Nemzetközi árupiacok
Nemzetközi árupiacok
A világkereskedelemben a nyersanyagok aránya az összes kivitel 1/3-a körül mozgott az utóbbi 20 évben (ezen belül az olaj szerepe túlnyomórészt növekvő volt). Az árolló a 80-as években a nyersanyagexportőrök hátrányára nyílt ki: a fejlődők által exportált nyersanyagok árszínvonala a késztermékek exportáraihoz viszonyítva 1987–88-ban mintegy 20%-kal maradt alatta az 1980–84-es szintnek. Az összevont nyersanyagárindex 1988-as javulása globálisan a nyersanyagexportőröket hozta jobb helyzetbe, ám az is tény, hogy a fejlett országok által exportált nyersanyagfélék 27,4%-kal, a fejlődő országok által exportált nyersanyagok pedig „csak” 18,1%-kal drágultak 1988-ban.
Több nyersanyag tetemes drágulása 1988 folyamán ciklikus és a kínálattal kapcsolatos tényezőkre vezethető vissza. A fémek – az alapvető színesfémek – együttesen 48,2%-kal kerültek többe 1988-ban, mint egy évvel korábban: azért drágultak, mert az izmos kereslet kiürítette a korábban feltöltött raktárakat. A már 1987-ben megkezdődött áremelkedés ellenére a termelők ellenálltak a termelés növelésének, mivel bizonytalannak ítélték a kereslet tartósságát. Csak 1988 elején kezdtek ismét üzembe helyezni leállított kapacitásokat. Emiatt az év közepére az árak valamelyest ismét visszaestek. Ám különböző okokból szállítási fennakadások keletkeztek, a kereslet pedig változatlanul erőteljes volt, így az év végére az áremelkedés új lendületet vett. A legjobban a nikkel drágult (183%), ezt követte az alumínium (62,7%), a horgany (55,4%) és a réz (46%).
Az élelmiszertermékek ára (az italféléket kivéve) szintén 1987-től kezdődően nőtt, összességében 27,6%-ot emelkedett 1988 folyamán. A fél évszázada nem tapasztalt mértékű szárazság pusztítása Észak-Amerikában és a gyenge szovjet termés „helyet csinált” a kukorica 41,6%-os, a búza 28,6%-os, a növényolajok és fehérjetakarmányok 35,8%-os áremelkedésének. Csak a trópusi italok csoportja – kávé, kakaó, tea maradt ki az általános drágulási hullámból a bőséges kínálat következtében. Ezen belül azonban a tea 4,8, a kávé pedig 8,1%-kal került többe 1988 végére, míg a kakaó 20,7%-kal visszaesett. A kávé esetében sikerült megállapodni a következő szezonra érvényes exportkvótákban, azaz a világpiac nem számol árudömpinggel. A kakaó évek óta tartó túltermelése azonban folytatódik.
A mezőgazdasági eredetű ipari nyersanyagok ára 9,4%-kal ment feljebb. Ezen belül a legnagyobb mértékben a finomgyapjú (63,3%), a természetes kaucsuk (20,4%), a juta (15,3%) és a bőr (9,8%) drágult. A kaucsuk 7 éves árrekordot ért el, a finomgyapjú pedig új csúcsot állított föl. Keresletének erősségére jellemző, hogy pl. az ausztrál készletek a 2 évvel korábbi 800 000 bála fölötti szintről 8000 bálára apadtak.
Ami az olajpiacot illeti, az OPEC „fegyelmezetlensége” jót tett a világgal – a korábbi megállapodásokat felrúgva a Kőolajexportáló Országok Szervezetének tagjai ugyanis növelték kitermelésüket. Ennek hatására az olaj ára 1988-ban szinte mindvégig lefelé tendált, holott a felhasználás egyébként növekvő, azaz a kereslet erőteljes volt. (Az olaj ára reálértéken több mint 20%-ot esett s 62%-kal maradt alatta az 1985-ös átlagnak.) Az OPEC tagjai az olaj világkereskedelmében változatlanul döntő hányaddal – a nettó export 2/3-ával – szerepelnek. Így lépéseiket, megállapodásaikat továbbra sem lehet figyelmen kívül hagyni. (A termelés önkorlátozásáról 1988 nov.-ében kötött OPEC-megállapodás szinte azonnal felfelé térítette el az árakat, s ez az áremelkedés 1989 első hónapjaiban is folytatódott.)
