SALLAI R. BENEDEK,
SALLAI R. BENEDEK,
SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Felszólalásom elején elsőként is engedjék meg, hogy köszönetet mondjak minden magyar honvédnek, akik a mai napon is hazájuktól, szeretteiktől távol teljesítenek szolgálatot azért, hogy egy jobb világban éljünk, hogy egy jobb világ legyen ez a bolygó. Habár nagyon-nagyon sok kérdés merül fel ezekkel a missziókkal kapcsolatban, nyilvánvalóan ők mindent megtesznek annak érdekében, hogy hazájukat szolgálják, és azokat a törekvéseket teljesítsék, amit esetleg egy nem feltétlenül megfontolt kormány rájuk nézve kötelezőnek ír elő.
Külön köszönöm a mai napirendi pont kapcsán annak a 142 honvédnek is a teljesítményét, akik az iraki kiképzést biztosító kontingens tagjaként ténykednek, s habár a Lehet Más a Politika szerint semmi keresnivalójuk nincs ott, ennek ellenére meggyőződésem szerint legjobb hitük és meggyőződésük szerint igyekeznek szolgálni hazájukat, és ennek megfelelően járnak el. Tehát az első mondatok legyenek a háláé és köszöneté azért, hogy egy jobb világért néhányan kiállnak.
Ugyanakkor nyilvánvalóan nem lehet eltekinteni akár az államtitkár úr, akár a kormánypárt, a Fidesz vezérszónokának gondolataitól. Hiszen nagyon sok olyan dolog vetődött fel felszólalásaikban, amelyekre érdemes reagálni. Kósa professzor úr felszólalásában megjelent az „emberiesség” kifejezés. Ez az első, amire reflektálni szeretnék, hiszen elképesztően képmutatónak és hitszegőnek érzem azt, aki emberiességről beszél úgy, hogy ha éppen nem Amerika várja el tőlük a Putyin-barátságért cserébe, abban az esetben emlegetik ezt a szót, miközben hagyják, hogy egy másik kontinensen gyermekeket gyilkoljanak, egymás kezét vágják le, tömegeket mészároljanak le nap mint nap. Az emberiesség kérdése miért nem merül fel, mondjuk, az egész afrikai kontinens kapcsán, miért nem próbálják másutt ezt alkalmazni?
Nyilván felmerülne az is, hogy amikor idén januárban egy falunyi ember fagy halálra saját házában, akkor hol van ez az emberiesség, amit emlegetnek a Fidesz részéről. Tehát nyilvánvalóan nagyon-nagyon sok kérdés merül fel, amiket figyelembe kell vennünk, csak a Fidesz ezt a szót jobb, ha kevésbé emlegeti.
Szintén szúrta nagyon a fülemet az a megjegyzés, amikor a Fidesz vezérszónoka azt emlegette, hogy ez annyira nem pártpolitikai kérdés úgy, hogy a parlament 70 százaléka támogatta ezt az előző misszió esetében. Kérem szépen, mint erre már előttem is utaltak, ez a szokásos Fidesz-DK koalíció. Ugyanúgy, mint ahogy Gyurcsánynak Orbánra szüksége van, ez a kölcsönös együttműködés a DK-s-fideszes együttműködés volt, semmi más. Önök egyöntetűen, az ellenzéki frakciók véleményének figyelmen kívül hagyásával, a DK-val kötött paktummal nyomták ezt át a Magyar Országgyűlésen. Semmi más nem történt, mint azt az együttműködést folytatták, ami miatt még Gyurcsány Ferenc kormányából a mai napig az elszámoltatás nem történt meg. Hiszen ez a „kéz kezet mos” politika, amit a DK-val önök együttesen folytatnak, eredményezte azt, hogy 2015-ben ez a hibás döntés megszülethetett. Nyilvánvalóan ezért egy kissé képmutatónak érezhetjük azt, hogy itt nagy parlamenti konszenzusról beszélnek.
Mindig felmerül, illetve ezt a szófordulatot használta Kósa frakcióvezető úr, hogy az Egyesült Államok kérte, hogy segítsünk megteremteni a békét. Ezek nagyon szép szavak, habár kíváncsiak lennénk ennek a szövegszerű formátumára, hogy hogyan kérte szépen ezt Magyarországtól, és mivel indokolta, hogy pont miránk van szüksége. Hiszen ez a kérdés jócskán túlmutat azon, mint hogy a Fidesz ebből is egy egyszerű belpolitikai kérdést csináljon, és mossa kezeit az Egyesült Államok előtt különböző tevékenységeiért.
Alapvetően itt felmerül sok esetben az, hogy a XXI. század problémájaként hogyan definiáljuk azt a folyamatot, ami az Iszlám Állam létrejöttének gyökereit mozgatja, ugyanakkor nagyon-nagyon nehéz eltekinteni attól, hogy ne nézzünk vissza legalább száz évre, és ne nézzük meg annak történelmi távlatát, hogy korábban is hogyan volt ugyanígy nagyhatalmak játékszere ez a táj, az ott élő emberek. Hogyan voltak ezek az országok egyszerű nagyhatalmi paktumok áldozatai az I. világháború végén, ahol vonalzókkal, mindenféle táji, népcsoporti szempontokat figyelmen kívül hagyva teremtették meg saját politikai érdekeiknek megfelelően annak a konfliktusnak a gyökereit, ami a mai napig befolyásolja a világpolitikát?
És nyilvánvalóan ezeknek a nagyhatalmi játékszereknek most sem mellékes az a szempont, hogy továbbra is a különböző érdekeltségek és különböző gazdasági szempontok és világpolitikai szempontok befolyásolhatják ezt. Éppen ezért elképesztő az, hogy egy Egyesült Államok közreműködésével keletkezett problémában Magyarország honvédelmének segítségét kérik.
A Lehet Más a Politika elkötelezett abban, hogy hozzájáruljon Magyarország a globális problémák megoldásához. Elkötelezett abban, hogy fejlesztéspolitikában segítsünk mindazoknak az országoknak, amelyek rászorulnak. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy segítséget nyújtsunk bármilyen kormányzó pártnak, hogy egy-egy probléma gyökerét lehetőség szerint ott kezeljük, ahol az keletkezett. Azonban az Iszlám Állam gyökereinek kérdései nem ott keletkeztek, hanem az Egyesült Államokban, és az ottani kezelés lehetőségei onnan biztosítottak.
Nyilvánvalóan nem véletlen, hogy most, amikor egyértelműen látszódik, hogy a közeljövőben egy NATO-csúcs várható, és a NATO-csúcs, ami el tudná rendelni azt, hogy ez NATO-misszióként kerüljön megvitatásra, és teljesen más szempontok szerint, teljesen más hangulatban történhetne meg ez a vita, egy ilyen előtt betolják ezt az Országgyűlés elé úgy, hogy erre a megoldást a Magyar Országgyűlés nyújtsa.
Az Iszlám Állam a könyörtelenség, az erőszak, a barbarizmus, a másik ember megszentségtelenítésének gyilkos kultuszát állította saját propagandagépezetének eszközévé, és azt gondolom, az emberiség legsötétebb oldalát tárta fel. Ennek megfelelően nyilvánvalóan ennek a megoldásához lehet fontos és nemes cél, hogy hozzájáruljunk, hogy ezt az egészet eltöröljük. Ugyanakkor újra és újra felmerül az a kérdés, hogy ha ebben konszenzus van a világban, akkor mégis miért nem NATO-misszióként történik mindez. Miért nem a NATO rendeli mindezt el? Magyarország miért most hozza ide, amikor a közeljövőben, májusban, talán júniusban itt van egy NATO-csúcs, ahol mindennek a megvitatására minden további nélkül lehetőség nyílna?
Ezek a kérdések, amik felmerülnek, alapvetően rámutatnak arra a Fidesz-KDNP-s politikára, hogy megint mások halálából, nyomorúságából belpolitikai eszközt csinálnak és kampánypropagandát, mint azt máskor is szokták, és felhasználják saját belpolitikai céljaikra romló támogatottságuk mellett, hogy a migrációs és egyéb folyamatokra ráhúzzák ezt az egész kérdéskört. Azt hiszem, mindazokban, akik valaha is látták felvételeken, interneten, YouTube-on azokat a megdöbbentő felvételeket, amiket az Iszlám Állam elkövetett, meglehet a konszenzus abban, hogy ennek megoldásában és eltörlésében részt kell venni. De ennek mértéke, a hozzájárulás, hogy hogyan tesszük mindezt, ennek megoldása és eszközrendszere az, amiről vitáznunk kell részben a mai napon.
A Lehet Más a Politika idáig is támogatott minden olyan törekvést, ami igyekezett jobbá tenni a világot, de meggyőződésünk szerint ezeknek a magyar katonáknak nincs feltétlenül helyük ott, és nem kell részt venniük annak a problémának a kezelésében ilyenformán, amit az Egyesült Államok így megteremtett. Ha a NATO misszióként elfogadja ezt a küldetést, a Lehet Más a Politika kész lesz felülbírálni esetleg az álláspontját, és kész lesz arra, hogy mérlegelje azokat a szempontokat, amelyek nemzetközi kötelezettségből erednek, és nemzetközi kötelezettséget rónak hazánkra.
Azt gondoljuk, hogy nyilvánvalóan egy olyan világban, amilyenben élünk, és ami egyre veszélyesebb helynek tűnik, fontos, hogy az együttműködésre számíthassunk, és kötelezettségeinket teljesítsük. De mindaddig, amíg ez mindössze az Egyesült Államok magánakciója, mindaddig, ha van is pár résztvevő, amíg Orbán Viktor és kormánya belpolitikai kampánycélokra akarja felhasználni ezeket az eszközöket, nyilvánvalóan nem asszisztálhatunk ahhoz, hogy ilyen feltételek mellett ezt a missziót így támogatni tudjuk.
(11.10)
Ennek megfelelően, megértésüket kérve, arra kérem a magyar kormányt, hogy esetleg vonja vissza ezt a javaslatot, várja meg a NATO-csúcsot, és a NATO-csúcs döntésének fényében, annak függvényében, hogy kell-e az Országgyűlés elé hozni, azt követően ezt a kérdést a misszió létszámából adódóan újra vitassuk meg, most pedig kerüljön le ez a napirendről, és próbáljunk meg hozzájárulni más eszközökkel, hogy a világ egy jobb és biztonságosabb hely legyen, és ne pedig az egyébként is már jócskán kivéreztetett és tönkretett Magyar Honvédség kiáramoltatásával és olyan helyekre küldésével, ami teljesen indokolatlannak tűnik.
Mindezek figyelembevételével kérem a kormányzatot a javaslat visszavonására, a NATO-csúcs megvárására, annak eredményeinek a mérlegelésére és az ezt követően történő tárgyalás lehetőségeinek biztosítására. Ebben a formában az LMP nem fogja tudni támogatni a benyújtott javaslatot. Köszönöm a szót, elnök úr.
