GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Két olyan gondolat maradt még, amit Józsa képviselőtársam nem mondott el, de feltétlenül meg kell még említeni.
Az egyik az, hogy az előterjesztés a könyvvizsgálóknál a maximum ötéves futamidejű szerződéseket hagyja jóvá vagy engedi meg, gyakorlatilag a szerződések fennállása, megkötése mellett. Azt szeretném még egyszer az államtitkár úr figyelmébe ajánlani, hogy az európai gyakorlat 30 országban úgy néz ki, hogy 22 országban tízéves ez a futamidő, és a maradék 8-ból is 7-ben gyakorlatilag 9, 8 és 7 esztendős ez a futamidő.
Egyetlenegy ország van, ahol 5 év előírására kerül sor, ez Magyarország. Mi ezzel a baj? Valójában ezzel az a probléma, hogy bizonyos értelemben befektetésösztönzési szempontból is a tízéves rotáció sokkal kívánatosabb, mint az ötéves, de sokkal inkább azt akarom mondani, hogy például a multinacionális cégek - nézzük őket - működésének átláthatóságát is csökkenti ez az ötéves rotáció pont abból fakadóan, hogy így nem biztosítható, hogy az adott könyvvizsgálói cég, vagy inkább úgy fogalmazok, a cég hálózatába tartozó könyvvizsgálók végezzék az adott csoport könyvvizsgálatát a teljes megbízási időszakban. Gyakorlatilag a kiesések, az átfedések egy kaotikus viszonyrendszert alakítanak ki. Ez az ötéves rotáció jelentősen korlátozza az érintett gazdálkodó szervezetek választási szabadságát is, a négyéves újraválasztási tilalom, egyebek kérdéskörét pedig már nem akarom ragozni. Alapvető számviteli kockázatokkal is párosul, hiszen 2017-től változások következnek be, és ez kockázatot jelent a könyvvizsgálat vonatkozásában. Azt tudom csak mondani, hogy megítélésem szerint, és ezzel nem vagyok egyedül, a könyvvizsgálói kamara hitvallása is erről szól, a tőkepiac nyugodt működését alapvetően mindezen szempontok alapján is a tízéves rotáció tudná kellőképpen biztosítani.
A másik dolog, amit feltétlenül meg kell említenem, a minőség-ellenőrzés kérdésköréhez kapcsolódik. Mégpedig a minőség-ellenőrzés kérdésköre tekintetében sokfajta lehetőség van, gyakorlatilag a kötelező továbbképzéstől a figyelmeztetésen keresztül, a minősítés, megrovás megfogalmazásáig vagy az eltiltásig. De itt az a baj, hogy az intézkedések, úgy látom, elég szubjektívek. So-so, a kamarai tag könyvvizsgálónál 100 ezer forinttól 100 millió forintig, a könyvvizsgálói cégek tekintetében pedig 100 ezer forinttól 500 millió forintig. Értem a felső határokat ebben a második esetben. De egy egyszerű könyvvizsgáló esetében nem az árbevételekhez illesztetten kellene ezeket a folyamatokat megtenni? Államtitkár úr, ezt szeretném a figyelmébe ajánlani, ezeknek az értékhatároknak a meghúzása szerintem túlzó ebben az esetben, és nem igazán elfogadható. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)
