AFGANISZTÁN
AFGANISZTÁN
Afgán Köztársaság
De Afghanistan Djamhuriare (pastu nyelven) Djamhurie-e Afghar stan (dari nyelven)
Délnyugat-Ázsia
Földrajz: Terület: 652090 km2, Magyarországnál kb. 7-szer nagyobb. Fekvés: A volt Szovjetunió közép-ázsiai területei és az Indiai-félsziget között. Szomszédai: Pakisztán (K, D), Irán (Ny), Tadzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán (É), Kína (ÉK). Felszín: Völgyekkel szabdalt hegyvidék; nagy része félsivatagos terület. Legmagasabb pont: Nowshak (Hindukus – 7485 m). Legjelentősebb folyók: Helmand, Amu-Darja, Farah.
Népesség: Lakosság (*1989): 16592000 (ebből 3400000 menekült Pakisztánban, 1100000 Iránban,100000 Indiában); 8–12% nomád. Népsűrűség: 29/km2. Etnikai csoportok: pastu 50%; tadzsik 25%; üzbég 5%; hazara 3%; beludzsi, türkmén, kazah, kirgiz, perzsa. Nyelvek: pastu (hiv.), dari (perzsa) (hiv.), üzbég. Vallások: mohamedán (szunnita 85%, síita 10%, hindu). Városi lakosság: 19%. Főváros: Kabul (*1986): 2500000. Városok (*1984): Quandahar 203000; Herat 160000; Mazar-e Sharif 118000.
Államforma: köztársaság. Államfő: Mohammad Nadzsibullah (1987. szept. óta). Kormányfő: Fazl Hak Halekjar (1990. máj. óta). Nemzeti ünnep: ápr. 27.; aug. 19. (évente változó nap).
Gazdaság: Pénznem: afghani (1991. szept.: 57,05=1 USD). GDP (1988): 3,1 Mrd USD. GNP/fő (1988): 220 USD. Gazdasági növekedés (1980–88): 2,9%. Adósságszolgálat a GNP %-ában (1984): 7,7. Fogyasztói árváltozások (1989): 40%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 80%. Export (1989): 235 M USD. Főbb exportcikkek: gyümölcs, földgáz, gyapjú, szőnyeg, bőr, gyapot. Fő exportpartner Szovjetunió 72%. Import (1989):714 Mrd USD. Főbb import cikkek: élelmiszer, textília, kőolajtermék, gép, berendezés, közlekedési eszköz. Főbb importpartnerek: Szovjetunió 55%, Japán 8%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1982): 200 km. Közúti hálózat (1986): 22000 km. Gépjárművek (1988): személygépkocsi: 31000; egyéb gépjármű: 30000. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 148; rádió: 11; telefon: 443. Napilap (1988): 10/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak: 43; nők: 42 év. Születés (1989): 44,0‰. Halálozás (1989): 21,0‰. Népességnövekedés (1989): 2,3%. Csecsemőhalandóság (1989): 173‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 2054. Egy orvosra jutó lakosok: 4797.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1987): 12%. Iskolakötelezettség: 7–15 éves korig.
Az angol befolyás alól az I. világháború után függetlenedő monarchia 1973-ban omlik össze. Muhammad Zahir sah lemondólevele is szentesíti a köztársaságot, melynek élére a király unokatestvére és sógora, Muhammad Daud áll. Az új elnököt 1978. ápr.-ban katonai hatalomátvétel során megölik. Forradalmi Tanács élén Nur Muhammad Taraki államfő és miniszterelnök kikiáltja az Afganisztáni Demokratikus Köztársaságot. Hatályon kívül helyezik a régi alkotmányt, földreformot vezetnek be.1979. szept.-ben Hafizullah Amin veszi át a hatalmat, majd dec.-ben szovjet csapatok támogatásával Babrak Karmal lesz az államfő, valamint az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt főtitkára. Őt 1986. máj.-tól dr. Nadzsibullah, a biztonsági erők korábbi irányítója követi a párt élén. Új alkotmány kidolgozásába kezd, fegyverszünetet ajánl az 1980 óta harcoló kormányellenes gerilláknak. Nadzsibullahot 1987. szept.-ben a Forradalmi Tanács államfővé nevezi ki. 1988. ápr.-ban Genfben a szemben álló felek rendezési tervet fogadnak el. A szovjet katonák 1989. febr.-ig elhagyják az országot. Nadzsibullah nem hajlandó lemondani, így azóta folynak a belső harcok. 1990. márc.-ban puccskísérletre kerül sor, amelyben Nadzsibhoz közel álló erők is részt vesznek. Ezt leverik. Máj.-tól az elnök a pártonkívüli Fazl Hak Halekjart nevezi ki kormányfővé. Folynak a tárgyalások a testvérháború befejezéséért. A Szovjetunió és az Egyesült Államok kötelezi magát, hogy 1992 elejétől semmiféle katonai támogatást nem ad a szemben álló feleknek. Dec.-ben a Demokrata Párt kivonja minisztereit a kormányból, ettől a kabinet súlyos helyzetbe kerül.
