DR. NAGY ISTVÁN
DR. NAGY ISTVÁN
DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Jelenleg a magyar agrárium meghatározó többségét a kis- és középvállalkozások körébe tartozó, egyénileg vagy családi gazdaság keretein belül dolgozó mezőgazdasági őstermelők alkotják. Jelentőségük vitathatatlan, így működésük támogatása elengedhetetlen a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar további fejlődése szempontjából.
Ezt felismerve fogadta el a tisztelt Ház tavaly sokpárti támogatással a családi gazdaságokról szóló törvényt, amely az első lépcsője volt a mezőgazdaságban megcélzott generációs megújulási törekvéseinknek, és amelynek következtében mintegy 30 ezer fő jelentkezett be újonnan az őstermelői nyilvántartásba.
E folyamat következő lépése az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény, amely új, önkéntes lehetőséget teremt a gazdaság átadására azoknak a gazdálkodóknak, akik az átdolgozott évtizedeket követően, a gazdaság működőképességének fenntartását szem előtt tartva biztosítanának lehetőséget utódaik számára. Úgy is fogalmazhatnánk ezt, lehetővé tesszük az apáknak, hogy gyönyörködjenek fiaik keze munkájának eredményében.
A törvénytervezetet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének aktív és támogató közreműködésével készítettük el, amelyért ezúton is köszönetemet szeretném kifejezni.
Az agrárpolitika alapvető célja, hogy a generációs megújulást elősegítve modernizálja, fenntarthatóvá és hatékonnyá tegye a termelést, a vidéki térségek demográfiai folyamatait kedvezőbb irányba fordítsa, horizontális és vertikális együttműködésre ösztönözzön, erősítse a termelők piaci megjelenését, ezáltal is biztosítva a lakosság minél szélesebb körű, hazai minőségi termékekkel történő ellátását.
A Központi Statisztikai Hivatal a 2020. évi gazdaságszerkezeti összeírásának adatai alapján mind az egyéni gazdálkodók, mind a gazdasági szervezetek irányítóinak korösszetétele kedvezőtlen, többségük az idősebb korosztályhoz tartozik. Az egyéni gazdálkodók több mint 60 százaléka 55 év feletti, és ennek a csoportnak több mint fele 65 éves vagy idősebb, a gazdasági szervezetek irányítóinak pedig a fele idősebb 55 évesnél. Ugyanakkor a 40 év alattiak aránya az egyéni gazdálkodók között 10 százalék, a gazdasági szervezetek irányítói között pedig 12 százalék.
Összességében elmondható, hogy a KSH gazdaságszerkezeti összeírásának 2016-os és ’20-as adatainak összevetésében mindkét csoport korösszetétele romlott, másrészt a probléma nagyobb súllyal jelentkezik az egyéni gazdaságok körében, mivel számosságukban több személyt érint, rosszabbak az adatok, továbbá esetükben a társas vállalkozásokkal, a gazdasági szervezetekkel szemben nincsenek meg a gazdaságátadás kiépített jogi lehetőségei.
Mostanra azonban a gazdálkodók gerincét adó rendszerváltó generáció elérte a nyugdíjkorhatárt. Ha az átadás még az átadó gazdálkodó életében történik meg, akkor tudásával, tapasztalatával segíteni tudja az átvevőt. A tudásátadás eme formája nagyon értékes a fiatalok számára, ezért mi is kiemelten támogatjuk a generációk közötti együttműködésnek a megvalósulását.
Az agrárium fiatal termelőinek mintegy 90 százaléka elsősorban működő gazdaságot vesz át. A sikeres generációs megújulás főként a gazdaságok minél hatékonyabb átadásán múlik. Szerencsés esetben ez családon belül történik meg. A nemzedékváltásnak ugyanakkor nincsenek meg a hazai hagyományai, bejáratott rendje. Az elmúlt időszak felméréseinek eredményeit tekintve a megkérdezett érintettek számára a saját megítélésük szerint a gazdaságátadásnál, -átvételnél a legnagyobb nehézséget az adminisztrációs feladatok jelentik.
(16.00)
Az átadás során problémaként merül fel, hogy rendezni kell a különböző beszállítói, termékértékesítési, vállalkozási szerződésekben a különböző támogatásokhoz kapcsolódó kötelezettségek átvállalását, a jogutódlást és a hatósági engedélyek módosítását. Ez így egy átlagos gazdaságot nézve tízes nagyságrendben kötendő átruházási szerződést, jó pár szerződésmódosítást, támogatásiokirat-módosítást és számos hatósági engedély módosítását jelenti, amelyek összességében akár nyolc-tíz hónapig is eltartanak. Ezért a generációs megújítás folyamatában következő lépésként az átadáshoz kapcsolódó adminisztrációs terhek könnyítését céloztuk meg annak érdekében, hogy még a gazdálkodók életében végbemenő gazdaságátadások megvalósulhassanak. Az egyeztetések eredményeként kerül kialakításra a gazdaságátadási szerződés, melyet e tervezet tartalmaz.
(Az elnöki széket dr. Brenner Koloman,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Az új törvénycsomag fókuszában az élők között családban megvalósuló vagy hosszú együttműködésen alapuló gazdaságátadás áll, amely a felek gazdaságátadó és gazdaságátvevő, valamint a családtagok konszenzusán alapul, és föld tulajdonjogának, használatának megszerzése, hatósági engedélyek módosítása, szerződések átruházása és a pályázatok, támogatások átadása-átvállalása kérdésköre minél gyorsabb és gördülékenyebb rendezését célozza. Újra felhívom a figyelmet, hogy ez az új szerződéstípus csak egy lehetőség azoknak, akik úgy döntenek, hogy végleg fel kívánnak hagyni a gazdálkodással. Aki nem vállalja a tervezetben meghatározott feltételeket, az a jelenleg hatályos szabályok szerint eladhatja, átadhatja a gazdasága egy részét, vagy folytathatja a tevékenységét akár élete végéig.
A gazdálkodás eredményeképpen olyan vagyon jött létre, amely ebben a formában nagyobb értékkel bír, mint az egyes vagyonelemek összessége, és amely elkülönül a mezőgazdasági őstermelőként tevékenykedő gazdálkodó személyes vagyonától. Agrárpolitikai célunk e vagyon egyben tartása és folyamatos működtetése.
A gazdaságátadási szerződés négy szerződéstípus lehet: adásvételi szerződés, ajándékozási szerződés, tartási szerződés és járadéki szerződés. Annak érdekében, hogy a családon belüli vagyoni viszonyokat a családtagok kiegyenlíthessék, lehetőséget ad a tervezet arra, hogy a négy szerződéstípust a felek kiegészítsék a mező-, erdőgazdasági célú földek használatával, azaz a felek megállapodása alapján a gazdaságátadó a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek tulajdonjogát megtartja, s a gazdaságátadási szerződésben a jogszabályokban meghatározott leghosszabb időtartamra átengedje a gazdaságátvevőnek. A gazdaságátvevő így a gazdaságátadónak, annak halála esetén a földek tulajdonjogát megszerző örökösöknek biztosít egy folyamatos jövedelmet. Az egyes szerződéstípusok vegyesen is alkalmazhatóak annak érdekében, hogy a felek a saját élethelyzetükhöz igazítsák a szerződést.
Az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő vagy ahhoz közeledő gazdaságátadó kötelezettségeiről is szót kell ejteni. A gazdaságátadónak vállalnia kell, hogy a gazdaságátadási szerződésben meghatározott gazdaságban végzett tevékenységéhez képest új tevékenységet nem folytat, a gazdaság tulajdonjogának átruházása után pedig a gazdasághoz kapcsolódó tevékenységeit megszünteti, a gazdaságátadás célja ugyanis, hogy a gazdaságátadó befejezze a tevékenységét, és ne kezdjen új mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenységbe. A törvény csak egy megoldást kínál a gazdaságok átadására, így más, a már ismert szerződésekkel is átadható a gazdaság akár e kötelezettség nélkül is. A gazdaságátvevő a földforgalmi törvénynek megfelelően a földet maga használja, más célra nem hasznosíthatja, és teljesítenie kell a hasznosítási kötelezettséget.
Egy gazdaság értékét nemcsak az egyes vagyonelemek adják, hanem a gazdálkodó tudása, kapcsolatrendszere is. Annak érdekében, hogy a generációváltás sikeresen valósuljon meg, a törvény megteremti a gazdaságátadó és a tőle legalább tíz évvel fiatalabb gazdaságátvevő közötti hosszabb, a gazdaságátadó ismereteinek átadását lehetővé tevő együttműködés feltételeit. A felek így közös döntésük alapján legfeljebb öt évre vállalhatnak együttműködést. A felek az ügyek vitelére együttesen jogosultak, az ügyvitel a gazdaság működtetése érdekében való döntéshozatal.
A gazdaságátadási szerződésben vállalt együttműködés a gazdaságátadó és a gazdaságátvevő jövőbeni együttműködésének biztosít keretet, mégpedig oly módon, hogy az együttműködés részletei nem határozhatóak meg a szerződés kötésekor, következésképpen a lehetséges konfliktusok, döntési helyzetek megoldása sem várható el a szerződéstől. Ehelyett azzal kell számolni, hogy az együttműködés folyamatos döntéseket igényel, és e döntéseket a gazdaságátadónak és a gazdaságátvevőnek egyhangúlag kell meghoznia.
A gazdaságátadási szerződésben vállalt együttműködés esetében főszabályként a gazdaság tulajdonjoga az együttműködés időtartamának végén száll át a gazdaságátvevőre, aki eddig az időpontig teljesíti a feltételeket vagy fizeti meg a teljes vételárat. Ha a gazdaságátvevő a vételárat részletekben fizeti meg az együttműködés időtartama alatt, akkor a gazdaságátvevőt a megfizetett vételárrészletek erejéig jelzálog illeti meg a gazdaság elemein, amelyet a felek a gazdaságátadási szerződésben rögzítenek.
A gazdaságátadásról szóló szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv az okiratok beérkezésétől számítva 60 napon belül hagyja jóvá. A gazdaságátvevő a gazdaságátadási szerződéssel minden, a gazdasághoz kapcsolódó polgári jogi kötelemben a gazdaságátadó helyébe lép a szerződésben maradó harmadik fél hozzájárulása nélkül, a Ptk. szerződésátruházásra vonatkozó szabályai alapján jogutódlással. Ehhez szükséges, hogy a felek a gazdaságátadási szerződésben rögzítsék, hogy egyes szerződések alapján a gazdaságátadót az átadás előtt milyen kötelezettségek terhelik, és hogy ezeket a kötelezettségeket a gazdaságátvevő az egyes szerződéseknek megfelelően vállalja, ami különösen a szóbeli szerződések esetében fontos.
A jogutódlás során a szerződésből kilépő gazdaságátadó jogai és kötelezettségei a szerződésbe belépő gazdaságátvevőre szállnak át úgy, hogy a szerződésben maradó féllel szemben a jogviszony folytonossága fennmarad. Ennek következtében a szerződésben maradó fél és a szerződésbe belépő gazdaságátvevő között a jogviszony a szerződésben maradó fél és a szerződésből kilépő gazdaságátadó közötti jogviszony folytatásának tekinthető, a gazdaságátvevőt ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg, mint a gazdaságátadót. Így a szerződés időtartama nem kötődik és nem kezdődik újra, az elévülés nem szakad meg, egyéb határidők sem indulhatnak újra.
A gazdaságátvevő a gazdaságátadási szerződéssel minden, a gazdasághoz kapcsolódó mező- és erdőgazdasági tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedélyben a gazdaságátadó helyébe lép, ha azt kérelmezi, és megfelel a jogszabályban foglalt feltételeknek. Ha a hatóság az engedélyek módosítását megtagadja, akkor a gazdaságátvevő az engedélyben meghatározott tevékenységet nem folytathatja, azonban emiatt a gazdaságátadási szerződés nem szűnik meg.
Az átadással érintett mezőgazdasági gazdaságok jogokat, például támogatásra való jogosultságot, illetve kötelezettséget, például fenntartási kötelezettséget megalapozó agrártámogatások esetében is a jogutódlással a gazdaságátvevő a gazdaságátadó helyére lép a gazdaság tulajdonjogának átruházását követő napon. (Sic!) Ha a gazdaságátvevő nem felel meg a támogatás jogosultsági és tartalmi feltételeinek, akkor a támogatási jogviszonyt meg kell szüntetni, és a gazdaságátadó mentesül a támogatás visszafizetésének kötelezettsége alól.
A tervezetben foglalt rendelkezések és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény közötti koherencia biztosítása érdekében az alábbi módosítások szükségesek: elővásárlási jog a gazdaságátadási szerződésben meghatározott mező- és erdőgazdasági hasznosítású földekre nem terjed ki; a földhasználat tekintetében a polgári jogi jogutódlás következtében a gazdaságátvevő átveszi a gazdaságátadó által használt földeket, és a földhasználati nyilvántartásba a gazdaságátvevőt kell bejegyezni földhasználóként; harmadikként: előhaszonbérleti jog tekintetében a gazdaságátvevő a gazdaságátadó ranghelyére kerül.
A földnek minősülő ingatlanon fennálló osztatlan közös tulajdon öröklése esetén sem alakulhat ki a törvényben meghatározott területi minimumot el nem érő tulajdoni hányad.
(16.10)
Ennek érdekében, ha az örökhagyó kizárólagos tulajdonában álló ingatlant a törvényes öröklés szabályai szerint több örököstárs közösen örökli, az örököstársak a következő lehetőségek közül választhatnak: 1. Osztályos egyezség útján az egyes vagyonelemekről akként rendelkeznek, hogy a földnek minősülő ingatlan tulajdonjogát egy örökös szerzi meg. 2. Megkísérlik az ingatlan megosztását, vagy egy személy általi tulajdonba vételét. 3. Közösen értékesítik a hagyatéki eljárás keretei között az ingatlant, és a kapott ellenérték válik a hagyaték részévé, vagy felajánlják az állam részére.
A tervezett hatálybalépést 2023. január 1. napjára javasoljuk. Ennek oka, hogy a most elfogadandó törvény egy keretszabályozás, amelynek mostanra kiforrott szabályainak elfogadása után történik meg a gyakorlati alkalmazáshoz szükséges olyan feltételek megteremtése, mint a hatóságok elektronikus rendszerei közötti kapcsolat kiépítése és eljárási szabályainak összehangolása, de emellett ugyanolyan fontos, hogy kellő időt kell hagyni az új szerződéstípus bevezetésére, az alkalmazására történő szakmai felkészülésre.
Összességében elmondható, hogy az új gazdaságátadási szerződést a felek a saját élethelyzetükhöz illeszkedve készíthetik el, és a tervezetben foglalt rendelkezések jelentősen könnyítik az átadás adminisztrációs terheit.
Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó intézkedések fontos lépést jelentenek az agrárium területén zajló generációs megújulás terén. A magyar mezőgazdaság fejlődése érdekében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy hozzászólásaikkal, szakmai javaslataikkal és majd természetesen a szavazataikkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
