DUNAI MÓNIKA
DUNAI MÓNIKA
DUNAI MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elhallgatva most már az egy óra óta folyó vitát több órán keresztül, az a meggyőződésem kezd erősödni, hogy az ellenzék, különösen a Szocialista Párt az elmúlt időszakban nagyon el volt foglalva a különféle bujtogatásokkal, a különféle szervezkedésekkel, a különféle akciók háttérembereinek megszervezésével, a demonstrációk szervezésében járt elöl, és egyáltalán nem követte azt, hogy a magyar oktatásügyben mi történik. (Dr. Varga László: Melyik csatornát nézi?) Ha odafigyeltek volna, tudomást szerezhettek volna arról, hogy egy egész országra kiterjedő köznevelési konzultációt folytatott a kormány. 198 tankerületben, 2200 iskolában, 160 ezer pedagógust kérdeztünk meg arról, hogy mi a véleménye, milyen pontokon kell módosítani, javítani, beavatkozni a jelenlegi köznevelési rendszerbe.
(18.30)
Én magam is részt vettem választókerületemben és egykori iskolámban, a XVII. kerületben ezen a fórumon, és azt tudom elmondani, hogy ezen a fórumon is - ugyanúgy, mint az ország másik 197 tankerületében - a pedagógusok jól felkészülten, jó javaslatokkal, előremutató javaslatokkal, természetesen kritikákkal is éltek. Ez volt a célja ezeknek a fórumoknak: mondja el a szakma, minden egyes pedagógusnak legyen meg a lehetősége, ne csak a szakszervezeteken keresztül, hiszen én magam is találkoztam sok olyan kollégával, aki azt mondta, hogy ők úgy érzik, hogy az egyik vagy a másik szakszervezet nem képviseli úgy az ő érdekeiket, mint ahogyan ők ezt elvárják tanárként, tanítóként.
Ezért volt nagy jelentőségű ez a konzultáció, még egyszer hangsúlyozom, 160 ezer pedagógus, tanár, tanító mondhatta el a véleményét közvetlenül a kormánynak. Ezek a jegyzőkönyvek - és ezt is érdemes hangsúlyozni - úgy készültek el, azt kérte kifejezetten Balog miniszter úr, hogy ne legyenek benne nevek, tehát gyakorlatilag az anonimitás, a névtelenség érvényesülhetett. Nem az a lényeg, hogy melyik iskolában ki mondta az észrevételt, hanem az, hogy milyen egybecsengő információk, észrevételek, kritikák és előremutató javaslatok születnek meg a tanároktól, tanítóktól.
Ha megnézzük, ez a másik dolog, amit, úgy látszik, a tisztelt ellenzéki képviselőtársaim szintén figyelmen kívül hagytak, hiszen a vitában nem hozták fel ezeket a megállapításokat; szükségesnek érzem idézni a köznevelési kerekasztal azonnal felállt rendszerében azokat a cselekvési pontokat, amelyekkel már elkezdtek foglalkozni. Tudjuk jól, hogy már megállapodás is született néhány pontban rögtön az első alkalommal.
Amiket felvetnek a pedagógusok és felvetnek hellyel-közzel nem a mai napon, de más alkalommal ellenzéki politikusok is, azok mind itt vannak az ellenzéki kerekasztal (sic!) munkacsoportjainak a témái között (Dr. Szakács László: Ellenzéki Kerekasztal 1989-ben volt!): a KLIK közbeszerzési, beszerzési folyamatainak átalakítása; a KLIK költségvetésének átalakítása; a jövedelemelmaradások azonnali rendezése; a nyugdíjaskort elérők foglalkoztatása az adott időszak végéig, tehát hogy egy tanévet tudjon végigvinni a pedagógus; a tanfelügyeleti, önértékelési folyamatok egyszerűsítése olyannyira, hogy ez már meg is történt. Érdemes kiemelni, hogy az adminisztrációs terhek ezen csoportokon belül egyharmadára csökkennek.
2016. szeptember 1-jéig pedig a KLIK működésének átalakítása fog megtörténni, a finanszírozás, a decentralizáció, amit önök is, ellenzéki képviselőtársaim és a pedagógusok is észrevételezték; nem úgy, hogy be kell szüntetni a KLIK-et, hanem úgy, hogy hogyan lehetne a KLIK-et vagy bárhogy is nevezzük, az iskolákat úgy fenntartani, hogy azok igenis a gyermek érdekét szolgálják, mert - ez is ma többször elhangzott szinte minden frakció részéről - az iskolában a gyermek az első, úgy látom, ebben az egyben egyetértünk. Abban nem értünk egyet, hogy ki mit szeretne a gyermekekért tenni, mert aki nem megy el a tárgyalásokra, aki nem vesz részt a köznevelési kerekasztal munkájában, aki az utcán szeretné elintézni a problémákat, azt gondolom, az nem a gyermekek érdekét tartja szem előtt, hanem a saját politikai érdekeit tartja szem előtt. Ha arról lenne szó, hogy most üljünk le, és vitassuk meg, cselekedjünk, akkor úgy látom, ott már a cselekvésben nagyon sokan nem lennének partnerek, hiszen a szabályozatlanság fenntartása lenne az érdekük.
Önök, tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, úgy tűnik, most szeretnék megakadályozni azt, hogy a minisztérium, Palkovics államtitkár úr államtitkárságával az élen, megtegye azokat a lépéseket, amelyeket meg kell tenni. Önök ma többször elmondták azt, hogy mi fényezzük a KLIK-et és fényezzük a magyar oktatásügyet. Nem volt egy felszólaló sem a frakciónkban, aki nem mondta volna azt ki, hogy igen, vannak javításra szoruló pontok. És akkor most kell cselekedni, tisztelt képviselőtársaim, de akkor visszatérek, hogy mi mindent fogunk tenni: a hatásköröket a KLIK-en belül újraszabályozzuk, az előmeneteli rendszert már jövő január 1-jétől felülvizsgáljuk, a nevelő-oktató munkát segítők jövedelmi rendszerét felülvizsgáljuk, ez szintén egy nagyon fontos észrevétel volt a szakma, a pedagógusok részéről. A pedagógusképzést is új alapokra kell helyezni, remélem, ebben egyet fogunk érteni. A továbbképzési rendszert átalakítjuk, tartalmi átalakításokra is szükség van, a kerettantervek és a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálata is meg fog történni. A digitális kompetencia, a módszertan, a kilenc évfolyamos iskola hosszú távú kidolgozása szintén az egyik legfontosabb célkitűzések között szerepel, az átjárhatóság, az esélyegyenlőség, de még sorolhatnám a kerekasztal munkacsoportjainak a témáit.
Nem tudom, erről ma még nem volt szó, hogy van egy megállapodástervezet, és ez a megállapodástervezet az EMMI honlapján megtalálható. Ebben nagyon fontos és előremutató lépések vannak nevesítve, ehhez várja a tárca például a szakszervezetek és a szakma egyetértését. Ebben ilyenek vannak, a teljesség igénye nélkül: a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek átfogó felülvizsgálata, a lexikális tananyag érezhető csökkentése, az alapkompetenciák fejlesztése, a tankötelezettség korhatára leszállításának tapasztalatait elemezni kell, a tankötelezettség korhatárának felülvizsgálata, a KLIK közbeszerzési és beszerzési folyamatának felgyorsítása és egyszerűsítése, haladéktalanul rendezik a jövedelemelmaradásokat, az intézményfenntartás valós költségeit azonnal fel kell mérni, és biztosítani kell a szükséges többletforrásokat, ez is most megtörténik. Megtörténik a KLIK érdemi decentralizációja is, és a nyugdíjaskorú pedagógusok továbbfoglalkoztatásáról már beszéltem.
Nagyon fontos követelése a pedagógusoknak - és ez is szerepel a megállapodástervezetben - a munkaidő-nyilvántartás gyakorlatának felülvizsgálata, a kötött munkaidőre vonatkozó szabályozás felülvizsgálata, ezeket szintén ma a képviselőtársaim felvetették, mintha nem olvasták volna ezt a megállapodástervezetet. Azt gondolom, ezt a megállapodástervezetet alá kell írni, aki egyetért ezekkel a pontokkal, az nyújtsa ki a kezét, és fogadja el a tárgyalóasztalnál való megoldás lehetőségét. A többlettanítás után az általános munkajogi szabályok szerint óradíjat kell fizetni a pedagógusoknak, ennek a kidolgozása is benne szerepel a megállapodástervezetben. A PSZ és a KLIK közötti kollektív szerződés munkaügyi rendelkezései minden köznevelési intézményre vonatkozzanak, fenntartótól függetlenül, ez szintén szerepel benne. Az adminisztrációcsökkentésről és az adatszolgáltatási kötelezettségek jelentős csökkentéséről, az oktató-nevelő munkát segítők jövedelmi rendszerének felülvizsgálatáról már beszéltem.
Nagyon fontos: az utolsó pont a megállapodásban az, hogy az aláírók részt vesznek a köznevelési kerekasztal és munkacsoportjainak munkájában. Na most, kérdezem én: ha nem vesznek részt a köznevelési kerekasztal munkájában a szakma képviselői, akkor nem azért nem teszik, mert esetleg ezt a megállapodástervezetet nem kívánják aláírni?
(18.40)
Melyik melyik miatt van? De ez ma természetesen csak költői kérdés tud lenni.
Az iskolában a legfontosabb - ezt már mindannyian említettük, és ez volt egy közös pont - a gyermek. Azonban ne feledkezzünk el arról, hogy az iskolában a gyermek érdekében csak akkor működhet eredményes oktató-nevelő munka, ha a szülők, a pedagógusok, tanárok, tanítók és a gyermekek egy háromszöget alkotva egységben tudnak működni. Én úgy érzem, hogy az ellenzéki képviselők közül jó néhányan éket kívánnak verni a szülők, a pedagógusok és a gyermekek közé. Sőt, ezt a háromszöget még négyszögesítik is úgy, hogy a gyermek, a szülő és a pedagógus hármasához beviszik a politikát - önök bevitték a politikát az iskolába, a pedagógiai szereplőket pedig kiviszik az utcára. S ami eddig még nem fordult elő: a gyermekeket is bevonják ebbe.
Amikor azt mondják nekem gyermekek, nagymamák és szülők, ők elmennek azon a napon - a tegnapi napon - az iskolába, de mit fognak szólni, hiszen megfélemlítést fognak kapni (Zaj az ellenzéki oldalon.), akkor vajon mi történik? Egy általános iskolás elsős gyermeket olyan helyzetbe hoztak, hogy egy felbuzdítás alapján lehetőség szerint ne vigyék iskolába. Én azt gondolom, hogy a felnőttek, a politikusok a politikusok szintjén, a szakma a szakma szintjén, a pedagógusok a szakmával és a politikusokkal együtt dolgozzák ki a lehetséges megoldást, de a gyermekeket hagyjuk ki ebből. A gyermekek nem azért fontosak, mert rajtuk keresztül kell valamit elérni, hanem a gyerekekért kell elérnünk nekünk valamit.
Nem sorolom, mert Balla képviselőtársam már elmondta, hogy annak idején, 2010 előtt milyen rendszer volt. Hiller képviselőtársam XIX. századdal vádolta képviselőtársamat. Nem, hiszen 2009-ben még ön is azt mondta, hogy állami iskolákat kell biztosítani, hogy a tananyag és a színvonal adott legyen a legkisebb faluban és Budapest V. kerületében is. Ezen munkálkodunk, és ebben kérjük az önök támogató segítségét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
