SCHMUCK ERZSÉBET

Teljes szövegű keresés

SCHMUCK ERZSÉBET
SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Amióta az Európai Bizottság meghozta a döntést a Pakson tervezett atomerőmű-beruházás állami támogatásáról, azóta a kormány érvrendszere jelentősen megváltozott a Paks II.-vel kapcsolatosan. Mostanság elsősorban az orosz reaktorok biztonságáról, magas műszaki színvonaláról és a hatvan évre megoldott áramellátásról beszélnek. Ugyanakkor mindannyian emlékszünk rá, hogy az Orbán-Putyin atompaktum aláírása óta folyamatosan azt erősítgették, hogy a bővítés lesz az évszázad üzlete, a piaci bevételekből megtérül, és nem szorul állami támogatásra.
A brüsszeli döntés azonban ennek pontosan az ellenkezőjéről szól. Mi azt gondoljuk, hogy véget kell vetni a hazudozásnak, tisztázzuk az ország és a parlament nyilvánossága előtt, hogy miről döntött az Európai Bizottság. Először is a brüsszeli eljárás tárgya nem az volt, hogy megfelelő lesz-e nekünk az egyébként eddig mindenütt műszaki hibák sorozatát produkáló kísérleti orosz reaktortípus, hanem az, hogy a bővítési beruházás megtérül-e a Paks II.-ben termelt áram piaci áron történő eladásából. Ezt a magyar kormány az elmúlt két évben képtelen volt bebizonyítani. A Bizottság megállapította, hogy a projekttel a magyar állam olyan pénzügyi kockázatot vállal, amelyre egy magánbefektető nem lenne hajlandó, mivel a beruházás piaci alapon nem térül meg, ezért a csőd elkerüléséhez az áramár-bevé-te-le-ken túl állami támogatásra is szükség van.
A brüsszeli testület ugyanakkor nemcsak az állami támogatás tényét rögzítette, hanem azt is, hogy a tagállamoknak a rossz, soha meg nem térülő üzletekhez is joguk van, azaz ha akarnak, akár olyan atomerőművet is építhetnek, amelyik több pénzt fog elégetni, mint amennyit az eladott áramból valaha viszontlát. Ezt a döntést csak annak van oka ünnepelni, akinek a valódi célja nem az ország áramellátásának biztosítása, hanem 4 ezer milliárd forintnyi közpénz kontrollmentes, átláthatatlan elköltése.
Ha a magyar polgárok meghallják azt a mondatot, hogy a paksi bővítésre az olcsó áram miatt van szükség, tudniuk kell, hogy Orbán Viktor kormánya megint a szemükbe hazudik. Az egyetlen, a kormányzat által hivatalosnak elfogadott számítás, a Rothschild-tanulmány szerint az új paksi blokkok csak jelentős áramár-emelkedés és kiemelkedően magas kihasználtság mellett térülhetnének meg. Mindezt az említett tanulmány megjelenésekor Aszódi Attila bővítési kormánybiztos is megerősítette. Szerinte 50-55 eurós megawatt óránkénti áramár esetén térülhetne meg. Ez azt jelenti, hogy minimum a duplájára kellene emelni a jelenlegi árat. Ennyit arról, hogy mi köze van a bővítésnek az olcsó áramhoz. Az Oroszországtól orosz devizahitelből megvásárolni tervezett veszteséges atomerőműnek egészen máshoz van köze: Magyarország újbóli eladósodásához, aminek a veszélyére szintén az Európai Bizottság felhívta a figyelmet.
De van más is, ami miatt a bővítés kapcsán aggódnunk kell. A XXI. században Európában még nem épült atomerőmű a tervezett költségkereteken belül. Nekünk most pedig azt kellene elhinnünk, hogy ez elsőként az orbáni Magyarországon fog sikerülni, ahol a Dagály uszoda a kezdettől az átadásig az ötszörösére drágult, és hetente tovább nő az ára 300-400 millió forinttal.
(8.30)
Maga a paksi bővítés alaphangon 4000 milliárd forintba kerül majd. Csakhogy ebben az árban biztosan nincs benne az atomhulladék tárolásának 1600 milliárdos vagy az áram elszállításához szükséges új vezetékrendszer 400 milliárdos költsége. Nincsenek benne a kamatok, amelyek miatt majdnem kétszer annyit kell visszafizetnünk az oroszoknak, mint amennyit hitelként felveszünk tőlük, és nincsenek benne azok a többletkiadások sem, amit az államadósság megugrása miatt kell majd Magyarország hitelezőinek kifizetnie.
Vagyis már régóta nem az a kérdés, hogy mennyit profitálunk az évszázad beruházásából, hanem az, hogy túléli-e az ország gazdasági csőd nélkül ezt a felelőtlen hazardírozást. Az állami támogatás, amire a bővítés ügyében Brüsszel rábólintott, azt jelenti: megengedik nekünk, hogy az adóssághegyet az adófizetőkkel fizettesse ki a kormány. Köszönöm a figyelmet.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem