BALOG ZOLTÁN
BALOG ZOLTÁN
BALOG ZOLTÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a lehetőséget, hogy ezzel a törvényjavaslattal, a törvénynek ezzel a módosításával munkaszüneti nappá nyilváníthatjuk a húsvét előtti pénteket, amit a keresztény kultúrkörben nagypénteknek nevezünk. Azt kérjük az Országgyűléstől, hogy tegye munkaszüneti nappá ezt a napot már ebben az évben - erre törvényi lehetőség van -, tehát 2017. április 14-e munkaszüneti nap lehet, ha az Országgyűlés támogatja ezt a törvénymódosítást.
Ebben az ügyben összetalálkoznak azok a dolgok, amik jó, ha egyébként összetalálkoznak az életben is, márpedig az értékek és az érdekek. Mi úgy gondoljuk - itt az összes előterjesztő nevében beszélek -, hogy mind az értékek, mind pedig az érdekek szempontjából ez az intézkedés jót tesz Magyarországnak, jót tesz Magyarország polgárainak, és különösen is jót tesz a magyar családoknak, ez az ő érdekük is. Tehát ez mindenki számára nyereség, függetlenül attól, hogy világnézetileg milyen módon gondolkozik saját magáról és arról a világról, amelyben él.
Számunkra, ha az értékek felől közelítünk, akkor a mondanivalója ennek a lehetőségnek az, hogy az ország, a nemzet keresztény önazonosságának a helyreállításában ez egy fontos lépés lehet, úgy is mondhatnánk, hogy a rendszerváltoztatás elmúlt 25 évének egy fontos adóssága, amit törleszteni fogunk. A keresztény üzenete ennek a napnak, a nagypénteknek az, hogy áldozat nélkül nincs ünnep, halál nélkül nincs föltámadás, nagypéntek nélkül nincs húsvét.
Miközben erről beszélünk az értékek felől közelítve, aközben nem gondoljuk azt, hogy bárkire ezt a meggyőződést rá kellene vagy rá lehetne kényszeríteni. Viszont biztosak vagyunk abban, hogy az érdekek szempontjából minden családnak az érdeke az, hogy a húsvéti ünnepkörben - egyébként akkor, amikor különösen a gyermekes családoknál problémát jelenthet a gyermekek felügyelete, hiszen a péntek eddig munkanap volt, egyébként pedig iskolai szünet - egy újabb napot kapnak a közös pihenésre, meghosszabbodik az a háromnapos ünnep, ami a húsvétvasárnap, a húsvéthétfő és a szombat - ami persze szombati munkarend szerinti vagy szombati rend szerinti nap a naptárban -, és a magyar szabályozásban ez egy négy napra kibővülő lehetőség lehet a családok számára. Tehát ha az érdekeket nézzük, megint csak kapcsolódik az értékekhez, hiszen az életminőség szempontjából ez egy kulturális többletet is jelent a család szabadidejének az eltöltésében.
Ha arra gondolunk, hogy persze nem tudjuk és nem is akarjuk Magyarországon a gazdaság szempontjait figyelmen kívül hagyni, akkor elmondhatjuk azt, hogy bár ez a javaslat - és erről érdemes megemlékezni - már évekkel ezelőtt, az előző ciklusban egy kereszténydemokrata képviselő, Varga László részéről beterjesztésre került, most látjuk eljönni az idejét, ezért szimbolikus az, hogy Varga Mihály gazdasági miniszter is az előterjesztők között van; most láttuk eljönni az idejét annak, hogy a gazdaság teljesítménye megteremtette azokat az alapokat, amikkel egy ilyen plusz munkaszüneti napot nyugodtan vállalhatunk.
Valóban a gazdaság korában vagyunk, a gazdasági szempontok nem nélkülözhetőek, mégis fölhívnám a figyelmet arra, hogy ha körülnézünk az országban - és ezt mutatják a belföldi turizmus számai is -, akkor azt látjuk, hogy a hosszú hétvégéken, különösen az iskolai szünetek idején alig lehet Magyarországon minőségi pihenőhelyet találni, mert a turistaszálláshelyek foglalása olyan nagy mértékű. Hál’ istennek, számos család számára - a miniszterelnök úrtól hallhattunk ma délben erről egy számot - most már kinyíló lehetőség az, hogy együtt turistaszálláshelyen tölthetik az ilyen hosszú hétvégéket. Tehát azt mondhatjuk, hogy még a gazdasági kiesés is pótlódik bizony szempontból azzal, hogy a magyar turizmus és vendéglátás számára a vásárlóerő még intenzívebben meg tud jelenni.
Ezzel természetesen az jár, hogy a munkavállalóknak a munkaszüneti napra rendes munkabér jár, távolléti díj jár, ilyen módon a munkavállalók bére a munkaidő csökkenése és a szabadidő növekedése ellenére nem mérséklődik, a kieső munkanap pótlása esetén a bérek pedig növekedni fognak. Bízunk benne, úgy látjuk a számokat, hogy az ország versenyképességét nem fogja rontani ez a javaslat, ellenkezőleg: azzal, hogy több idő jut a regenerálódásra, még inkább a munkaerő minősége javulhat.
S ha abból a szempontból nézzük meg a szabályozás megváltoztatása iránti kérésünket, illetve javaslatunkat, hogy vajon mennyire sok ma Magyarországon az országos munkaszüneti nap vagy az állami szünnap, vagy éppen a közös ünnep, akkor érdemes körülnézni a házunk táján, hogy a nálunk gazdaságilag sikeresebb vagy éppen kevésbé sikeres, vagy velünk nagyjából egy súlycsoportban lévő országokban hogyan is alakul a munkaszüneti napok száma. Ezzel a nagypéntekkel, amennyiben a Ház támogatja ezt a javaslatot, Magyarországon az eddigi 10 munkaszüneti nap helyett - amik akár hétköznapra is eshetnek - 11 munkaszüneti nap lesz: január 1-je, március 15-e, húsvéthétfő, május 1-je, pünkösdhétfő, augusztus 20-a, október 23-a, november 1-je, december 25-e, illetve 26-a. A nagypéntek Európában 14 országban ünnep, most Magyarország is csatlakozik ezekhez az országokhoz.
Hogy összehasonlításként hozzak néhány számot arról, hogy a gazdasági sikeresség nem feltétlenül a munkaszüneti napok számától függ: Németországban 17 munkaszüneti nap van, Bulgáriában 16, Szlovákiában 15, Horvátországban 14, Ausztriában, Csehországban, illetve Lengyelországban 13, Dániában, Franciaországban és Belgiumban 12 ezeknek a napoknak a száma. Láthatjuk - különböző súlycsoportú országok vannak itt -, hogy nem feltétlenül a gazdasági sikeresség záloga a több vagy a kevesebb munkaszüneti nap.
Amikor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsra beterjesztettük ezt a javaslatunkat, hogy ott az érdekegyeztetés fórumán meg tudjuk ezt vitatni, akkor a munkaadókkal vitába keveredve azt tudtuk mondani, hogy azok az adócsökkentések, azok a szabályozások, amik az elmúlt időben a magyar gazdaság javára szolgáltak és a teljesítményét növelhették, sokkal többet nyomnak a latba, mint ez a munkaszüneti nap, amely természetesen bizonyos szegmenseivel a gazdaságnak termeléskiesést okozhat.
Összefoglalóan azt tudom mondani, hogy a kormány annyit tud tenni, hogy egy napot munkaszüneti nappá nyilvánít. Hogy ebből mi lesz, az azokon az embereken, családokon, közösségeken múlik, akik ezt a napot majd használni fogják, élni fognak vele. Hogy ünnepnap lesz-e belőle, azokon múlik, akik ünnepelni szeretnének. S el kell mondani, az elmúlt évtizedekben - bizony ez az időszak visszanyúlik az előző rendszer idejére - voltak, akiknek mindig is ünnepnap volt a nagypéntek, függetlenül attól, hogy egyébként munkaszüneti nap volt vagy nem. Én magam betanított esztergályosként szabadságot kaptam annak idején a Diósgyőri Gépgyárban 1977-ben, hogy otthon tudjam ünnepelni ezt a napot. Akkor is voltak ilyen megértő munkaadók, bízom benne, hogy most is lesznek olyanok, akik ezt támogatni fogják. Tehát mi munkaszüneti napot fogunk adni, ünneppé a polgárok és a polgári közösségek, az egyházi közösségek tehetik ezt a napot.
S ha már itt a szakszervezeti szempontok is felmerülnek, egy kicsit ironikusan hadd jegyezzem meg, hogy természetesen az egyházak és az egyházi szolgák számára ez a nap, nagypéntek mindig is egy intenzív munkanap volt, és az is fog maradni, hiszen ők munkával ünnepelnek.
(19.20)
Tudjuk, hogy egy nap nem fogja megoldani az ország összes gondját és nem fogja feltétlenül mindenben jóvá tenni az életünket, de biztos vagyok benne, hogy az életminőséget javítja, és ez a nap sokat hozzátehet ahhoz, hogy a dolgok jó irányba menjenek a gazdasági életünkben, a személyes életünkben és a közösségi életünkben is. Köszönöm, hogy meghallgattak, azoknak, akik meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
