DR. VAS IMRE,
DR. VAS IMRE,
DR. VAS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nemzeti hitvallásunk rögzíti: tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését. Magyarország - helyesen -, a magyar Alaptörvény nem tesz különbséget a vörös- és a fehérterror között. Meggyőződésünk, hogy a kommunista diktatúra bűnei ugyanolyan súllyal esnek latba, mint a nemzetiszocialista rémtettek. Éppen ezért a diktatúrák áldozatai emlékének ápolása, megőrzése, kegyeleti joguk megvédése alapvető kötelezettségünk.
Szeretném tisztelt képviselőtársaim figyelmét felhívni, hogy az első Orbán-kormány még 2000-ben határozott arról, hogy április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja legyen. Az első ilyen megemlékezést 2001-ben tartottuk. Szintén 2000-ben döntött az Országgyűlés, hogy minden év június 13-át szenteljük a kommunizmus áldozatainak. A kormány pedig… - éppen most, februárban zárult le a gulág-emlékév, amely eseménysorozat a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások szenvedéseire hívta fel a figyelmünket.
Nyugat-Európa bizonyos fórumain ma még azonban mintha haláltábor és haláltábor között különbséget tennének, elég csak gondolnunk a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság ítéletére, amely kimondta, hogy a vörös csillag sokrétű jelentéstartalommal bír. A vasfüggöny keleti oldalán a vörös csillag szimbóluma alatt elkövetett bűntettek és embertelenségek szerintünk azonban csak egyféle módon értelmezhetők: elfogadhatatlanok, tűrhetetlenek. Nem véletlen, hogy Litvániában, Lettországban és Csehországban van hasonló büntetőjogi szabályozás tiltott önkényuralmi jelképek használatára vonatkozóan, mint nálunk.
(18.30)
Természetesen Magyarország az Európa Tanács tagjaként elfogadja és tiszteletben tartja az Európai Emberi Jogi Bíróság ítéleteit, ítélkezési gyakorlatát pedig itt a törvényhozás során kell figyelembe vennünk, amit az előttünk fekvő T/14441. számon benyújtott, az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosításának tilalmáról, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat esetében is megvizsgáltunk.
Hozzáteszem, hogy a Vajnai-ügy után hozott, sokat hivatkozott alkotmánybírósági határozat is elismerte, hogy az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi fenyegetettsége, az emberi méltóság, valamint az Alaptörvényből levezethető alkotmányos értékrend védelme indokolt lehet. A testület az akkor hatályos Btk. tényállását azonban úgy ítélte meg, hogy túl tág, nem kellően világosan és körülhatároltan határozta meg a büntetendő magatartások körét.
Szeretném ugyanakkor azt is leszögezni, hogy jelen törvényjavaslatban nem a véleménynyilvánítás korlátozásának klasszikus esetéről van szó. A javaslat egyértelmű célja, hogy általános, az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú használatát tiltó szabályrendszer kerüljön felállításra Magyarországon. Ahogy az általános indokolás is fogalmaz, az önkényuralmi jelképeknek a kereskedelmi célból történő felhasználhatósága nem olyan jog, amely a véleménynyilvánítás szabadságával ellentétben konkurálhatna az önkényuralmi jelképek tiltásához fűződő közérdekkel.
(Az elnöki széket dr. Hiller István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Meggyőződésünk, hogy történelmi tapasztalok okán és az áldozatok védelme érdekében sem vagyunk kötelesek tűrni, hogy mindennapjaink része legyen olyan szimbólum, ami bármelyik diktatúra jelképe volt, legyen szó horogkeresztről, sarlóról, kalapácsról vagy éppen vörös csillagról. Felcsillanó fénysugár az Európai Unió Bíróságának a sarlót, kalapácsot, valamint vörös csillagot is tartalmazó védjegy lajstromozásának megtagadása. Magyarország, Lettország és a Cseh Köztársaság jogi szabályozására és közigazgatási gyakorlatára támaszkodva a fellebbezési tanács úgy ítélte meg, hogy az egykori Szovjetunióhoz kötődő szimbólumok az Európai Uniónak a szovjet rezsim egykori uralma alá tartozó országai tekintetében mást jelentenek, és itt ütközhet közrendbe vagy közerkölcsbe. Itt hívom fel képviselőtársaim figyelmét, hogy az Európai Unió 28 tagországából 11 a valamikori szovjet rezsimből került ki, és ez a lakosságnak valamivel több mint 20 százalékát teszi már ki.
Biztos vagyok benne, hogy ezek után a kettős mérce feltétlen hívei az áruk szabad mozgására hivatkozva kiáltanak uniós jogot a törvényjavaslattal kapcsolatban. Ha el is fogadnánk suta érvelésüket, ami a mennyiségi korlátozások és az azokkal azonos hatású intézkedések tilalmára vonatkozik, szeretném felhívni figyelmüket az Európai Unió működéséről szóló szerződés 36. cikkére, amely pont a közerkölcsöt és a közrendet említi az állam írott kimentési lehetőségei között, amely tökéletesen egybecseng az Európai Bíróságnak a védjegy lajstromba vételét elutasító ítélete indokolásával.
Magyarországnak azonban nem lehet célja, hogy egyedi védjegyvitákba menjen, ezért az előterjesztők egyértelmű célja, hogy senkinek se lehessen forgalomba hozni hazánkban olyan árut, amely önkényuralmi szimbólumrendszert használ. Ez egy olyan minimumelvárás, aminek eleget tudnak tenni a különböző gyártók termékei, ha van bennük szándék és tisztelet a magyar emberek emlékezete iránt. Ehhez kérem támogatásukat, kérem, támogassák a törvényjavaslat elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)
