Jövedelemadók, társadalombiztosítási járulékok
Jövedelemadók, társadalombiztosítási járulékok
A bérek vásárlóértékének meghatározásakor az egyik legnagyobb nehézséget a kézhez kapott nettó bér nagyságának a megállapítása jelenti. A „nettósítás” munkafolyamatában a statisztikusok között az alábbi lényegesebb pontokban nincs egyetértés:
– milyen mértékig vegyék figyelembe a foglalkoztatottak által fizetett jövedelemadókat (mindet nyilván nem vehetik figyelembe a béren kívül megszerzett jövedelmek adói miatt, viszont az sem teljesen egyértelmű, hogy csak annyit vegyenek figyelembe, amennyi a béreket terhelné, hiszen a további adók nagyságát a bérek nagysága is befolyásolja);
– milyen mértékben vegyék figyelembe a helyi adókat: Magyarországon pl. ezeket (házadó, településfejlesztési hozzájárulások) nem veszik figyelembe a reálbérszámítás folyamatában, több országban viszont számításba veszik nagyságukat, hiszen nyilvánvalóan befolyásolják a bérek vásárlóértékét, különösen ha a dolgozónak nincs is más jövedelmi forrása (ennek megfelelően a táblázatsor is törekszik ezek nagyságának figyelembevételére);
– milyen mértékben vegyék figyelembe az önkéntes és kötelező társadalom- és nyugdíjbiztosítási kiadásokat. Bonyolítja az összehasonlíthatóságot, hogy a legtöbb országban ezek összegével csökkenteni lehet az adóalapot, néhány országban (pl. Magyarországon is) viszont adózni kell az összegük után.
A táblázatsor nem vállalkozhat rá, hogy évről évre feltárja a figyelembe vett országok adórendszerének változásait, ezért a számítás során figyelembe vett elvonási hányadok nagysága csak tendencia jellegű.
