DR. RÉPÁSSY RÓBERT,
DR. RÉPÁSSY RÓBERT,
DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A törvény alapjául szolgáló irányelv létrehozása azért vált szükségessé, mert az innovatív vállalkozások egyre inkább ki vannak téve az üzleti titok eltulajdonítására irányuló tisztességtelen piaci magatartásnak, például titoktartási kötelezettség megszegése által. Emiatt az üzleti titok jogosultjainak csökken az esélye arra, hogy kihasználják a helyzeti előnyüket. Mondhatni, az üzleti titkok nem töltik be kellő mértékben a növekedést és munkahelyteremtést katalizáló szerepüket, amelynek következtében csökken a kreatív alkotásra való hajlam vagy a beruházási kedv.
A probléma kezelésére létrejött egy megállapodás, többek között ez rendelkezik az üzleti titok harmadik személyek által jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával, illetve felfedésével szembeni védelemről, amelyekre vonatkozóan közös nemzetközi sztenderdeket állapít meg. Az imént említett megállapodás a tagállamok mindegyikére és magára az Unióra nézve is kötelező, azonban a tagállami szabályozás között különbségek mutatkoznak, így elengedhetetlen az uniós szinten véghez vitt harmonizálás. Erre tekintettel a nem nyilvános know-how-k és üzleti információk jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló 2016/943/EU irányelv magyar jogba történő átültetése tekinthető célnak. Ennek elmaradása kötelezettségszegési eljárás megindításához vezethet Magyarországgal szemben.
Továbbá szükségessé vált az üzleti titok védelmére vonatkozó anyagi jogi rendelkezések kivétele a polgári törvénykönyv személyiségi jogi részéből és egy önálló jogszabályban való elhelyezése. Az üzleti titokra vonatkozó rendelkezések a Ptk. személyiségi jogok című részéből való kikerülésével az eddigi személyiségi jogon alapuló védelem átalakulóban van, az üzleti titok a jövőben nem személyiségi jogi jellegű, hanem az új jogszabályban biztosított vagyoni jellegű védelmet élvez majd.
A természetes és jogi személyek magántitkai az eddigi rendelkezésekkel azonos módon személyiségi jogi védelmet, míg az üzleti titkok és a védett ismeretek vagy know-how-k a szellemi tulajdonjogi védelem logikájára és szankciórendszerére épülő speciális védelmet élveznek majd.
A törvényjavaslat az irányelvben lefektetetteknek megfelelően tartalmazza az üzletititok-védelem korlátainak új megközelítését, kiegészítve az irányelv által bevezetett új, az eddigieknél kiterjedtebb és hatékonyabb szankciórendszerrel. A kivételek köre ugyanakkor bővül a jelenlegi polgári törvénykönyvben található rendszerhez képest, biztosítva ezzel többek között a közérdek védelme céljából történő bejelentések megtételének megfelelő gyakorolhatóságát.
Az üzleti titok megsértése miatti szankciórendszer kiegészül továbbá a magyar jogban eddig ismeretlen alternatív pénzbeli ellentétezés jogintézményével, a határozatok a jogsértők költségére történő közzétételének lehetőségével, a bíróság által figyelembe veendő kötelező mérlegelési szempontokkal. Elmondható, hogy a jogintézmény korábban már szerepelt az úgynevezett jogérvényesítési irányelv 12. cikkében fakultatív lehetőségként, azonban most kötelezettséggé válik.
Az üzleti titok jogosultjainak jogát erősíti a végrehajtás kapcsán beiktatott változások a rendelkezésre álló intézkedések, eljárások és jogorvoslatok hatékonyságát ugyanis alááshatja, ha az illetékes bíróság által hozott vonatkozó határozatoknak nem tesznek eleget. Ezért biztosítani kell azt, hogy az említett hatóságok megfelelő szankcionálási hatáskörrel rendelkezzenek. Mindezért módosul a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 180/A. §-a.
Az előbb említett megállapodásnak való megfelelés értelmében a védjegybitorlás, földrajzi árujelző oltalom bitorlása, formatervezési mintaoltalom bitorlása, kiegészítő oltalmi tanúsítvány bitorlása, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmára vonatkozó rendelkezések vagy szerzői jog megsértése miatt indított perben hozott határozat végrehajtása esetén eddig is lehetőség volt a késedelem esetén fizetendő pénzbírság meghatározására, a jövőben a pénzbírság kiszabására az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése tárgyában hozott határozat végrehajtása esetén is lehetőség lesz.
Összességében az irányelv által keletkeztetett jogalkotási feladat a polgári törvénykönyv és a polgári perrendtartás módosításával nem valósítható meg, amelyről az Igazságügyi Minisztérium által felkért külső szakértőkből álló csoport is hasonlóan nyilatkozott. Az önálló jogszabály megalkotása tekinthető az egyetlen olyan megoldásnak, ami nem érinti hátrányosan az előbbi kódexek és a jogrendszer egységét, emellett pedig egy helyen, átláthatóan tartalmazza a releváns joganyagot, ezzel is megkönnyítve a jogalkalmazást, amelyet így a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja támogat. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiból.)
