BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr azzal kezdte a hozzászólását, hogy a széles államtitkári, állami vezetői karból kevesen vannak jelen. Hát, képviselő úr, hadd rögzítsem tényszerűen, hogy a költségvetés vitájában a kormány képviselete mindig biztosított volt, jelenleg három államtitkár van jelen a kormány részéről.
Ha képviselő úr maga mögé néz, akkor az MSZP padsoraiban túl sok képviselőt nem lát. De tényszerűen szeretném rögzíteni, hogy a 2018-as költségvetésitörvényjavaslat vitájában volt olyan időszak, amikor egyetlenegy MSZP-s képviselő sem ült a padsorokban.
Ami a képviselő úr szakmai észrevételeit illeti: engedje meg, hogy a bérek kapcsán elmondjam, hogy mind a belügyi, mind a honvédelmi területen érdemi béremelés indult el, és ez folytatódik 2018-ban is. A rendvédelmi területen átlagos 30 százalékos béremelés valósult meg 2015-től, egy újabb 5 százalékpontos emelés követte ezt 2016-ban, 2017-ben újabb 5 százalékpontos, és amennyiben a tisztelt Országgyűlés elfogadja a jövő évi törvényjavaslatot, akkor egy újabb 5 százalékpontos emelés valósul meg. Ugyanezek a mértékek igazak a honvédelmi területen dolgozó honvédekre is. A rendvédelem területén a béremelés mintegy 58 300 főt érint, a honvédelmi területen pedig 18 300 főt.
Képviselő úr azt mondta, szégyenteljes, hogy a közalkalmazottaknál nincs béremelés. Azt kérem képviselő úrtól, hogy szíveskedjék megnézni az előttünk lévő költségvetésitörvényjavaslatot, illetőleg beszélni azokkal, akiket ez érint. (Dr. Harangozó Tamás közbeszólására:) Képviselő úr, hallom a kérdését. Én tisztelettel azt kérem, hogy olvassa el azt a javaslatot, amiről most vitatkozunk, és akkor megtudja a törvényjavaslatból, hogy a rendvédelmi és honvédelmi közalkalmazottak tekintetében is már megvalósult kétszer 5 százalékpontos béremelés, és ez mintegy 15 500 főt érint.
S engedje meg, képviselő úr, hogy azt is elmondjam: a bértábla rögzít bérkategóriákat, s azt is tudni kell, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum összegét… - amely a bértábla szerinti szorzókat határozza meg, nagyobb összeg kerül kifizetés-re. Az, amit képviselő úr mond, hogy 69 ezer forintos bruttó fizetések vannak, nos, ilyen nincs. A minimálbért, illetve a garantált bérminimumot a végzettség szerint mindenkinek ki kell fizetni, most is ki van fizetve, és jövőre is ki lesz fizetve.
S azt is el kell mondani, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum az idén is érdemben emelkedett, a minimálbér 15 százalékponttal, a garantált bérminimum 25 százalékkal, és jövőre ugyanez az emelés a minimálbérnél 8 százalékos, a garantált bérminimumnál pedig 12 százalékos lesz. Vagyis azok a közalkalmazottak, akik a legalsó bérkategóriákban vannak, mindenképp béremelést tapasztaltak az idei évben, és tapasztalnak a jövő évben is. Ehhez a béremeléshez a közalkalmazottak területén is a szükséges forrásokat a jövő évi költségvetési-törvényjavaslat tartalmazza.
A börtönök építésére vonatkozóan: valóban több közbeszerzési felhívás eredménytelennek lett minő-sít-ve a túl magas árak miatt. Itt meg kell jegyezzem, hogy amikor ellenzéki oldalról sokszor a korrupció vádja merül fel, mert drága egy beszerzés, akkor azt is nézzük meg, hogy a kormány sokszor pont a közpénzek felhasználásának érdekében eredmény-te-lennek minősít beszerzéseket. Képviselő úr, ha keresi a beruházások forrását, akkor azt javaslom, hogy tessék szíves megnézni a benyújtott törvényjavaslatot, a fejezeti indoklásokat, és képviselő úr is látni fogja, hogy a fedezet rendelkezésre áll. Tehát a vissza-mon-dás-nak nem olyan jellegű anyagi okai voltak, hogy a költségvetésitörvényjavaslatban, illetve az idei költségvetésben ne lenne meg a forrás a vonatkozó előirányzatokon.
Ami a Honvédelmi Minisztériumot illeti: képviselő úr említette a GDP-arányos kiadási számokat. Egyrészről a képviselő úr helyesen mondta, hogy 2015 után a GDP arányában egytizedekkel növekszik a Honvédelmi Minisztérium fejezeti kiadási összege. De tegyük a kérdés mellé azt is, hogy vajon a GDP nominálisan hogyan alakul. Amikor képviselő úr a korábbi időszak GDP-arányos költéseit említi, akkor azt is említsük meg, hogy a gazdasági világválság Magyarországot sokkal erősebben sújtotta, mint az európai uniós országok többségét, sőt volt olyan ország, amelynek a GDP-je nem csökkent a gazdasági válság idején - elég például Lengyelországra utalni -, és azt is meg kell állapítani, hogy pont annak a gazdasági bővülésnek köszönhetően, amivel 2018-ban is számolunk, érdemi, bőven 70 milliárd forint fölötti növekedéssel kalkulálunk a HM költségvetésénél, vagyis maga a GDP is növekszik, ami a GDP-arányos kiadások változatlansága esetén húzná fölfelé a kiadásokat, és ezen túl még a GDP-arányos kiadás is növekszik.
A hatályos kormányhatározat szerint ez 1,79 százalékos értéket érne el, de Lázár miniszter úr épp tegnap jelentette be, a kormány célja az, hogy elérje a GDP-arányos 2 százalékos költést a honvédelmi jellegű kiadások összege 2024-ben.
Ami a honvédelmi kiadások abszolút értékét illeti: képviselő úr, érdemes megnézni, hogy 2002 és 2010 között mi volt, milyen összegű kiadások voltak, és ehhez érdemes viszonyítani a mostani kiadásokat. S azt is érdemes megnézni, hogy ezen a bőven több mint 70 milliárd forintos kiadási tételen belül a források jelentős része fejlesztésre áll rendelkezésre, és nem a béremelés viszi el ennek a fejlesztésnek a nagy részét.
(8.30)
Azt gondolom tehát, ha akár a Belügyminisztérium költségvetését nézzük és az ön által említett területek fontosságát, mint a börtönépítés vagy a béremelések megvalósítása, akár a honvédelmi fejezet költségvetését nézzük szintén a béremelések, illetve a fejlesztések aspektusából, akkor pont ez a két terület is olyan, ahol jó szívvel lehet támogatni a 2018-as költségvetésitörvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
