PERU
PERU
Perui Köztársaság
República del Perú (spanyolul)
Dél-Amerika
Földrajz: Terület: 1 285 216 km2, Magyarországnál kb. 14-szer nagyobb. Fekvés: D-Amerika csendes-óceáni partvidékén. Szomszédai: Ecuador, Kolumbia (É), Brazília, Bolívia (K), Chile (D). Felszín: Területének felén az Andok hegyvidéke és a hegyek közé zárt fennsíkok. Ny-on keskeny, száraz síkság; K-en az Amazonas-medence trópusi növényzetű síksága. Legmagasabb pont: Huascarán (6768 m). Legjelentősebb folyók: Ucuyali, Marańon, Amazonas. Legnagyobb tó Titicaca-tó.
Népesség: Lakosság (*1987): 20 730 000. Életkor szerint: 0–14: 40,5%: 15–59: 54,0%; 60–; 5,5% . Népsűrűség: 16,1/km2. Etnikai csoportok: indián 49%; mesztic 33% ; fehér 10%: fekete, mulatt, japán, kínai. Nyelvek: spanyol (hiv.), kecsua (hiv.), aymará. Vallások: r. kat. 95%, protestáns 1%, törzsi vallású. Városi lakosság: 68%. Főváros: Lima (*1984): 5 331 000. Városok (*1984): Arequipa 509 000; Callao 460 000; Trujillo 403 000.
Államforma: köztársaság. Államfő: Alan García Pérez (szül. 1949. máj. 23.). Kormányfő: Armando Villanueva (1988. máj. óta). Nemzeti ünnep. júl. 28.
Gazdaság: Pénznem: inti (1989. jún.: 2965,57 = 1 USD). GDP (1988): 31,4 Mrd USD. GDP/fő (1988): 1476 USD. Gazdasági növekedés (1988): –7,5%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1988): 1,4. Adósságszolgálat az export %-ában (1988) 11,4. Adósság/fő (1988): 866 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1987): 4,0. Fogyasztói árváltozások (1988): 665,3%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 40%; ipar és kereskedelem 19%. Export (1987): 2,6 Mrd USD. Főbb exportcikkek: réz-, ezüst-, cink-, vas-, ólomérc, hal, kávé, cukor, gyapot. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 27%, Japán 10%, Nagy-Britannia 6%. Import (1987): 2,75 Mrd USD. Főbb importcikkek; gép, berendezés, textília, jármű, fémáru, élelmiszer, közszükségleti cikk, energia, gyógyszer. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 27%, NSZK 8%, Japán 7%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1986): 1672 km. Közúti hálózat (1986): 69 942 km; ebből burkolt 7459 km. Gépjárművek (1987): 610 813. Főbb kikötők: Callao, Mollendo, Talara. Hírközlés: Tv (1985): 1,5 M. Rádió (1985): 4 M. Telefon (1986): 626 643. Napilap (1985): 57/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 58,3; nők: 62,2 év. Születés (1985): 36,0‰. Halálozás (1985) 10,0‰. Népességnövekedés (1985): 2,5%. Csecsemőhalandóság (1985): 82,0‰. Kórházi ágyak (1982): 29 991. Orvosok (1982): 14 751. Egy orvosra jutó lakosok (1981): 1390.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1987): 79%. Iskolakötelezettség: 6 év.
Az ország 1821 júl. 28-án nyilvánítja ki függetlenségét Spanyolországtól. 1968. okt.-ben Belaúnde Terry polgári kormányzatát Juan Velasco Alvarado tábornok dönti meg. A baloldali katonai vezetést 1975. aug.-ban Francisco Morales Bermudez hasonló irányultságú kormányzata folytatja, miután vértelen puccsal átveszi az irányítást. Belaúnde Terry 1980. júl.-ban folytathatja, amit 1968-ban abbahagyott. 1985. júl.-ban az ország s a földrész legfiatalabb elnöke, Alan García Pérez balközép irányultságú APRA pártja 45,7%-kal először nyer választásokat. Garcia bejelenti: csak az exportjövedelmek 10%-át fordítja adósságtörlesztésre. Újító belpolitikája a Fényes Ösvény nevű maoista csoport sorozatos gerillaakciói miatt eddig nem tud megvalósulni. 1988 végén, majd 1989 első felében többször átalakítják a kabinetet. Jan.-ban García elnök elveszti az APRA-párt vezetését, valamint a lakosság többségének bizalmát. Az 1990-es választásokra, a konzervatívok színeiben, Vargas Llosa író is bejelenti jelölését. Okt.-ben a kormány lemond.
