Czégéres tolvaj, – czégéres gazember.
(A tolvajok közt a leggazabb.)
Czégéres bűn, czégéres gonosz.
Czégér nélkül is elkél a jó bor.
Czél szentesíti az eszközt.
Czérna hangu.
(Azaz nagyon vékonyan, soprán hangon énekel, dalol.)
Czérnaszál nem hajókötél.
Czifra, mint a rácz oltár.
(A rácz oltárok igen tarkabarkák.)
Czifra, mint az eladó leány.
Czifra, mint a komédiás asszony.
Czifra nyomoruság.
(Rangtartás mód nélkül.)
»Czifra ruha, bársony bajkó,
Szobában a végrehajtó.«
Czifra szolgáló, – dologtalan asszony.
(Minő az asszony, olyan a cselédje.)
Czifra lakodalom, kevés jutalom.
Czifra, mint a remek ökör.
Czifra, mint a markotányosnő.
22Czifra ruhába öltözött, mintha Csicsóba készülne.
Czifrázza, mint macska az ugrást.
Czigány is a maga lovát dicséri.
(Mindenkinek szép a magáé.)
Czigánynak büdös a kender.
(Mert emberakasztó zsineget abból készitenek.)
Czigány kereket hányni, – vagy vetni.
Czigánykodik.
(Szemtelenül alkuszik.)
Czigány utczába szaladt; vagy: czigány torokba ment.
(A légcsőbe ment az étel vagy ital.)
Czigány nem való sem vadra, sem hadra.
(T. i. hadakozásra.)
Czigánytól szenet, macskától hájas bajos venni.
Czigánytól szenet, örménytől selymet, udvarból feleséget ne végy.
Czigánynak tilt lopást.
(Lehetetlent kiván. Olyant tilt, amit nem lehet.)
Czigány nem hal a vizben.
(Szójáték.)
Czigánynyal találkozni, szerencsét jelent.
(Babonás km.)
Czigány pecsenye.
(Lásd: »Laczi-konyhá«-nál.)
Czigány sem mond mindig igazat.
(T. i. sohasem.)
Czigány jobbágy, csiga gyüjtemény, galamb majorság: nem nagy gazdaság.
Czinczognak az egerek, nincs itthon a macska.
Czirogatással is lehet ártani.
(Vagyis: hizelkedéssel.)
Czinegének kóró a nyársa.
Czinkét fog a feje.
(Tök fejü. Nagyon gyenge felfogásu.)
Czoki kása, nem szoki kása.
Czukorrágás – gyermekszokás.