-ban 2 ausztráliai kábítószercsempészt végeznek ki, a szigorú kábítószer-ellenes törvényt alkalmazva. A kommunista párt be van tiltva. Mahathir Mohamed kormányfő 1981. júl. óta „Keletre nézz” jelszavával D-Korea gazdasági fejlődését akarja megismételni. Ám a japán jen erősödése, az alacsony nyersanyagárak egyaránt gazdasági nehézségekhez vezetnek. 1987. ápr.-ban Mahathir Mohamedet választáson erősítik meg tisztségében. 1988. febr.-ban bírósági döntés alapján, amelyet a kormányfő párttagtársai kezdeményeznek – törvénytelennek jelentik ki a kormányzó UMNO párt 1987-es pártvezető-választását, amely a kormányfő személyéről is határozott. A vita egyelőre sajátságosan zárul: a kormányfő megtarthatja posztját, de a jelölőgyűlést utólag érvénytelenítik. 1989. márc.-tól az új király Azlan Muhibuddin sah, Perak állam szultánja. 1990. máj.-ban újra kábítószercsempészeket végeznek ki. Az okt.-i választásokon a kormánytő, Mahathir Mohamed győz.
