DR. HOMOLYA RÓBERT
DR. HOMOLYA RÓBERT
DR. HOMOLYA RÓBERT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott törvényjavaslat a Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztése, kivitelezése és finanszírozása kapcsán született Egyezmény 2. számú mellékletének kihirdetéséről rendelkezik. Ezt a dokumentumot 2017. január 26-án írták alá Budapesten.
A Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás keretében a szerződő felek együttműködnek a Budapest-Ferencváros–Kelebia-országhatár határátkelő közti 157. számú vasútvonalon új kétvágányú, villamosított, 225 kilonewton tengelyterhelésű, európai szabványnak megfelelő biztosítóberendezéssel ellátott, 200 kilométer/óra sebességre alkalmas geometriával kiépített, 160 kilométer/óra sebességgel működtetendő vasúti pálya fejlesztésében, amely így az európai uniós műszaki előírásokkal teljes mértékben kompatibilis lesz.
A vonatkozó európai uniós irányelv alapján az egyezmény 2. számú melléklete kapcsán előzetes véleményezési kötelezettség nem áll fenn, csak tájékoztatási kötelezettség van az Európai Bizottság felé, ezért az egyezmény 2. számú mellékletét 2017. március 29-én tájékoztatásul megküldtük az Európai Bizottság számára.
Az egyezmény 2. számú melléklete módosításokat tartalmaz a Budapest-Belgrád vasútfejlesztési projekt megvalósítási struktúrájára vonatkozóan, kiegészíti a beszerzési szabályzatot, például a hirdetmény közzétételi helye vonatkozásában, az értékelési szempontok vonatkozásában és a jogorvoslat területén. Fontos megjegyezni, hogy ez a beszerzési szabályzat az Európai Bizottság vizsgálata szerint teljes mértékben megfelel a vonatkozó európai uniós közbeszerzési irányelveknek.
A vasúti projekt megvalósítása jelentősen, a mostani 8 óra helyett 3 és fél órára rövidíti le a Budapest és Belgrád közötti vonatutazás menetidejét, így a vasúti kapcsolat a két város között a közúti és a légi útvonalhoz képest is érdemi alternatívát kínálhat a jövőben. A magyar szakasz fejlesztése az érintett hazai térségek vasúti elérhetőségét, a személyforgalom minőségét is látványosan javítja majd.
Fontos megjegyezni, hogy a pireuszi kikötőt 2008-ban kínai működtetésbe vették át. A 2008-tól 2017-ig terjedő időszakban a konténerforgalom gyakorlatilag megkilencszereződött ebben a kikötőben, úgyhogy azt gondolom, fontos geopolitikai jelentősé-ge is van annak, hogy a pireuszi kikötő és Európa közötti vasúti teherforgalmi kapcsolat hogyan, milyen irányban, milyen országok érintésével fog tudni megvalósulni a jövőben.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/15034. számú törvényjavaslatot elfogadni és az egyezmény 2. számú mellékletének kihirdetését támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmet.
