MAGYAR ZOLTÁN,
MAGYAR ZOLTÁN,
MAGYAR ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Teljes mértékben egyet tudunk érteni azzal, hogy az agrár-generációváltás problémáját megpróbáljuk megoldani, könnyíteni ezt a folyamatot.
És ahogy már elhangzott, ez valóban nemcsak egy magyar probléma, hanem jellemzően egész Európát sújtja, de nekünk itt a hazai viszonyokkal kell elsősorban foglalkozni. Azt sajnálom, hogy ennyi időnek el kellett telnie, hogy lépéseket intézzenek e tekintetben, hiszen azért már jó tíz éve folyamatosan téma ez itt az Országgyűlésben, már hogy az agrár-generációváltást jogszabályokkal is elő kellene segíteni.
Főleg azokhoz a pontokhoz szeretnék hozzászólni, illetve azokhoz nyújtunk be majd módosító indítványokat, melyek, úgy érzem, hogy vagy indokolatlanul szűkítik néhol a célt, a cél elérését, máshol meg éppen lehetőséget teremtenek, úgy gondolom, esetleg spekulációs célú kihasználására is a jogszabálynak.
Itt ezt a 60 éves kort sem értem igazán, két tekintetben sem. Egyrészt nyilvánvalóan az a cél, hogy fiatalítsuk a gazdálkodói társadalmat, akkor túl sok a 60 éves kor. Ha tehát ezt a célt el akarjuk érni, akkor lehetnénk bátrabbak, és fiatalabb korosztálynál is meg lehetne húzni.
Másrészt pedig azt gondolom, hogy nem feltétlenül kell valakinek 60 évesnek lennie ahhoz, hogy úgy gondolja, hogy meg akarja őrizni a gazdaságának az egységét, és egyben szeretné átadni. Lehet számtalan olyan élethelyzet, amikor ezt 60 évesnél fiatalabb korában is az ember végig szeretné vinni, és nem szeretné a mostani folyamatokon keresztül bonyolultan, darabokra szedve, kockáztatva az évtizedes elért eredményeket, hanem tényleg egyben szeretné a gazdaságát továbbadni. Itt tehát ebben az esetben is indokolatlannak érzem ezt a konkrét kormeghatározást.
A hozzátartozói láncolatos kitétel teljesen jogos, egyértelműen az elsődleges cél az, hogy amennyiben ezt lehetséges, ez családon belül maradjon és adódjon tovább. Értelemszerűen ez a legkedvezőbb élethelyzet, és ezt minden eszközzel a jogszabálynak is segítenie kell.
Ugyanakkor, azért járva az országot, találkozva az idősebb gazdálkodókkal, egyre többen mondják el azt panaszként, hogy nem tudják ezt családon belül megoldani, egészen egyszerűen a gyermekek, az utódok nem feltétlenül a mezőgazdaságban gondolkodnak, akár külföldre kényszerültek ki a gazdasági helyzet miatt, akár teljesen más pályát választottak, tehát értelemszerűen meg kell adni annak a lehetőségét, hogy családon kívül megoldódjon ez a történet.
(16.30)
Akkor viszont ezt a hétéves foglalkoztatási viszonyt érzem ebben az esetben túlzónak, sőt egyáltalán nem életszerű, kevés gazdálkodó tudja ezt már programszerűen… - eleve nem is ismerhette, hogy ez a jogszabály meg fog születni, már évekkel korábban valakit alkalmaznia kellett volna, vagy valamilyen munkajogviszonyban kellene állniuk ahhoz, hogy aztán majd neki tervszerűen ezt a gazdaságot át tudja ezen jogszabályi keretek között adni. Tehát úgy gondolom, hogy ez túlzó szűkítés, aminek nem igazán látjuk az értelmét.
Érdekelne még az is, ugyan érintették szóban, hogy például az AKG-nál is és egyéb olyan támogatásoknál, ahol több év, akár öt év fenntartási kötelezettség van, ezt a problémát is egyben meg fogja tudni oldani ez a gazdaságátadási szerződés, hogy ez akkor ezek szerint az Európai Unió szerveivel egyeztetve lett, vagy a már most meglévő átadási formák kerültek beépítésre ebbe a gazdasági szerződésbe, vagy ezt mégis hogyan képzeljük el, nehogy ebből később az Európai Uniónál probléma legyen, és a korábbi gazdaság tulajdonosán kérjék számon a gazdaságátadás utáni helyzetben is, mondjuk, a fenntartási kötelezettséget.
Beszéltek arról is itt az előttem szólók, hogy a nemzedékváltás feltételrendszerét ilyen formában is szeretnék elősegíteni. Azért hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy nyilván ez a jogszabály is egy lépés lehet erre, de számtalan egyéb dolog is hiányzik ahhoz, hogy ma egy fiatal jellemzően szívesen akarjon gazdálkodni, és ezt a terhet magára vegye. Itt a XXI. században azért elvárnak már, mondjuk, olyan vidéki életminőséget és életkörülményeket a mindennapjaikban, ami nagyon-nagyon messze van a mai Magyarországon egy nagyvárosban elérhető körülményekhez képest, gondolok itt akár már a szórakozási lehetőségekre, akár a kulturálódási lehetőségekre, akár az utak állapotára, akár a közösségi közlekedésre, az egészségügyi rendszerre, a szociális rendszerre vagy az oktatás minőségére. Tehát olyan ordító különbségek vannak hazánkban a vidéki régiók és jellemzően a fejlettebb nagyobb városok minősége között, ami mind-mind hátráltatja ezt a folyamatot. Tehát amellett, hogy ezt a jogszabályt meghozzák, érdemes lenne ezeknek is sokkal nagyobb figyelmet szentelni.
Vagy a kiszámíthatóság kérdésköre. Értem én, hogy egy szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdaság esetében ez most egy járható út lehet, de sokkal komolyabb kiszámíthatóságot várnának el például az állattenyésztők, például a zöldség-gyümölccsel foglalkozó gazdaságok esetében ez a pluszlehetőség lehet, hogy nem lesz sokkal vonzóbb, mivel az ő helyzetük egyáltalán nem olyan kiszámítható, mint mondjuk, a szántóföldi növénytermesztés esetében.
Ha már beszéltem arról, hogy hol érzem túl szigorúnak a jogszabályt, arra viszont például nem kapunk garanciákat, hogy egy konkrét példát mondjak, hogy Mészáros Lőrinc majd egyszer megkapja az utasítást arra, hogy a valódi tulajdonosnak végre ki kellene juttatni ezeket a megszerzett termőföldeket. Remélem legalábbis, most legyünk jóindulatúak, hogy a jogszabálynak nem ez az egyik célja, de például az ő lehetőségeit viszont nagyon könnyűre fogják. Tehát az arra való garanciákat, hogy spekulációs célú nagybirtokszétírásra ne lehessen használni ezeket a könnyítéseket, nem tartalmazza a jogszabály. Majd erre vonatkozóan szeretnénk tehát módosító indítványokat benyújtani, és reméljük, hogy ezek támogatásra találnak a többség részéről.
Összefoglalva: teljes mértékben egyetértünk magával a céllal. Én azt nem gondolom, hogy ez radikálisan fogja növelni a gazdaságátadásoknak a számát, bár tényleg ne legyen igazam, és próbáljuk meg a lehető legnagyobb mértékben ezt elősegíteni, mindenkinek ez kell hogy legyen a célja. A módosító indítványokkal pedig, még egyszer mondom, azt szeretnénk elérni, hogy ahol feleslegesnek érezzük a jogszabály életszerűtlenségét, a szigorúságát, ott enyhíteni, ahol pedig ezeket hiányoljuk, ott pedig szeretnénk szigorúbbakat bevezetni.
Köszönöm a lehetőséget, elnök úr, és remélem, hogy miniszter úr lehetőséget ad arra, hogy már a vitába beszáll, és majd tudunk reagálni esetleg a válaszban elmondott érveire is. Köszönöm.
