ROMÁNIA
ROMÁNIA
Román Szocialista Köztársaság
Republica Socialista Romania (románul)
Európa
Földrajz: Terület: 237 500 km2, Magyarországnál kb. 2,5-szer nagyobb. Fekvés: Közép-Európa DK-i részében. Szomszédai: Szovjetunió (É, K), Magyarország, Jugoszlávia (Ny), Bulgária (D). Felszín: Ny-i részében az Erdélyi-medence, melyet D-ről és K-ről a Kárpátok, Ny-ról peremhegységek vesznek körül. D-i része síkság. Legmagasabb pont: Moldoveanu (a Fogarasi-havasokban, 2543 m). Legjelentősebb folyó: Dunarea (Duna), Mureş (Maros), Someş (Szamos).
Népesség: Lakosság (1986): 23 170 000. Életkor szerint: 0–14: 24,6%; 15–59: 61,0%: 60–: 14,4%. Népsűrűség: 97,6/km2. Etnikai csoportok: román 89,1%: magyar 8,8%; német 1,5%: cigány; ukrán; szerb; horvát. Nyelvek: román (hiv.), magyar, német. Vallások: görögkeleti, r. kat., protestáns. Városi lakosság: 51%. Főváros: Bucureşti (Bukarest) (1985): 1 975 808. Városok (1984): Braşov (Brassó) 334 136; Constanţa 306 879; Timişoara (Temesvár) 301 612.
Államforma: szocialista köztársaság. Államfő: Nicolae Ceauşescu (szül. 1918. jan. 26.). Kormányfő: Constantin Dăscălescu (1982. máj. óta). Nemzeti ünnep: aug. 23.
Gazdaság: Pénznem: leu (lej) (1989. jún.: 9,54 = 1 USD). GDP (1988): 68,4 Mrd USD. GDP/fő (1988): 2983 USD. Gazdasági növekedés (1988): 3,2%. Adósságszolgálat a GNP %-ában (1984): 4,3. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1984): 3,5. Fogyasztói árváltozások (1988): 2,9%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 28%; ipar és kereskedelem 37%. Export (1984): 10,7 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj-kitermelő berendezés, fa, gép, textília, gabona, cement, jármű, élelmiszer, vegyipari termék. Főbb exportpartnerek: Szovjetunió 18%, NSZK 7%. Import (1984): 8,1 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, vasérc, koksz, nyersanyag, acéláru, gyógyszer. Főbb importpartnerek: Szovjetunió 18%, Egyesült Államok 8%, Irán 7%, NSZK 6%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1986) 11 221 km; ebből villamosított, 3328 km. Közúti hálózat (1985): 14 666 km. Főbb kikötők: Constanţa, Galaţi, Brăila. Hírközlés: Tv (1985): 3 982 000. Rádió (1985): 3 235 000. Telefon (1984) 1,86 M. Napilap (1985): 187/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1984): férfiak: 67,0; nők 72,6 év. Születés (1985): 15,0‰. Halálozás (1984): 10,0‰. Népességnövekedés (1985): 0,5%. Csecsemőhalandóság (1985): 22,0‰. Kórházi ágyak (1986): 213 560. Orvosok (1986): 48 062 (ebből 7356 fogorvos). Egy orvosra jutó lakosok (1981): 740.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1986): 98%. Iskolakötelezettség: 10 év.
A II. világháború végén a Szovjetunió mellé álló ország 1965. évi alkotmánya a népköztársaságot szocialista köztársasággá változtatja. Márc.-tól Gheorghiu Dej pártfőtitkár halála óta – Nicolae Ceauşescu áll a párt élén. 1974 márciusától az újonnan létrehozott köztársasági elnöki hivatalt is ő tölti be. Emellett ő az államtanács elnöke. Jelenlegi miniszterelnöke, Constantin Dăscălescu 1982. máj. óta tölti be funkcióját; első helyettese felesége Elena Ceauşescu, aki egyben a legfelsőbb pártvezetés tagja is. Fia a pártvezetés póttagja, az ifjúsági szervezet irányítója, egyben az ifjúsági ügyekért felelős miniszter. 1984. okt.-ben megerősítik funkciójában az 1985 elején 3,4 millió tagot számláló RKP főtitkárát. A kormányt és a végrehajtó apparátust rendszeresen és jelentősen átalakítják, a vezetés folyamatosan hangsúlyozza, hogy a végrehajtásban súlyos mulasztások történnek. Az eladósodást drasztikus takarékossági eszközökkel igyekeznek csökkenteni, ezek keretében a lakosság élelmiszer- és energiaellátását is lényegesen korlátozzák. 1987. dec.-ben az RKP országos konferenciája megerősíti az addigi irányvonalat. 1988 tavaszán megszüntetik a magyar és a német helységnevek használatát, majd bejelentik a vidék totális átformálásának tervét: az évezredfordulóig a felére csökkentik a falvak számát. Az elhatározások szerint 7-8000 települést buldózerrel számolnak fel. A 35 ország részvételével rendezett, az emberi jogokkal foglalkozó bécsi Helsinki-utókonferencián jún.-ban a román delegáció egyedül lép fel a közös közleménnyel szemben. Az országot egyre több nemzetközi fórumon elítélik, s belpolitikáját a szocialista országokban is bírálják. Szept.-ben Ceauşescu és Grósz Károly Aradon tárgyal. 1989-ben Genfben, az emberi jogokkal foglalkozó konferencián és más nemzetközi tanácskozásokon is elítélik a román belpolitikát. Több nyugati nagykövetet visszahívnak, miközben erősödik a tiltakozás a „szisztematizálás”, a falurombolás ellen.
