LÍBIA
LÍBIA
Líbiai Arab Szocialista Népi Állam
Al-Jamahiriya Al-Arabiya Al-Libya
Al-Shabiya Al-Ishtirakiya (arabul)
Észak-Afrika
Főldrajz: Terület: 1759540 km2, Magyarországnál kb. 19-szer nagyobb. Fekvés: É-Afrikában, a Földközi-tenger partján. Szomszédai: Tunézia, Algéria (Ny), Niger, Csád (D), Szudán, Egyiptom (K). Felszín: Keskeny tengerparti síkság; ettől K-re hegyvidék; D-re a Szaharai-tábla kő-, kavics- és agyagsivatagja és homoksivatag. Legmagasabb pont: Daharson Bette (2266 m).
Népesség: Lakosság (1989): 4271000. Életkor szerint: 0–14: 45,0%; 15–59: 51,2%; 60–: 3,8%. Népsűrűség: 2,1/km2. Etnikai csoportok: arab 80%; berber 14%; olasz 5%. Nyelvek: arab (hív.), angol, olasz. Vallások: mohamedán (szunnita) 98% (államvallás). Városi lakosság: 68%. Főváros: Tripoli (1982): 989000. Városok (1982): Benghazi 650000; Misurata 285000; Zavia 248000.
Államforma: köztársaság. Államfő: Moamer el-Kadhafi (1979 óta). Kormányfő: Abu Zair Bourda (1990. okt. óta). Nemzeti ünnep: szept. 1.
Gazdaság: Pénznem: dinar (líbiai dinár) (1991. szept.: 0,28=1 USD). GDP (1991): 28,1 Mrd USD. GDP/fő (1991): 5979 USD. Gazdasági növekedés (1990): 9,4%. Adósságszolgálata GDP %-ában (1991): 2,6. Adósságszolgálat az export %-ában (1991): 6,6. Adósság/fő (1991): 891 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1987): 11,1. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 18%; ipar és kereskedelem 31%. Export (1988): 5,7 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, kőolajtermék, bőr, zöldség. Föbb exportpartnerek: Olaszo. 40%, NSZK 24%, Spanyolo. 10%. Import (1988): 6,2 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, közlekedési eszköz, élelmiszer, iparcikk, közszükségleti cikk. Főbb importpartnerek: Olaszo. 22%, NSZK 11%, Japán 10%, Nagy-Britannia 7%.
Közlekedés: Közúti hálózat (1986): 25675 km. Gépjárművek (1982): személygépkocsi: 415509; egyéb gépjármű: 334405. Főbb kikötők: Tripoli, Benghazi. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 13; rádió: 3,9. Napilap (1989): 10/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak: 64; nők: 69 év. Születés (1989): 38,0‰. Halálozás (1989): 7,0‰. Népességnövekedés (1989): 3,1%. Csecsemőhalandóság (1989): 70,0‰. Kórházi ágyak (1982): 16051. Egy orvosra jutó lakosok: 690.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1989): 60%. Iskolakötelezettség: 7 év.
Az 1951. dec. 24-én királyságként függetlenné váló korábbi olasz gyarmaton 1969. szept. 1-jén Idrisz királyt megfosztja trónjától a Moamer el-Kadhafi ezredes vezetése alatt álló Forradalmi Parancsnoki Tanács. 1971 óta Líbia főbb arab és fekete-afrikai államnak tesz konföderációs államalakítási javaslatot, ám a tervek változatlanul megvalósításra várnak. 1977. márc.-ban kikiáltják a Líbiai Arab Szocialista Népi Államot, amelyben pártok helyett a népi bizottságok révén közvetlenül a nép lenne hivatott a hatalom gyakorlására. 1979. márc.-tól Kadhafi ezredes „a forradalom vezetője” címet veszi fel. 1985. okt.-ben Líbia vezetője és Mihail Gorbacsov Moszkvában együttműködési szerződést ír alá. A nemzetközi terrorizmus állítólagos támogatását megtorlandó, 1986. ápr.-ban amerikai repülők bombázzák Tripolit és Benghazit. Néhány nappal később a Közös Piac több állama szankciókat vezet be Líbia ellen. Kadhafi ezredes válasza: televíziós beszédben jelenti be, hogy folytatja harcát a világforradalomért. 1987. aug.-ban Csád és Líbia elfogadja az Afrikai Egységszervezet tűzszüneti felszólítását. 1988. okt.-ben az ország felújítja diplomáciai kapcsolatait Csáddal. 1989. jan.-ban nemzetközi vita robban ki arról, hogy működik-e Líbiában vegyi fegyvereket készítő új gyár. A forró hangulatban amerikai F–14-esek 2 líbiai vadászgépet lőnek le. Az amerikaiak és a líbiaiak egymást hibáztatják az incidensért. 1990-ben az Öböl-menti konfliktus kapcsán az ország Irakot támogatja. 1991. aug.-ban felavatják a „világ legnagyobb mesterséges folyóját”, amely a Szahara alatti vízzel akarja az országot mezőgazdaságilag önellátóvá tenni. A „nyolcadik világcsoda” 1900 kilométernyi csővezetéken napi 1 millió köbméter vizet ad.
