DR. VEJKEY IMRE,
DR. VEJKEY IMRE,
DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem kívánom megismételni azt, amit a törvényjavaslat vonatkozásában Völner Pál államtitkár úr oly kimerítően már elmondott, továbbá azt sem, amit Répássy Róbert vezérszónokként kiegészített. De szükségesnek tartom hangsúlyozni azt, hogy mi is a törvényjavaslat célja. A törvényjavaslat elfogadásának a célja a nem nyilvános know-how és üzleti információk jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló - és most tessenek figyelni - 2016/943/EU irányelv magyar jogba történő átültetése.
Az imént hallottuk Gúr Nándor képviselőtársunk vezérszónoki felszólalását. Ő azt mondta, hogy az MSZP frakciója nem fogja elfogadni ezt a törvényjavaslatot. Én a magam részéről úgy gondolom, hogy akkor a Gúr Nándor képviselőtársunk által felvetett kifogások nem is igazából bennünket illetnek, hanem azokat a brüsszeli jogalkotókat, akik ezt az irányelvet készítették.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A vállalkozások és a nem üzleti alapon működő kutatóintézetek beruházásának a tudásalapú gazdaság valutájaként szolgáló és versenyelőnyt biztosító know-how-k és információk megszerzésébe, fejlesztésébe és alkalmazásába. (Sic!) Tisztelt Ház! A nyílt innováció serkenti a fogyasztók igényeit kielégítő és a társadalmi kihívásokat kezelő új ötletek megjelenését, és lehetővé teszi azok piacra jutását. Az ilyen jellegű innováció fontos ösztönzője az új tudás létrehozásának, továbbá elősegíti az együttesen létrehozott, tudásra épülő, új és innovatív üzleti modellek kialakulását.
A törvény alapjául szolgáló irányelv megalkotása azért vált szükségessé, mert az üzleti titok a szellemi alkotás és az innovatív know-how védelmének a vállalkozások körében egyik legelterjedtebb formája, ugyanakkor az irányelv megalkotását megelőző uniós jogi szabályozás ezt védte a legkevésbé a mások általi jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával, illetve felfedésével szemben.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A polgári törvénykönyv jelenlegi logikája alapján a magántitok személyiségi jogi oltalmat élvez, hasonlóképpen a magántitok egyik típusaként azonosított üzleti titokhoz. Ez a megoldás egyrészről egy paradox, önellentmondásos helyzetet eredményez, tekintettel arra, hogy az üzleti titok, bár személyiségi jog, de a gyakorlatban mégis inkább a vagyoni jogi, a vagyoni oldala dominál. Másrészről pedig azért sem fenntartható, mert maga az irányelv kifejezetten vagyonjogi és nem személyiségi jogi szemszögből szabályozza azt az üzleti titokra vonatkozóan.
A törvényjavaslat elfogadásának elsődleges célja tehát a 2016/943/EU irányelv magyar jogba történő átültetése. Ennek elmaradása nyilván kötelezettségszegési eljárás indításához vezetne Magyarországgal szemben. Ezen túlmenően szükségessé vált az üzleti titok védelmére vonatkozó anyagi jogi rendelkezések kivétele a Ptk. személyiségi jogi részéből, és egy önálló jogszabályban való elhelyezése.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat elfogadása esetén a természetes és jogi személyek magántitkai az eddigi rendelkezésekkel azonos módon személyiségi jogi védelmet, míg az üzleti titok és a védett ismeret vagy know-how a szellemi tulajdonjogi védelem logikájára és szankciórendszerére épülő speciális védelmet élveznek majd. Ez természetesen nem jelenti azt, amit Gúr Nándor képviselőtársam vezérszónoki felszólalásában mondott, mert azt fogja jelenteni, hogy amennyiben egy üzleti titok egyúttal magántitoknak is minősül, akkor azt a polgári törvénykönyv alapján továbbra is el lehet bírálni, az ott meghatározott igényeket is megfelelően lehet érvényesíteni.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján a Kereszténydemokrata Néppárt támogatja a törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
