17.
Ha már választa nőt szemed,
S elérted űzött őzikéd,
Az értelemnek adj helyet
És arra bizd a sziv ügyét.
S elérted űzött őzikéd,
Az értelemnek adj helyet
És arra bizd a sziv ügyét.
| S tanácslód bölcsebb fej legyen, |
| Ki sem gyerkőcz, sem nőtelen. |
S ha ajkad vallomást fakaszt,
Ne mézes szókkal ejtse szád,
Mert csalfa tőrnek véli azt;
A béna könnyen lel hibát.
Ne mézes szókkal ejtse szád,
Mert csalfa tőrnek véli azt;
A béna könnyen lel hibát.
| De mondd ki nyiltan: szereted, |
| S cserébe add személyedet. |
És bármi zord is homloka,
Még éj se lesz, s már földerül,
S nagy későn bánja meg maga
Hogy fosztva volt ez élvitül.
Még éj se lesz, s már földerül,
S nagy későn bánja meg maga
Hogy fosztva volt ez élvitül.
| S lesz dupla vágy még reg előtt |
| A mit haraggal ellökött. |
És bármiként erősködik,
Átkoz, szidalmaz s mond nemet:
Ereje végre megtörik
S ármánytól megtanítva fedd:
Átkoz, szidalmaz s mond nemet:
Ereje végre megtörik
S ármánytól megtanítva fedd:
| »Ha oly erőm van mint tiéd, |
| Hitemre, ezt meg nem nyeréd!« |
Szabd vágyihoz minden utad,
Ne sajnálj adni, s főleg ott
Hol érdemed jutalmat ad,
S mit néki a hir bésugott:
Ne sajnálj adni, s főleg ott
Hol érdemed jutalmat ad,
S mit néki a hir bésugott:
| Bármily erősség, vár, torony: |
| Golyó ledönti ha arany. |
Szolgáld mindig igaz-hiven,
S ha kérsz, légy hű s mértékletes;
S hozzád míg ő nem hűtelen,
Ujabb szerelmet ne keress;
S ha kérsz, légy hű s mértékletes;
S hozzád míg ő nem hűtelen,
Ujabb szerelmet ne keress;
| S ha alkalom nyil, megragadd, |
| Bár ő akármint megtagad. |
Mit csalfa csellel sző a nő,
Ő arra szép külszint tapaszt,
Az ármány nem bukkan elő,
S kakasa meg se sejti azt;
Ő arra szép külszint tapaszt,
Az ármány nem bukkan elő,
S kakasa meg se sejti azt;
| Avagy nem untig hallod-e: |
| Csak semmi a nő-ajk „nem”-e? |
S ha küzd a férfival a nő,
Bünért küzd s nem hogy szent legyen;
Egök nincs; lesz szenteskedő,
Ha rajt erőt a kor veszen.
Bünért küzd s nem hogy szent legyen;
Egök nincs; lesz szenteskedő,
Ha rajt erőt a kor veszen.
| Ha ágyban élvnek egyedül |
| Csók kéne: nő nőt vesz nejül. |
De csitt, elég! sok is nagyon!
S ha hölgyem is hallá e dalt,
Tudom hogy lesz mit hallanom
Hogy nyelvem ollyan hosszu volt.
S ha hölgyem is hallá e dalt,
Tudom hogy lesz mit hallanom
Hogy nyelvem ollyan hosszu volt.
| S pirulni fog, bevallom itt, |
| Hogy igy feltártam titkait. |
