SURINAME
SURINAME
Suriname Köztársaság
Republiek van Suriname (hollandul)
Dél-Amerika
Földrajz: Terület: 163 265 km2, Magyarországnál több mint 1,5-szer nagyobb. Fekvés: Dél-Amerika ék-i partvidékén. Szomszédai: Guayana (Ny), Brazília (D), Francia-Guayana (K). Felszín: Az Atlanti-óceán partvidéke mentén széles síkság, D-en őserdővel borított domb- és hegyvidék. Legmagasabb pont: Juliana Top (1280 m). Legjelentősebb folyók: Corantijn, Marowinje, Suriname.
Népesség: Lakosság (1985): 384 903. Népsűrűség: 2,4/km2. Etnikai csoportok: hindi 37%, kreol 31%, indonéz (jávai) 15%, fekete 9,5%, kínai 1,6%, fehér 1%. Nyelvek: holland (hiv.), angol (hiv.), takki-takki (keveréknyelv). Vallások: keresztény 37%, hindu 33%, mohamedán 22%. Városi lakosság: 50%. Főváros: Paramaribo (*1983): 200 000. Városok: Nieuw Nickerie, Albina.
Államforma: köztársaság. Államfő: Desi Bouterse (1982. február 5. óta). Kormányfő: Jules Wijdenbosch. Nemzeti ünnep: november 25.
Gazdaság: Pénznem: gulden (holland forint) (1987. május: 1,78 = 1 USD). GNP (1983): 1,2 Mrd USD. GNP/fő (1983): 3520 USD. Gazdasági növekedés (1973-82): 5,1%. Fogyasztói árváltozások (1984): 3,7%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 29%, ipar és kereskedelem 15%. Export (1982): 366 Mrd USD. Főbb exportcikkek: timföld, bauxit, alumínium, rizs. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 36%, Hollandia 17%, Norvégia 13%. Import (1982): 449 M USD. Főbb importcikkek: iparcikk, élelmiszer, gép, energia. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 31%, Hollandia 19%, Trinidad-Tobago 15%, Japán 7%.
Közlekedés: Vasúti hálózat: 167 km. Közúti hálózat: 1353 km. Gépjárművek (1983): Személygépkocsi: 29 418, egyéb gépjármű: 11 265. Főbb kikötő: Paramaribo. Hírközlés: Tv (1984): 43 000. Rádió (1984): 187 000. Telefon (1982): 27 495. Napilap (1984): 80/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 67,0, nők: 71,9 év. Születés (1980): 28,0‰. Halálozás (1980): 9,0‰. Népességnövekedés (1980): 2,0%. Csecsemőhalandóság (1984): 23,0‰. Kórházi ágyak (1980): 13 kórház.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1984): 65%. Iskolakötelezettség: 6-12 éves korig.
A korábbi holland gyarmat – amelyet a hollandok cserével szereztek az angoloktól – 1975. november 25-e óta független. A polgári kormányzat csak 1980-ig tart, amikor az új katonai tanács tagjai először a kormányfőt, majd augusztusban az elnököt, Johan Ferriert is letartóztatják. Az alumíniumipar nemzeti ellenőrzését célul kitűző katonák először Chin Sent nevezik ki miniszterelnöknek, aki polgári-katonai kormányt szervez. 1982-től Desi Bouterse ezredes veszi át a vezetést, akit 1985 augusztusában választások is megerősítenek hivatalában. 1980 óta az alkotmány hatályon kívül van, pártok nem működnek. 1985 óta a parlament tagjait kinevezik. 1987-ben feszültségek mutatkoznak a katonai vezetésen belül.
