NICARAGUA
NICARAGUA
Nicaraguai Köztársaság
República de Nicaragua (spanyolul)
Közép-Amerika
Földrajz: Terület: 130 000 km2, Magyarországnak kb. 1,5-szerese. Szomszédai: Honduras (É), Costa Rica (D). Felszín: Ny-on hegyvidék, ma is működő vulkánokkal; középső része fennsík; a K-i partszakasz lagúnás, őserdővel borított vidék. Legmagasabb pont: Isabella-hegység (2438 m). Legjelentősebb folyók: San Juan, Coco, Rio Grande. Legnagyobb tavak: Nicaragua-tó, Managua-tó.
Népesség: Lakosság (*1986): 3 380 000. Életkor szerint: 0–14: 46,7%: 15–59: 49,2%; 60–: 4,1%. Népsűrűség: 26,0/km2. Etnikai csoportok: mesztic 60%, fehér 17%; fekete, mulatt, zambo 15%; indián 4%. Nyelvek: spanyol (hiv.), angol. Vallások: r. kat. 95%, protestáns 3%, zsidó. Városi lakosság: 56%. Főváros: Managua (1982): 682 111. Városok (1982): León 100 982; Granada 88 636; Masaya 74 946.
Államforma: köztársaság. Államfő: Daniel Ortega Saavedra (1985. jan. 10. óta). Nemzeti ünnep: júl. 19., szept. 15.
Gazdaság: Pénznem: córdoba (1989. jún.: 7361,74 = 1 USD). GDP (1988): 483 M USD. GDP/fő (1988): 133 USD. Gazdasági növekedés (1988): –10,0%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1988): 13,5. Adósságszolgálat az export %-ában (1988): 22,3. Adósság/fő (1988): 2155 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1984): 134. Fogyasztói árváltozások (1988): 4568,6%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 41%; ipar 13%. Export (1986): 350 M USD. Főbb exportcikkek: kávé, banán, gyapot, fa, cukor, szezám, aranyérc. Főbb exportpartnerek (1986): szocialista országok 50%, tőkés országok 25%, fejlődő országok 25%. Import (1986): 800 M USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, közszükségleti cikk, vegyipari termék, gyógyszer, energia, élelmiszer. Főbb importpartnerek (1986): szocialista országok 50%, tőkés országok 25%, fejlődő országok 25%.
Közlekedés: Vasúti hálózat: 373 km. Közúti hálózat (1984): 25 000 km; ebből burkolt: 4000 km. Gépjárművek (1981): személygépkocsi: 23 000; egyéb gépjármű: 40 000. Főbb kikötők: Corinto, San Juan del Sur, Puerto Cabezas. Hírközlés: Tv (1985): 190 000. Rádió (1985): 800 000. Telefon (1984): 51 237. Napilap (1985): 46/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 58,7; nők: 61,0 év. Születés (1985): 44,0‰. Halálozás (1985): 9,0‰. Népességnövekedés (1985): 3,5%. Csecsemőhalandóság (1986): 37,0‰. Kórházi ágyak (1984): 5045. Orvosok (1984): 2172. Egy orvosra jutó lakosok (1981): 2290.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1986): 66%. Iskolakötelezettség: 7–12 éves korig.
Az 1838. ápr. 30-án függetlenné váló ország a Somoza család 46 éves diktatúrája után 1979. júl. 19-én a baloldali sandinisták vezetése alá kerül. A 17 éves harcot követően júl. 20-án a nemzeti újjáépítés kormányzó juntája veszi kezébe a hatalmat. Az 1984. nov.-i választások után ez a szerv megszűnik; az új elnök Daniel Ortega Saavedra, aki egyben a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front vezetője is. 1981-től az ország háborút folytat a rendszerre törő kontrákkal, akik amerikai támogatással akarják eltávolítani a sandinistákat. A kontrák 1986-ban 100 millió USD-s segélyt kapnak az Egyesült Államoktól, ám 1987 elején politikai válságba kerülnek: több vezetőjük lemond tisztségéről. A belső ellenzéket a háborús körülmények között a rendszer csak részben tűri meg. Beszüntetik a La Prensa c. ellenzéki napilapot, kiutasítják a kontrákat nyíltan támogató egyházi vezetőket. Az 1987. aug.-i közép-amerikai béketerv szerint visszavonják ezeket az intézkedéseket, s közvetett, majd közvetlen tárgyalások indulnak a kontrák vezetőivel. 1988 tavaszán 60 napos tűzszünetről állapodnak meg; a tárgyalások azonban akadoznak. A tűzszünetet egész nyárra meghosszabbítják. 1989 febr.-ban a sandinisták és a kormány békét kötnek egymással. 1990. febr.-ra választásokat helyeznek kilátásba. Ezt megkönnyítendő, az 1989. aug.-i hondurasi közép-amerikai csúcsértekezleten az elnökök a kontrák leszerelésének tervét fogadják el.
