BANA TIBOR,
BANA TIBOR,
BANA TIBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény módosítása mellett nyolc másik törvényt is módosít, így a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló, a külföldre utazásról szóló, a családok támogatásáról szóló, a konzuli védelemről szóló, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló, az államháztartásról szóló, az európai területi társulásról szóló, valamint a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló törvényt. Tehát a korábbiaknak megfelelően - hiszen itt történt már rá utalás államtitkár úr és a Fidesz vezérszónoka, Csen-ger-Zalán Zsolt részéről is - ismét több törvényt kell módosítani ahhoz, hogy részben technikai módosításokat lehessen átvezetni, részben olyan változtatásokat is meg lehessen tenni, amelyekkel kapcsolatban azért kritikát és néhány kérdést is meg szeretnék fogalmazni.
Emlékeztetném tisztelt képviselőtársaimat, hogy tavaly június 13-án az Országgyűlés elfogadta a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvényt, amely 2016. június 23-án kihirdetésre is került a Magyar Közlönyben. Erre a törvényre nagy szükség volt, hiszen korábban ezt a területet több különálló törvény és rendelet szabályozta. Ezt sikerült többé-kevésbé egységesíteni a tavalyi esztendőben.
Ha visszamegyünk egy évet, akkor emlékezhetünk, hogy elképesztő kapkodás és az egyeztetések hiánya jellemezte a törvény megalkotását. Ennek az eredménye meg is látszik, hiszen még az előtt kell módosítani a jogszabályt, hogy annak egyes rendelkezései egyáltalán hatályba lépnének, hiszen ez az idén augusztus 1-jén történne meg, így azok is változnak.
Tisztelt Országgyűlés! Már a 2016-os törvényben, de most is azt látjuk, hogy csökkentik a diplomaták költségtérítéseit, juttatásait. A külszolgálatra kihelyezettek továbbra sem kapják meg a belföldi illetményüket, és most már iskoláztatási támogatásra sem lesznek jogosultak, amennyiben gyermekük a fogadó országban folytatja tanulmányait. Csenger-Zalán Zsolttól, a Fidesz vezérszónokától erre hallhattunk egyfajta magyarázatot, amit részben el is lehet-ne fogadni a belföldi illetmény vonatkozásában, de azt gondolom, hogy akkor viszont más módon kelle-ne ezt rendezni. Összességében a diplomaták szempontjából nem elfogadható az, ahogy el lett fogadva tavaly ez a törvényjavaslat, és az sem elfogadható a Jobbik álláspontja szerint, ahogy ez most elénk került, hiszen ilyen értelemben és ilyen irányban nem történik érdemi változtatás. Nem értjük azt, hogy miért a magyar diplomatákon akar spórolni a kormány, miközben annyi felesleges dologra jut pénz, e fontos emberek megbecsülésére pedig, úgy tűnik, hogy nem.
A javaslat alapján kizárólag devizailletményre és átalány-költségtérítésre lesznek jogosultak az említett személyek. Itt történik elmozdulás, bizonyos módosítások ezek közül támogathatók is, de összességében mégis azt látjuk, hogy a korábbi ígéretekkel szemben azt az anyagi megbecsülést és emellett erkölcsi megbecsülést nem kapják meg a diplomaták, amelyekről szóltak, akár például Lázár János is az Európai ügyekkel foglalkozó bizottság ülésén, hiszen miniszter úr annak idején elmondta, hogy uniós szinten a magyar diplomaták voltak a legalulfizetettebbek, és ezt felhozták a visegrádi négyek szintjére.
(9.30)
Viszont most mégis azt látjuk, hogy a kormány oldaláról továbbra is az a fontos, hogy az önökhöz igazán közel álló személyeket tudják helyzetbe hozni, ők jól járnak, viszont másik oldalról pedig átfogóan nem történik meg a rendezés ezen a területen. De ezt egyébként nemcsak a diplomaták vonatkozásában lehet elmondani, hanem összességében a magyar munkavállalók esetében is ez a hozzáállás jellemzi a jelenlegi kormányt.
A törvény jelen módosítása emellett - és ezt valóban el kell ismerni és fontos aláhúzni - az elmúlt időszakban felmerült, a mindennapi működésből fakadó problémákat is kezelni kívánja, másrészt technikai pontosításokat tartalmaz, amely módosítások azonban nem változtatnak a törvény koncepcióján és eredeti szabályozási céljain.
A törvénymódosítás változtat továbbá - mint már utaltam rá - egyes külügyi igazgatási kérdéseket is érintő egyéb kapcsolódó törvényeken is, amely módosítások a külügyi igazgatás gördülékenyebb működését, valamint a jogszabályi keretek megteremtését, illetve finomítását célozzák, azzal, hogy a törvény ilyen irányú módosításaihoz kapcsolódó végrehajtási rendeletek megváltoztatása is szükséges.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mint tudjuk, a hivatalos útlevél a diplomata-útlevél, a külügyi szolgálati útlevél, a szolgálati útlevél és a hajós szolgálati útlevél. A diplomata-útlevél és a hajós szolgálati útlevél kivételével a többit kizárólag hivatalos utazás céljára lehetett felhasználni, a többit magáncélra is, azonban a javaslat a külügyi szolgálati útlevélnél és a szolgálati útlevélnél is megadja a lehetőséget, hogy azokat magáncélra is használják. Ez tehát a korábbiakhoz képest szintén egy érdemi változás, és azt gondolom, hogy helyénvaló, ezzel kapcsolatban nem tudunk kritikát megfogalmazni.
Viszont van még két olyan terület, amellyel kapcsolatban annál inkább. Az egyik: a hatályos törvény alapján a diplomata-álláshelyet a külpolitikáért felelős miniszter pályázat útján meghirdeti. Úgy hiszem, és a Jobbik frakciójának határozott véleménye, hogy aggályos ez a módosítás, hogy a külpolitikáért felelős miniszter az adminisztratív, technikai és diplomata-álláshelyet a kihelyező szerven belüli belsős pályázaton hirdeti meg.
Ez egy nagyon zárt rendszert sugall, tisztelt államtitkár úr, ami csökkenti annak a lehetőségét, hogy a szakmailag legalkalmasabb személyt találja meg a kormány az adott posztra. Tehát ez is egyértelműen abba az irányba mutat, hogy a saját embereik tudjanak odakerülni.
Nyilvánvalóan egy kormány részéről az egy elfogadható szempont, hogy olyan személyekkel töltsék be ezeket a tisztségeket, akik azért a kormány politikájához illeszkedően tudják végezni a munkájukat. Viszont azt gondolom, hogy ezzel a módosítással a szakmai szempontok egyértelműen háttérbe kerülnek. Örülnék, ha államtitkár úr tudna néhány mondatot mondani arról, hogy ez a változtatás miért került be ebbe a törvényjavaslatba.
A másik pedig a külügyi szolgálati útlevélre jogosultnál történő kiegészítés. Itt a jogosult élettársával, valamint egyenes ági felmenőjével történik változtatás. Ez azt jelenti, hogy a jogosult élettársa, valamint bizonyos esetekben - például az EU melletti állandó képviseletnél - az egyenes ági felmenője is jogosult lesz a külügyi szolgálati útlevélre. Tehát nem kizárólag a diplomatának az egyenes ági felmenőjéről, hanem az élettársának egyenes ági felmenőjéről is beszélhetünk bizonyos esetekben.
Azt gondolom, hogy a kör tágítása egy meghatározott szintig teljesen elfogadható, viszont erre nem találok olyan magyarázatot, ami alátámasztaná azt, hogy ezt a változtatást meg kell tenni ebben a törvényjavaslatban. Tehát azt is kérném államtitkár úrtól, hogy ezzel kapcsolatban is mondja el azt, hogy mivel tudja indokolni a kormány azt, hogy ez a tágí-tás ilyen széles körre történik meg.
Ezek voltak azok a kritikai észrevételek, amelyeket meg szerettem volna tenni az előttünk fekvő törvényjavaslattal kapcsolatban. A kérdéseket mindenképpen fontosnak tartottam feltenni, és remélem, hogy államtitkár úrtól érdemi válaszokat is kapok ezekre a felvetésekre, és amennyiben ez így történik, akkor a Jobbik képviselőcsoportja megfontolja álláspontját, mert alapvetően, mint utaltam rá, támogatható részek találhatók ebben a módosításban, viszont ha ezeket a kételyeinket nem sikerül eloszlatni, akkor egy tartózkodó álláspont az, amit el tudunk majd foglalni a végszavazás során.
Kíváncsian várom tehát államtitkár úr válaszait ezekre a kérdésekre. Köszönöm szépen a figyelmet. (Farkas Gergely tapsol.)
