DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, méltó megemlékezés és méltó gondolatsor volt a reformáció 500 éves évfordulójához az, amit a képviselő úr elmondott és amit képvisel akár államtitkári munkájában, akár abban a munkában, amivel hozzájárul a Reformáció Emlékbizottság működéséhez. Úgy gondoljuk, hogy a reformáció egy olyasfajta folyamatot indított el, amely az egész magyar nemzeti teljesítménynek egy része, a reformáció a magyar örökségnek a része és Magyarország jövőjének a része. Ez messze túlmutat az egyház szorosan vett határain, körvonalain. Ez az egész magyarság számára, egész Európa számára fontos, és mondhatom ezt, azt hiszem, katolikus emberként is, hiszen ma már szerencsére a vallásosság, a reformátusságunk, a katolikusságunk az, ami összeköt minket, és nem az, ami szétválaszt.
A XVI. századi események döntőek voltak egész Európa jövőjére nézve. A képviselő úr már részletesen elmondta, hogy milyen gazdasági, társadalmi változások indultak be, ezért volt fontos a magyar kormány számára is, hogy Reformáció Emlékbizottságot hívjon életre nemcsak az emlékbizottság évére, ’17-re, hanem a tavalyi évben elkezdte a működését, és az idei évben is már számtalan, közel 200 programot és pályázatot hirdetett meg, amelyekről majd a későbbiekben beszélek.
Ebben a bizottsági munkában nemcsak politikusok vesznek részt természetesen, hanem egyházi vezetők és szakemberek is. Az a saját credója, ha fogalmazhatok így, az emlékbizottságnak, hogy ne csupán nosztalgiázásról szóljon az emlékév, ne visszaemlékezésről, hanem lássuk meg és őrizzük meg azokat az értékeket, amelyek továbbadhatók, amelyek a mai Magyarországnak, a mai Európának, a mai református egyháznak, a mai kereszténységnek, keresztyénségnek is a gazdagítását szolgálhatják.
Különösen fontos a visszatérés és a visszatekintés az akkori indulásra azért, mert ha itt, Európában megnézzük az elmúlt 1500-2000 év történelmét, akkor valahogy mindig azt látjuk, hogy amikor valaki valami újat akart indítani, amikor reformációt indított be, akkor az új keresése mindig azzal volt egy, hogy megkeresték a gyökereket, hogy honnan indultunk eredetileg, újraformáljuk, reformáljuk, nézzük meg az eredeti kereszténység akkori hagyományait, nézzük meg az eredeti értékeket, amelyek mentén elindultunk, és ha valami modernizációt kezdtek, ha olyan modernizációt kezdtek - pontosabban - el az elmúlt évszázadokban, évezredekben Európában, ami hosszú távon fennmaradt, az mindig olyan megújítás volt, amely a gyökerekhez való visszatérést tűzte ki a zászlajára. Szerintem fontos ezt tudnunk akkor, amikor sokszor már csak rövid távon gondolkozó vezetési elméletekkel találkozunk.
Azért is szüksége van Magyarországnak és szüksége van Európának a reformáció emlékévére és az ilyesfajta programok megvalósítására, gondolatok felszínre hozatalára, hiszen egy olyan helyzetben van Európa, amely nemcsak egy gazdasági krízist jelent, hanem egy morális krízist jelent. Ebben a morális krízisben azokhoz az alapelvekhez, akár gazdaságszervezési alapelvekhez, akár erkölcsi alapelvekhez való visszatérés, visszatekintés, amelyekre a képviselő úr is felhívta a figyelmet, legalább olyan fontos, mint a gazdaság lendületbe hozása. Ez nemcsak a protestáns egyházak belügye, hanem egész Magyarország számára oktatási kérdés, nevelési kérdés, a családok számára fontos kérdés, fontos kulturális terület, művészeti terület, gazdasági vagy munkaetikai terület is mindnyájunk számára.
Jól kiegészíti, azt hiszem, a 2016-os Szent Márton-emlékévet, amikor még egységben voltak a keresztény egyházak, a 2017-es reformáció-emlékév. Úgy gondolom, hogy minden tudatos keresztény közösség, keresztyén közösség profitálhat hitbéli, meggyőződésbéli elkötelezettségre tekintet nélkül, ha ebben a két emlékévben részt vesz.
Ahogy mondtam, az előkészítő évben már 200 projektről döntött az emlékbizottság. Négy munkacsoportja alakult: a kulturális munkacsoport, a tudományos munkacsoport, a vallásközi munkacsoport és a stratégiai munkacsoport. Ez is mutatja, a vallásközi is, ennek az emlékévnek is az ökumenikus jellegét. Jelenleg is előfinanszírozott, százszázalékos támogatási intenzitású pályázatok április 1-jéig meghirdetésre kerültek, azok beadhatók. Konferenciaszervezésre 100-600 ezer forint közötti támogatást ad a kormány és az emlékbizottság. Konferencia-részvételre előadóként is 30-300 ezer forint közötti összeggel lehet támogatni, tudományos kutatásra 100-400 ezer forint közötti támogatásra pályázhatnak, illetőleg tudományos igényű könyv- és folyóirat-kiadásra is 100 ezer és 1 millió 200 ezer forint közötti összegre lehet pályázni. A részleteket akár az emlékbizottság honlapján, akár az EMET honlapján megtalálhatják.
Bízunk benne, hogy így mindenki számára, minden magyar számára méltó megünneplés előkészítéséhez járulhatunk hozzá. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
