CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Asszony! Ígérem, a 7,5 milliárd forintot meg sem fogom említeni. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Ugyanis a tavaly novemberben megkötött hatéves bérmegállapodás eredményeként talán mondhatjuk azt, hogy történelmi jelentőségű bérfejlesztés valósul meg Magyarországon. Ennek köszönhetően nemcsak a magyar polgárok anyagi megbecsülése nő érdemben, hanem a hazai versenyképesség is új lendületet kaphat.
A bérintézkedések természetesen a magán- és a közszférát egyaránt érintik, tehát a kormánynak nem volt célja egyes területek kizárása. Tárcánk előtt is ismert, hogy a bérintézkedések az önkormányzatok működését jelentős mértékben befolyásolják. Az ezzel kapcsolatos számítások a tényleges illetményadatok alapján készülnek, ahol természetesen minden releváns szempontot figyelembe kell és figyelembe fogunk venni. Mindenekelőtt hangsúlyozandó, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelését, a munkaadók terheit enyhítendő, a szociális hozzájárulási adó 5 százalékpontos csökkentése kíséri. Tehát egy jelentős mértékű megtakarítás is jelentkezik, mind a versenyszféra munkaadóinál, mind pedig az önkormányzatoknál. Így az önkormányzatokra mindkét terület vonatkozik, mind a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, mind pedig az adócsökkentés.
Természetesen a kormány kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a meghozott intézkedések feltételrendszere a közszféra minden szereplőjénél, ideértve az önkormányzatokat is, biztosított legyen. A települések esetében az illetményszámfejtési adatok ismeretében az előzőekben jelzett elvek mentén lehet meghatározni az esetleges többletforrás igényét. Általánosan azt lehet elmondani, hogy a központi költségvetés ott nyújthat segítséget, ahol a béremelésből fakadó többletkiadások meghaladják a szociális hozzájárulási adó csökkentéséből adódó megtakarítások összegét, valamint a település gazdasági helyzete a különbözet kigazdálkodását nem vagy nem teljes egészében teszi lehetővé. Ugyanis egyenlőségjelet önkormányzat és önkormányzat közé nem lehet tenni.
A kormány mindig a költségvetés biztosította lehetőséget szem előtt tartva hozza meg az életpályák kialakítására, a béremelésekre, illetményemelésekre vonatkozó döntéseit. Ezt mutatja, hogy 2017-ben is újabb szintre lépett a rendvédelmi és honvédelmi dolgozók, a pedagógusok, az állami tisztviselők, a NAV foglalkoztatottjainak életpályája, folytatódik az egészségügyi, a szociális, az igazságügyi, a felsőoktatási béremelés, valamint kulturális bérfejlesztésre is sor kerül. Nem szeretném fölsorolni, hiszen már sokszor hallottak és olvashattak arról, hogy milyen területeken történtek béremelések. A pedagógusok, egészségügyi dolgozók, rendvédelmi dolgozók, állami tisztviselők béremelését lehetne megemlíteni.
Végezetül tájékoztatom, hogy a különböző érdekegyeztető fórumokkal, így többek között az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanáccsal a kormány folyamatosan egyeztet, tehát a résztvevők minden szükséges és releváns információ birtokában lehetnek. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy a tapasztalatokat, a számokat, a tényeket összegyűjtve kell majd megvizsgálni azt, hogy kell-e önkormányzatoknál kiegészíteni a költségvetési forrásokat a béremelésekből adódóan. Abban az esetben, amikor az információk rendelkezésre állnak, akkor lehet majd érdemben döntést hozni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
