DÚRÓ DÓRA
DÚRÓ DÓRA
DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban, a Jobbik Ifjúsági Tagozatának tagjaként is különösen felelősséget érzek a saját generációmért, és azért, hogy a fiatalokat minél inkább bevonjuk a politikába, a közéletbe, másrészt pedig, hogy minél több fiatalt arra biztassunk és sarkalljunk, hogy itthon tervezze az életét, tervezett családjaikkal a Kárpát-medencét lakják be. Legfiatalabb képviselőként is szeretném segíteni ifjúsági tagozatunk „Hallasd a hangod!” akcióját azzal, hogy magam is részt veszek felszólalásokkal is abban, hogy azoknak a fiataloknak a hangját, akik vállalták azt, hogy a véleményüket eljuttatják nekünk, megjelenítsük itt az Országgyűlésben.
Oktatáspolitikusként feladatomnak érzem azt is, hogy számos intézményt meglátogassak, amelyek ezen a területen működnek. Iskolákba, felsőoktatási intézményekbe látogattam el az elmúlt időszakban, és az ott szerzett tapasztalataim is egybecsengenek például Laura kritikájával, aki a mindennapos testnevelésről mondta el a véleményét. Idézem Laurát: „A mindennapos testnevelésórák negatív hatása, hogy utána nincs elegendő idő a tisztálkodásra. Nagyon kellemetlen egy reggeli tesióra után az egész napot végigülni. Be kellene vezetni, hogy hosszabb legyen ilyenkor a szünet.” Valóban, a mindennapos testnevelés bevezetésére szükség volt, azonban az ehhez szükséges infrastrukturális feltételeket nem biztosította a kormány, pedig tudták a bevezetéskor is, hogy ez hiányzik, és körülbelül 50 milliárd forintot kellene erre fordítani. Ez azóta összességében sem valósult meg.
Enikő arról panaszkodik, hogy sokszor szakmaiatlan kísérleti tankönyvekből tanítják a diákokat, miközben a jól bevált, régóta jó hírben álló minőségi tankönyvkiadókat a kormány ellehetetleníti. Enikő egy másik dologra is felhívja a figyelmet a levelében, miszerint túl sok az elméleti tananyag, mindez a gyakorlati ismeretek háttérbe szorításával jár.
Ezt hangsúlyozza egyébként Nóra is, aki az általános és középiskolai oktatás célját abban jelölte meg, hogy öntudatos, céltudatos, tudásukban biztos, független embereket képezzenek. Ehhez képest a jelenlegi oktatási rendszer elveszi a fiatalok kreativitását.
A 11. osztályos Ramóna szintén egy olyan kérdéskört érint, amelyről az előbb is beszéltem, a kísérleti tankönyvek hibáira hívja fel a figyelmet, illetve arra, hogy túl sok a tananyag, túl nagy az elvárás a fiatalokkal szemben.
Detti határozott és jogos felvetése pedig így hangzik: „A pénzt nem a stadionok felújítására és építésére kellene költeni, hanem például az oktatásra és az egészségügyre.”
A Jobbik is egyetért Dettivel, hiszen a korrupció mellett az egészségügy és az oktatás az a két téma, amelyben a valódi nemzeti konzultációt elindítottuk. Ennek során szakmai szervezetekkel is felvesszük a kapcsolatot és konzultálunk, majd pedig a választópolgárokhoz is levélben fordulunk, hogy az ő válaszaikat is megkapjuk azokra az általunk feltett érdemi kérdésekre, amelyek ezeknek a területeknek a jövőjét hosszú távon is meghatározzák Magyarország életében.
Ádám arról írt nekünk, hogy vissza kellene állítani a szóbeli egyetemi felvételit a pontszámítás mellé; és azt is javasolja, hogy meg kellene szüntetni a hároméves BA- és kétéves MA-képzést, és visszaállítani az osztatlan képzést. Jogos a felvetés, hiszen a bolognai rendszer bevezetése Magyarországon elhamarkodottan valósult meg, azóta több szak esetében visszakozni kellett ebből. Sőt, voltak olyan szakok, amelyeken a bevezetés egyáltalán nem is valósult meg.
Gabriella a levelében arra világít rá, hogy túlzottan és észszerűtlenül centralizálták a KLIK-et. Azt írja, hogy: „A szükséges felszerelést biztosítani kellene a tanároknak, mert sokszor még a krétát is mi vesszük meg.”
Az oktatás mellett az egészségügy és a korrupció is az a téma, amelyekkel foglalkozunk a valódi nemzeti konzultáció keretében. Nemcsak oktatási témákban írtak a fiatalok, bár például Diána az elsősegélynyújtás meghonosítását szeretné az iskolákban, míg Árpád ugyanígy a KRESZ-ismeretek elterjesztését ilyen módon.
A korrupció témájában egy nagyon frappáns kérdést kaptunk. Egy abszolút jogos kérdéssel szeretném tehát zárni ezt a felszólalásomat, amely Norbitól érkezett, aki egy középiskolás diák: „Gyurcsány Ferenc miért nincs még börtönben?” Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
