SOLTÉSZ MIKLÓS,
SOLTÉSZ MIKLÓS,
SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Előterjesztő! Tisztelt Országgyűlés! Elnök Úr! A nagypéntek munkaszüneti nappá történő nyilvánításával kapcsolatos módosító javaslat valóban elsősorban, ha szabad így mondani, Magyarország keresztény gyökereihez, keresztény alapjaihoz kapcsolódik. Egy olyan ünnepkör méltó megünnepléséről és az arra való felkészülésről van szó, ami a kereszténységen belül Krisztus kínszenvedésétől, halálától és temetésétől egészen húsvétvasárnapig, a feltámadásig tart, nagypéntektől húsvétvasárnapig.
Mi azok közé az országok közé tartozunk, ahol, ha nem is mindenki hívő, nem is mindenki gyakorló hívő, de az emberek átlagában megmutatkozik az - például a különböző megjelenéseken, ünnepkörökön, az egyházak felé az 1 százalékos felajánlásokon -, hogy a kereszténység igenis a legerősebb vallás a különböző felekezetein keresztül. Éppen ezért nagyon fontos ez a javaslat, amit mindenképp érdemes nemcsak megfontolni, hanem elfogadni is.
De azért hozzáteszem, hogy nyilván nem csak a hívők számára fontos ez. Általában egy-egy ünnepnapnak, amikor a családok együtt vannak, együtt tölthetik az idejüket, eredménye is van a családok szempontjából, a családok és a közösségek megerősödése szempontjából is pozitívan hat vissza a társadalomra. Ráadásul egy olyan napról beszélünk, nagypéntekről, amikor a szülők nagy része amúgy is szabadságot vesz ki, mert a gyermekével amúgy is otthon van és készül valamilyen módon a húsvétra. S ha mindezt megerősítjük egy egyházi ünneppel, egy munkaszüneti nappal, akkor mindenképp segítjük ezeknek a családoknak a további boldogulását és erősödését.
S hozzá kell tennem ahhoz, amit miniszter úr előterjesztőként elmondott, hogy megvan-e ehhez a gazdasági alap. Amikor néhány évvel ezelőtt Varga László kereszténydemokrata képviselő, volt református püspök úr beterjesztette ezt a javaslatát, akkor ilyen szinten még nem volt meg a gazdasági alap. S itt néhány tényt érdemes megjegyezni. 2010-ben a GDP-arányos államadósság 80,5 százalék volt, most 74 százalék. Az is tény, hogy 2010-hez képest 700 ezerrel több ember dolgozik ma Magyarországon; ez közel 4,4 millió embert jelent. S miután megvan a gazdasági alap, megvan az a lehetőség, amit látunk az elmúlt évek fejlődésének eredményeképpen a Magyarországon élő és dolgozó emberek segítsége kapcsán, úgy gondoljuk, meg is érdemlik azok az emberek, akik ezt a haladást, ezt a GDP-emelkedést, illetve azt a pozitív változást, ami a gazdaságban megtörtént, megteremtették, hozzájárultak, hogy egy ilyen előterjesztést tárgyaljunk, majd pedig közösen elfogadjunk.
S ez kapcsolódik ahhoz is, amit miniszter úr is mondott, hogy szerte az Európai Unión belül sok-sok országban vagy jóval több szabadnappal rendelkeznek a munkavállalók irányában, vagy pedig - ami legalább ilyen fontos - a nagypénteket ünnepnappá nyilvánították már a korábbi időkben. Akik legalább annyi vagy még több szabadnappal rendelkeznek a hasonló méretű és körülbelül azonos gazdaságú országok közül: Ausztria, Szlovákia, Lettország, Szlovénia, Csehország, Svédország, Finnország. Most tehát nem a nagyobb országokról beszéltem. Mindenképp fontos, hogy náluk 11 vagy több szabadnap van, és be kell látni, hogy ettől az ő gazdaságuk még nem esett össze. A nagypéntek jelenleg is munkaszüneti nap Dániában, Németországban, Észtországban, Görögországban, Szlovákiában és még több mint egy tucat országban.
Körülbelül két héttel ezelőtt a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács tárgyalta ezt a kérdést. Érdekes volt az ott megjelent hat oldal véleménye, a munkaadóké, a munkavállalóké, a civil és egyházi szervezeteké, a művészet és tudomány képviselőié. 5:1-ben szavazták meg és támogatták ezt a javaslatot. Gondolom, könnyen kitalálják, hogy kik nem támogatták. Nos, a munkaadók. Az érvelésük viszont érdekes volt.
Túl sok pozitívumot a gondolatmenetükben az érvelésük során nem tudtak felhozni, jól látszott, hogy néhány embernek csak a gazdasági haszon a fontos, és nem tudja magában egyensúlyozni, hogy egy olyan munkaszüneti nap, amiről most döntenénk, adott esetben a társadalom, az egész közösség, s mint említettem, a család javára, valamint teljesen természetesen a vallásos emberek érdekében olyan pozitív előrelépés, amelynek eredményeképpen lehet, hogy a gazdaság bizonyos szempontból még jobban teljesít. Ilyen értelemben furcsa volt a munkaadók hozzáállása. S még egyszer hangsúlyoznom kell, hogy a munkavállalók, a civil oldal, az egyházi oldal, a művészeti oldal és a tudományos oldal képviselői egyhangúlag támogatták ezt a javaslatot.
Befejezésül, tisztelt Országgyűlés, tisztelt Előterjesztők, a javaslat jó az országnak, jó az embereknek, egy érték mentén történő javaslat, ami nagyon fontos, éppen ezért a kormány támogatja. S még egyszer nagyon köszönöm az előterjesztőknek, és bízom benne, hogy az Országgyűlés egységesen fogja támogatni ezt a javaslatot. Elnök úr, köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)
