Jer 11.
Jer 11.
Jeremiás és a szövetség megtartása
Jer 11,1
Ezt a szózatot intézte az Úr Jeremiáshoz:
Jer 11,2
Szólj Júda népéhez és Jeruzsálem lakóihoz.
Jer 11,3
Így beszélj: Ezt mondja az Úr, Izrael Istene: Átkozott az az ember, aki nem hallgat e szövetségnek a szavaira,
Jer 11,4
amelyeket atyáitoknak parancsoltam, amikor kivezettem őket a vaskohóból, Egyiptom földjéről. Ezt mondtam nekik: Hallgassatok szavamra, teljesítsétek minden parancsomat, akkor az én népem lesztek, én meg a ti Istenetek leszek,
Jer 11,5
és teljesítem az esküt, amellyel megesküdtem atyáitoknak, hogy tejjel-mézzel folyó országot adok nekik, amint ez ma is így van. Erre így feleltem: Megteszem Uram!
Jer 11,6
Aztán ezt mondta nekem az Úr: Hirdesd ezt Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin. És mondd: Hallgassatok a szövetség szavaira és engedelmeskedjetek nekik!
Jer 11,7
Mert amikor kihoztam atyáitokat Egyiptom földjéről, ünnepélyesen figyelmeztettem őket; folyton-folyvást figyelmeztettem őket; mind a mai napig és mondtam: Halljátok meg a szavamat!
Jer 11,8
De ők nem hallgattak rám, s nem figyeltek ide. Sőt, mindenki a saját gonosz szíve sugallatát követte. Ezért ellenük fordítom e szövetség szavait, amelyeket mind azért rendeltem, hogy megtartsák, de ők nem tartották meg.
Jer 11,9
Így szólt hozzám az Úr: Pártütés van Júda férfiai és Jeruzsálem lakói között.
Jer 11,10
Visszatértek atyáik gonoszságaihoz, akik nem akarták meghallani szavaimat. Ők is idegen istenek nyomába szegődnek, hogy nekik szolgáljanak. Izrael háza és Júda háza megszegte szövetségemet, amelyet atyáikkal kötöttem.
Jer 11,11
Ezért azt mondja az Úr: Íme, olyan veszedelmet hozok rájuk, amelyből nem menekülhetnek meg; ha kiáltanak hozzám, nem hallgatom meg őket.
Jer 11,12
Menjenek csak Júda városai és Jeruzsálem lakói, és kiáltsanak azokhoz az istenekhez, amelyeknek tömjént áldoztak; bizony, nem fogják őket megsegíteni nyomorúságuk idején.
Jer 11,13
Mert annyi a te istened, Júda, ahány a városod; és annyi oltárt építettél Baalnak illatáldozatot bemutatni, ahány utcája van Jeruzsálemnek.
Jer 11,14
Te meg ne járj közben ezért a népért; ne könyörögj és ne imádkozz értük! Mert úgysem hallgatom meg őket, ha nyomorúságuk idején segítségért kiáltanak hozzám.
Feddő szó a templom látogatóihoz
Jer 11,15
Mit keres szerelmesem házamban? Viselkedése csupa képmutatás! Tán fogadalmaid és a nekem szentelt hús megszabadíthatnak gonoszságodtól? És tisztává tehetlek miattuk?
Jer 11,16
„Szép növésű, termékeny olajfa” - így hívott az Úr. De egy nagy vihar morajával tűzbe borította lombját, és elégtek ágai.
Jer 11,17
Mert a Seregek Ura, aki ültetett, veszedelmet mondott ki rád a gonoszság miatt, amelyet Izrael háza és Júda háza azzal követett el, hogy a Baalnak bemutatott illatáldozattal felingerelt.
Jeremiást szülővárosának népe üldözi
Jer 11,18
Az Úr szólt nekem róla, s én felfigyeltem rá. Igen, Uram, feltártad előttem szándékukat. 12
Jer 11,19
Én meg olyan voltam, mint a szelíd bárány, amelyet vágóhídra hurcolnak; nem tudtam, hogy terveket koholnak ellenem, mondván: Pusztítsuk el a fát, ereje teljében vágjuk ki az élők földjéről, úgyhogy még a nevét se emlegessék többé.
Jer 11,20
De te, Seregek Ura, igazságos ítélettel ítélsz; te a vesék és a szívek vizsgálója vagy. Engedd látnom, miként állsz rajtuk bosszút, mert terád bíztam ügyemet.
Jer 11,21
Ezt mondta ki az Úr Anatot férfiaira, akik elhatározták, hogy megölnek, s így figyelmeztettek: „Ne prófétálj az Úr nevében, mert különben meghalsz a kezünk között.”
Jer 11,22
Nos, így büntetem meg őket: Ifjaik kard élén hullnak el; fiaik és lányaik pedig éhen vesznek.
Jer 11,23
Egy sem marad meg közülük, ha majd veszedelmet hozok Anatot férfiaira, amikor elérkezik bűnhődésük esztendeje.
