DR. MIKOLA ISTVÁN
DR. MIKOLA ISTVÁN
DR. MIKOLA ISTVÁN külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat célja az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kubai Köztársaság közötti politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás kihirdetése.
A 2016. december 12-én Brüsszelben aláírt megállapodás éles váltást jelent az Európai Unió és Kuba kapcsolataiban. Az EU Kubával kapcsolatos politikáját ugyanis 1996-tól egészen mostanáig az úgynevezett közös álláspont határozta meg. Az a közös álláspont, amely a súlyos kubai emberi jogi visszaélésekre válaszul született, és amely bárminemű együttműködést a szigetországgal az emberi jogok és politikai szabadságok terén elért javulástól tesz függővé.
Figyelemre méltó, hogy Kuba az egyetlen ország a latin-amerikai és karibi térségben, amellyel az Európai Unió mindezidáig nem állt szerződéses kapcsolatban. A 2010-es években kezdődött lassú és óvatos kubai gazdasági és politikai változások következtében mind az Európai Unió, mind a tagállamok részéről megfogalmazódott az igény egy új külpolitikai irányvonal kialakítása iránt.
Tekintettel arra, hogy az Európai Unió-Kuba viszony és párbeszéd legkritikusabb kérdése az emberi jogok tiszteletben tartása, Magyarország a kétoldalú megállapodás létrehozására irányuló tárgyalások előtt és alatt mindvégig ragaszkodott a közös álláspont fenntartásához, mindaddig, míg megfelelő biztosítékát nem látja annak, hogy a kubai rezsim megfelelő módon kezeli az emberi jogi aggályokat. A tagállamok által adott felhatalmazás, illetve a tárgyalási irányelvek alapján az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Catherine Ashton kezdte meg a tárgyalásokat 2014 áprilisában, amelyeket utódja, Federica Mogherini zárt le 2016 márciusában. A tárgyalások eredményeképpen létrejövő megállapodás emberi jogi klauzulája, illetve az annak szellemében 2015 júniusában indult emberi jogi párbeszéd Magyarország számára is megfelelő biztosítékot jelent a fent jelzett aggályok kezelésére.
A kubai társadalom minden rétegével folytatott párbeszéd jegyében Magyarország továbbra is fenntartja magának a jogot, hogy a kubai ellenzékkel közvetlen kapcsolatban álljon. Az emberi jogok kérdését az Európai Unió úgyszintén napirenden tartja, az előbbiekben már említett magas szintű emberi jogi párbeszéd keretében hangot adunk aggodalmainknak, bírálatainknak, és felvetjük a problémás kérdéseket. Például vallásszabadság, sajtószabadság, egyesülési jog, emberi jogi aktivistákkal szembeni bánásmód, börtönállapotok helyzetének javítása, s a többi. Értékelésünk szerint, noha a kubai nyitás várhatóan nem jár majd a Washington és a nemzetközi közösség által sokszor bírált emberi jogi helyzet gyors és látványos változásával, feltételezhető, hogy a kubai kormány részéről a jövőben e területen is enyhülés következik be.
Nem hallgathatjuk el azt a tényt, hogy mind az Európai Unió, mind az egyes tagállamok a közös álláspont fenntartása mellett is fokozatosan fejlesztették főként gazdasági, kereskedelmi kapcsolataikat Kubával. Mára az Európai Unió a szigetország elsőszámú befektetőjévé, és második legjelentősebb kereskedelmi partnerévé vált. A Karibi-szigetekre látogató évi négymillió külföldi turista harmada az Európai Unióból érkezik. Az elmúlt hónapok során egyre több európai uniós tagállam vezetője tett hivatalos állami látogatást Havannában, például a francia elnök, a német külügyminiszter, a szlovák miniszterelnök, a cseh külügyminiszter-helyettes, a német alkancellár, az osztrák államfő. Ők szintén elsősorban a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését tűzték ki célul.
Az egyes tagállamok egymással, az Európai Unió pedig más globális szereplőkkel, az Egyesült Államokkal, Oroszországgal és Kínával is verseng, hogy minél előnyösebb helyzetből induljon majd a kubai idegenforgalomban, az energetikai szektorban vagy például az úgynevezett Marieli Különleges Fejlesztési Övezetben kínálkozó üzleti lehetőségekért. Magyarország nem engedheti meg magának, hogy lemaradjon vagy önként kiszálljon e versenyből. Ezért elveinket nem feladva, de nyitva kell tartanunk a jövőbeli együttműködés lehetőségét. E célt szolgálja ez a törvényjavaslat és az abban kihirdetendő megállapodás.
Az Európai Unió a kétoldalú kapcsolatok kiegyensúlyozott fejlesztésének lehetősége megteremtésével lényegében már előretekint, és előre kell tekintenie Magyarországnak is. Megítélésünk szerint Fidel Castro 2016. november 25-én bekövetkezett halála rövid távon nem hoz érdemi változást az ország bel- és külpolitikája terén, a volt állam- és kormányfő az elmúlt nyolc évben már nem vett részt az aktív politizálásban. Az öccsét és hivatali utódját, Raúl Castrót jellemző óvatos, pragmatikusabb megközelítés továbbélésére lehet számítani. Valódi változások Raúl Castro 2018-ra bejelentett visszavonulását követően várhatók.
Tisztelt Országgyűlés! Reményeink szerint a megállapodás és az annak kihirdetéséről szóló jelen törvényjavaslat hosszú és középtávon előmozdítja a kubai demokratikus változásokat. Mindezek tükrében kérem a tisztelt Országgyűlést, fogadja el és támogassa az előterjesztést. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
