KÓNYA PÉTER

Teljes szövegű keresés

KÓNYA PÉTER
KÓNYA PÉTER (Független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a felszólalásomat elsőként én is azzal kezdjem, hogy Szent Flórián napja alkalmából nagy tisztelettel köszöntsem egykori kollégáimat, a tűzoltókollégákat és a katasztrófavédelemben dolgozó kollégákat. Úgy gondolom, hogy azon férfiak és nők, akik ezt a szolgálatot vállalják, a szó legnemesebb értelmében valóban a haza, az emberek szolgálatát vállalják. Nem véletlen, hogy ez a szakma, ez a hivatás a legnépszerűbb hivatások közé tartozik ma Magyarországon. Az állampolgáraink is megbecsülik őket, és nagy megbecsülésnek örvendenek ezek az emberek, hiszen nap mint nap ők azok, akik segítenek, ha mi bajba jutunk, ha katasztrófa van, ha tűz van, ha éppen felmegy valakinek a macskája a fára, de mindenféle bajban a tűzoltók azok, akikre nap mint nap számíthatunk.
Ugyanakkor engedjék meg, hogy ha már Szent Flórián napja van, felhasználjam ezt a napot és felhívjam egy dologra a figyelmüket: méltatlan az a helyzet, hogy egyrészt valóban, ahogy Harangozó Tamás képviselőtársam is említette, elvették a tűzoltók egyenruháját, a tűzoltó nevet, és egy olyan szervezeti név alá tömörítették be a nagy hagyományokkal rendelkező tűzoltókat, amit úgy hívnak, hogy katasztrófavédelem. Itt lenne az ideje elgondolkodni azon, mennyire méltatatlan az, hogy ezeket az embereket, akik nap mint nap kiállnak értünk és segítenek nekünk, egy olyan szervezeti névvel illetjük, hogy katasztrófavédelem. Ők nem védik a katasztrófát, hanem elhárítják a katasztrófát.
Nem tudom egyébként, ki volt az az agyament ember, aki így nevezte el ezt a szervezetet, majd ezt követően ez gyakorlatilag társadalmiasult Magyarországon. Próbálják meg értelmezni ezt a szót. Ezek az emberek nem a katasztrófát védik, hanem pontosan abban segítenek, hogy a katasztrófát elhárítsák. Jó lenne, ha a stadionok építése helyett meg a propagandaköltségek helyett, mondjuk, arra költenének pár száz millió forintot, hogy normális elnevezést adjanak ennek a szervezetnek, mert ez méltatlan azokhoz az emberekhez, akik ebben egyébként szolgálatot teljesítenek.
És engedjék meg, hogy megemlékezzünk azokról a tűzoltókról is, akik akár balesetet szenvedtek, egészségkárosodást szenvedtek, vagy elhaláloztak szolgálatteljesítés közben. Úgy gondolom, hogy a mai napon rájuk is emlékeznünk kell.
És akkor rátérnék a valódi napirendünkre. Azt kell mondjam, hogy végigolvasva ezt a törvénycsomagot, én is arra a megállapításra jutottam, egyetértve Harangozó Tamás kollégámmal, hogy ez nem más, mint a Magyar Honvédség súlyos létszámhiányából adódó salátatörvénytervezet. Nem először játsszák el azt önök különböző törvényekkel, hogy salátatörvényeket tesznek elénk, amikben vannak mézesmadzag jellegű, valóban pozitív intézkedések, és közben belecsempésznek olyan dolgokat, amik viszont abszolút negatívak, hátráltatják egyébként a további szolgálatot, vagy éppen jogokat vesznek el a katonáktól, vagy további túlterheltséget tesznek rájuk. Ez a törvény is pontosan ilyen.
Számos olyan pozitív eleme van ennek a törvénytervezetnek, amit már régen meg kellett volna hozniuk, de legalább idekerültek. És akkor ezekből hadd említsek meg egypárat! Mielőtt ezeket megemlíteném, azért pontosan kitérve az önkéntes tartalékos szolgálatra… - hiszen a törvény egyik fő motivációja az, hogy valahogy, valamilyen módon a társadalom minél szélesebb rétegeit próbálja meg orientálni az önkéntes tartalékos szolgálat felé, motiválni az embereket arra, hogy vállaljanak önkéntes tartalékos szolgálatot, hiszen olyan súlyos létszámhiánnyal küszködik a Magyar Honvédség aktív állománya, szerződéses állománya, amit ezzel próbálnak orvosolni. Hiszen megnövekedtek a feladatok, akár csak a déli határon szolgáló katonákra gondolunk, vagy éppen a külföldi misszióban szolgálatot teljesítő katonákra, nincs meg a megfelelő létszám.
Államtitkár Úr! A honvédelmi kormányzatnak és a honvédelmi tárca vezetésének az lenne a fő feladata, hogy igenis az aktív állományt és a szerződéses állományt töltsék fel, és olyan motivációs eszközöket hozzanak be, hogy az emberek valóban vállalják a hivatásos szolgálatot vagy adott esetben a szerződéses katonai szolgálatot. Azáltal, hogy önök eltörölték a szolgálati nyugdíjrendszer intézményét, egy olyan motivációs eszközt vettek ki, ami a leginkább motiválta az embereket arra, hogy tisztességgel, becsülettel végigszolgáljanak 25, 30, 35 évet, majd ezt követően jogosulttá válnak a szolgálati nyugdíjrendszerre, ha egyáltalán megélik azt a kort. Mert a katonák jelentős része sajnálatos módon, de beszélhetnénk itt a rendőrökről, a tűzoltókról, a börtönőrökről is, nem éli meg ezt a kort.
Éppen ezért egyébként az önök egyik legnagyobb bűnének tartom a szolgálati nyugdíjrendszer eltörlését és azt, hogy egyébként ez nyilvánvalóan egy nemes és egy pozitív szándék volt, hogy az önkéntes tartalékos szolgálatot, ami a rendszerváltást követően teljesen elsorvadt, valamilyen módon újraélesztették, hiszen egyébként minden normális társadalomban erre gondot fordítanak, hogy legyenek önkéntes tartalékos katonák - nem ezzel van a probléma. Azzal van a probléma, hogy önök nem egy önkéntes tartalékos katonai szolgálati rendszert hoztak létre, hanem egy önkéntes és kényszer tartalékos rendszert, ugyanis önök úgy töltötték fel első körben, és most is leginkább azokra számítanak, akik egyébként szolgálati nyugdíjasok voltak.
Önök megvonták a tisztességgel és becsülettel megszolgált juttatásuk egy részét azáltal, hogy megszüntették a szolgálati nyugdíjukat, majd ezt átminősítették szolgálati járandósággá. Ráadásul ezt nemcsak hogy átminősítették, hanem csökkentették a mindenkori adókulcs legmagasabb mértékével. Ezzel semmi mást nem értek el, mint hogy gyakorlatilag megfosztották a jogaiktól ezeket az embereket, majd ezt követően nagy kegyesen felajánlották, hogy akik egyébként vállalják az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot, azoknak visszaadják azt, amit előtte elvettek tőlük teljesen jogtalanul. Ezt nem így kellett volna csinálni, államtitkár úr, bár ön akkor még nem volt pozícióban. Ettől függetlenül az utódja lehet ennek, és vinnie kell a felelősséget ennek a kormányzatnak. Ezt egyszerűen úgy kellett volna csinálni, hogy pozitív motivációs eszközökkel elérni azt, hogy akár rendőrök, akár tűzoltók, akár katonák voltak, akik szolgálati nyugdíjasok voltak, vállaljanak önkéntes tartalékos szolgálatot, nem úgy, hogy elveszünk, aztán majd visszacsöpögtetünk nekik valamit.
Magából a törvénytervezetből is kitűnik az, hogy számos intézkedéssel próbálják egyébként visszacsempészni a szolgálati nyugdíjrendszer intézményének valamilyen elemeit, hiszen önök is rájöttek arra, csak nem merik beismerni, hogy iszonyúan hibás döntés volt a szolgálati nyugdíjrendszer eltörlése, hiszen az látszik, hogy rengeteg ember került így utcára. Sajnos, nem mondhatok létszámokat, mert önök voltak azok, akik minősített adattá tették azt, amikor rákérdeztem, hogy hány olyan ember került egyébként utcára a szolgálati nyugdíjrendszer megszüntetése után úgy, hogy semmilyen ellátásban nem részesült, pedig megvolt már, mondjuk, a 25 éves szolgálati jogviszonya, és vagy átszervezés kapcsán, vagy egészségügyi okokból, vagy egyéb dolgok miatt le kellett szerelnie. Az átmeneti időszakban, amíg nem volt bevezetve az egészségkárosodási járadék, ez alatt a durván öt év alatt, sajnos számot nem mondhatok, mert minősítették az adatot, csak annyit tudok mondani, hogy számos olyan katona került úgy az utcára, aki becsületben végigszolgált 15, 20, 25 évet, akár 30 évet, hogy semmilyen juttatásban és járandóságban nem részesült, miközben ezek az emberek egyébként úgy, azzal a tudattal vállalták a hivatásos katonai szolgálatot, és azzal a tudattal szolgálták végig ezeket az éveket becsülettel és tisztességgel, hogy amikor vége lesz a szolgálatuknak, akkor az állam gondoskodni fog róluk.
(9.50)
Ehhez képest önök az utcára rakták ki ezeket az embereket. Jó lenne, ha elgondolkodnának azon, hogy az átmeneti időszakban utcára került emberekkel mit kellene kezdeni.
Hogy egy-két pozitív dolgot is mondjak: nyilván abból fakadóan, amit elmondtam, hogy önök a szolgálati járadékosoknak megvonták, illetve csökkentették a járadékát, most visszahoznak egy olyan elemeket, amire megint azt lehet mondani, hogy pozitív elem. Hiszen azt, hogy azok a juttatások, amelyeket pluszban kapnak az önkéntes tartalékos szolgálat ideje alatt akár a déli határon szolgálatot teljesítők teljesítés közben vagy akár katasztrófaelhárításban, ne számítsanak bele a juttatásokba, én magam is kezdeményeztem egyébként, és a szakszervezetek is kezdeményezték. Tehát azt lehet mondani, hogy ez egy pozitív eleme a törvénymódosításnak, ugyanakkor egyszerűbb lenne eltörölni magát az elvonást, és akkor nem kellene ilyen dolgokkal foglalkozni. Az len-ne a tisztességes, hiszen önök mondták azt, hogy Magyarország jobban teljesít, akkor nem értjük, hogy miért van szükség arra, hogy egyébként a már megszerzett juttatásukat - véleményem szerint egyébként törvénytelenül - csökkentették a fegyveres rendvédelmi szervek egykori szolgálati nyugdíjasainak.
Valóban pozitív a szabadságmegváltás módosítása, és pozitívnak tekinthető a katonai egészségügyi szerv közegészségügyi ellátásra vonatkozó szabályozásával kapcsolatos törvénymódosítás. Valószínűleg az motiválhatta önöket, hogy az elmúlt időszakban azért több fertőzésgyanús és egyéb dolgok történtek a Magyar Honvédségnél. Amíg én magam hivatásos katona voltam, gyakorlatilag arról szólt a Magyar Honvédség, hogy amikor ilyen panaszokat ejtettünk, hogy nem jók a közegészségügyi állapotok a laktanyákban és egyéb szolgálati helyeken, akkor mindig azt kaptuk, hogy le lehet szerelni, egyébként a katona meg azt vállalta, amit csinál; ugyanígy nem lehetett munkaügyi ellenőrzés. Jó lenne, államtitkár úr, ha ezen is elgondolkodnának, hogy egyébként munkavédelmi ellenőrzéseket ki tarthat a Magyar Honvédségben. Senki egyébként, vagy legalábbis nagyon bonyolult, hiszen szakszervezeti vezetőként is nagyon nehezen tudtunk munkavédelmi ellenőrzéseket tartani a Magyar Honvédségben, miközben békeidőben, azt gondolom, a Magyar Honvédségnél mint veszélyes üzemnél különösen fontos lenne, hogy ilyen jellegű ellenőrzéseket végrehajtsanak, és a szükséges korrekciókat megtegyék, ugyanígy a közegészségügyi állapotok tekintetében is. Én azt gondolom, hogy ez egy pozitív előrelépés, csak jó lenne, ha a munkavédelemmel kapcsolatban is megtennék ugyanezt, mert ne akkor kelljen megtenni, ha olyan jellegű munkabalesetek következnek be, amelyek után majd utólag próbálják ezt orvosolni különböző törvénymódosításokkal.
A sportállás tekintetében én nagyon nem szeretnék újra őrnagy meg alezredes futballistákat látni a Kispest-Honvédban vagy akár bármelyik csapatban. Nyilván most már van egyébként Puskás-ügyi miniszterünk, most már lesz megint újra őrnagy meg alezredes futballistánk. Reméljük egyébként, világhírűek lesznek, csak nem feltétlenül kellene, hogy őrnagyok meg alezredesek legyenek. Ezzel a sportállásos dologgal egyáltalán nem lehet egyetérteni. Nyilvánvaló, hogy ez a szándéka, hogy különböző társadalmi szervezetekhez vezényelni lehet. Megint beöltöztetnek önök egyenruhákba katonákat - nem így kell motiválni ezeket az embereket, hogy egyenruhát adunk egyébként civilekre. Ez egy nagyon rossz módszer volt korábban is.
Egyetértve Harangozó Tamás kollégámmal, túl sok ebben a törvénymódosításban a rossz, miközben vannak pozitív elemei, ezért én magam is vívódom azon, hogy tudjam támogatni, illetve támogassam-e ezt a törvénymódosítást avagy sem. Még alszom rá egyet, és megnézem, hogy milyen módosító indítványok kerülnek be a bizottság elé, és lesznek-e egyébként olyan pozitív módosítások, amelyek inkább abba az irányba billentenek el, hogy tudjak szavazni. Én bízom benne, hogy ebben konstruktív lesz a tárca, és remélem, hogy egyébként azt a haderőfejlesztést, amit önök beígértek, már nem az önök kormánya fogja végrehajtani, hanem a miénk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szabó Szabolcs és Harangozó Tamás tapsol.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem